Vissza.
Frissítve: 2011.11.15.
Vajon ki tudott arról, hogy jósol?
Íme az Álomfogók-sorozat Böszörményi Gyulától:
Megjegyzés: a jóslatok töredékesek lehetnek. hogy
a tőlük független korábbi és egyéb cselekményrészleteknek ne
mondjanak ellent, legalábbis ne nagyon.
A főtáltoshiányt kihasználva a körözött és szökött bűnözőként
számontartott Orbánc nevű hüllőtípusú rémtündér főtáltosnak jelöli
magát a Világfa Legfelsőbb Levélvilágában. A Keleti Varázsvilág
megmaradt és elhunyt irányítóit zsarnoknak nevezi, önmagát az
igazság üldözött bajnokának. A félrevezetett értelmes és
becsületes révülőkön és varázslényeken kívül ostoba és becstelen
révülőket és varázslényeket gyűjt maga köré éljenezni őt, miközben
kiépíti rendőrállamát, hogy az időközben észbekapókat eltegye láb
alól, ha ugyan már nem üldözte el őket korábban a csordaösztön. A
Legfelsőbb Levélvilágot így szállja meg a gyökérszinti csőcselék.
Gergő kemény próbát áll ki az álomvámpírrá kárhozott lények
által állított próbán. Az álomvámpír nevű holtak feladata az
életükben hozzájuk hasonló emberek lelki kínzása és a táltosok
fájdalmas avatása a Gyökérszinten. Gergő az avatás után megtudja a
főtáltos kilétét, és azt is, hogy ezért ismertette meg vele Kende,
az előző főtáltos a révülők világát, mert a választ az új
főtáltosról csak ő tudja megmondani, mint révülő.
Orbánc és a Keleti Varázsvilág rendőrsége, az Álomfelügyelet
egymással versengve találják meg és kapják el az Álmodónak
nevezett ébert, aki egy Nemcsók Kázmérnak anyakönyvezett
konzumidióta, és Gergőék szomszédja. Az Álmodó elvileg megálmodta
az új főtáltos kilétét, de mindenkinek azt mondta, hogy nem látta
az arcát, és föl szeretne végre ébredni, mert egy rossz álomnak
hiszi az üldözését. Így végül kijelenti az ostoba és bajkeverő
nagytömegnek, hogy az új főtáltos nem Orbánc, habár őt nem
érdekelte soha igazán az Álmodó véleménye. A nagytömeg megdöbben,
de ugyanígy Orbánc is, hogy a verőemberei nem tudták megtörni.
Gergő időközben visszatér sámánból táltossá vált emberként,
akinek életét megmenti Nemcsók Kázmér hősi halált halván. Gergőt
korábbi hőstettei nyomán választják meg vezérüknek a révülők és a
varázslények, részben azok, akiket elüldözött a tömeg ostobasága,
nagyrészt azok, akik más világjaiból származnak a Világfának. A
szembeszállást Orbánc seregével a Legfelsőbb Levélvilág
barlangjából és erdejéből vezetik, ahol Gergő egy lapos tetejű
kopasz hegyet emel, melynek tetején jurta, benne lobogó tűzzel.
Innen irányítják az összecsapást Orbánc imént toborzott seregével,
aki nem azonos a csőcselékkel, és egy részét meg is öli, amelyik
rossz irányba menekült el tőlük.
Orbánc serege a gyökérszinti világok leghírhedtebbeiből lett
összeverbuválva, köztük a pusztákról kiírtott majomszerű,
hiénaháton lovagló kötönyök, kiknek neve türkül hátsó fertályat
jelent, míg Gergőék kisebb, de hősiesebb serege a Világfa többi
részéről, köztük a gyökérszint más helyeiről. A tanács egyik tagja
a korábban Orbáncpárti Sanyesz bátyó, aki egy békés, ám kissé
lökött rémtündér, és az éberek sómenként ismerik, ezenkívül
szenvedélyes nézettségszámgyűjtő (Fábry Sándorral azonosíttatik a
Zsófi és boszorkánypláza c. kötetben). Orbánc elbújik hatalmas
túlerőben lévő saját hadseregének pusztulása közben, és az
ünnepléskezdők felét/negyedét egy cseles varázslattal a földet
megnyitva megöli, miközben ők Gergő felé mennek hálájukat
kifejezni, nem vévén észre idejében a rémületet szemében, hogy hol
van Orbánc. De aztán Gergő segítségével elkapják őt az
álomvámpírok, akitől korábbi csőcseléke végleg elpártolt már
korábban.
A csőcselék egyébként gyáván elbújt a harc elől, bár előtte
bárkit széttépett volna, akinek rossz véleménye lett volna
vezérükről. Így Orbánc hatalomvágya nem pusztítja el a Világfát,
amely a Világmindenséggel azonos. Gergő bejelenti, hogy a főtáltos
az ifjúság, és kezdetét vette az új táltoskor. A bejelentéstől
visszaváltozik sámánná. Végül arról esik szó napokkal később, hogy
akármilyen nehéz is elfogadni, de a révülők nagytömegben éppoly
hibbantak, mint az éberek.
Nyár végén játszódó kötet.
Lúdvérc az ősboszorkány, minden ártó lény teremtője, hogy
kiépíthesse új világrendjét, a Nyugati Varázsvilág hírhedt
fővárosának, Szín Szitinek mintájára föléptíti Visszfény Szitit,
hogy reklámokat és bárgyú filmeket gyártson. Színésznek a régi,
elhanyagolt mesék szereplőit szerződtetné véres akciófilmjeibe és
gagyi reklámjaiba, mellyel a gyerekeket szeretné hülyíteni, hogy
táplálkozhasson hülyeségük energiájából. A szerződéskötők ehhez 33
népmesevilágba törnek be, és akire szemet vetnek, de nem hajlandó
szerződni, azt elrabolják. Mint például Fehérlófiát. Minden
meseszereplőnek színészi állást ajánlanak jó fizetéssel, de sokan
kiszolgáló munkát kapnak rossz fizetéssel.
Az ügyben két révülő nyomoz. Éjlépő Kajtár, az Álomfelügyelet
ügynöke, és Zsófi, az Árnyjurta rontásűző tanoda kollegistája, aki
Gergőhöz hasonlóan nagy tetteket vitt már véghez. Fehérlófia
világa után a Valóságban folytatják a nyomozást, mert a betörőknek
gyaníthatóan közük van hozzá az ügy jellegéből kifolyólag. A
Valóságban az egyetlen hozzájuk köthető feltételezett nyom a
budatétényi székhelyű H. Gy. Gy.
TV, ahol nemrég szüntették meg a népmesék és régi rajzfilmek
vetítését, hogy helyettük Lúdvérc új filmjeit vetítsék. A
filmekkel akarja elrontani a gyerekeket, hogy a romlott
lélekenergiákból táplálkozva növelje hatalmát.
A H. Gy. Gy. TV székházában a
meseszereplők egyike sem kap munkát, amikor Zsófi és Kajtár ott
szaglásznak. Éppen nyomozásukkor vonul nyugdíjba szomorúan a
meserészleg addigi vezetője, Duna úr, mert nem hajlandó ráállni,
amire kényszerítik főnökei és az új filmek valóban erőszakos
szereplői. A székház egy rejtett szobájából egy szerzetes küsejű
varázsló figyeli titokban azt, amit a biztonsági őrök sem vesznek
észre. A zaklató szereplők és a varázsló megérzett jelenléte a
bizonyíték arra Zsófiéknak, hogy jó nyomon járnak, továbbá a
szálak tovább vezetnek, vissza a Varázsvilágba. Azon belül pedig a
Keleti Varázsvilágban épülő Visszfény Szitibe, amelyet Lúdvérc a
Nyugati Varázsvilág fővárosáról, a káros álmok gyártásról hírhedt
Szín Szitiről mintázott.
A tévészékházban összefutnak egy korábbi ismerőssel, aki két
évvel összejátszott Zsófival és az őt akkor fedező Kajtárral
Lúdvérc ellen, mint árnyjurtai diák, mert elavult boszorkánynak
véli őt, pedig mostohaanyja Lúdvérc balkeze és lánya. A székházban
színészi álláshoz szeretett volna jutni, mert kedveli az effajta
filmeket, de kérését elutasítják, mint ahogy a meseszereplők sem
kapták meg ezen állásokat, pedig nekik ezt ígérték. A balkéz
nevelt fia vezeti rá őket a Visszfény Sziti nyomra, és keres nekik
lélekcsempészt. De egy verekedés tör ki a Varázsvilág erre
megfelelő helyén, amely Budapest jegyik Józsefváros kerületi híres
kocsmájának tükörképe, és a nevelt fiút elviszi az Álomfelügyelet
az Igázóba (Igencsak Gondverte Álomlények Zárthelyi
Óvóintézetébe). A verekedés után találkoznak véletlenül Gergő első
főellenségével, apja megáltalkodott gyilkosával, Hollóval, aki
Lúdvérc elátkozott táltoslova, és gyűlöli volt gazdáját, mert
Hunor és Magor barátjának meggyilkolása után őt fa képében
otthagyta, és ők dühükben megsemmisítették anyagi testét, és azóta
mindenkit megszáll, életeken gázol át csak azért, hogy megölje
Lúdvércet. A Széchényi Könyvtárban élő íratlakó manók tudását
használják föl ehhez. Szövetségeseit fogyóeszköznek tekinti.
Megtudván Zsófiék célját átcsempészi őket Visszfény Sziti
övezetébe. Egy koncentrációs tábor közelében meglátja Lúdvércet,
és nem bírván magával előbújik megszállt testestül, és így aztán
egy gyengélkedő fogoly testét szállja meg kapkodva.
Így különválva Zsófiék találkoznak Békés Pállal, Lázár Ervinnel,
Csukás Istvánnal, a három szófaragóval, és Kapanyányi Monyókkal,
Fehérlófia és a szófaragók haragosával. A három író a táborból
szökött meg, ahová azért kerültek, mert nem voltak hajlandóak
durva rémmeséket írni. Mindhárman szívesen látják a két révülőt és
Monyókot. Ezután megbeszélnek egy tervet, fölkeresik a többi
szereplőjét Fehérlófia meséjének, és összefogásra bírják a
munkásként dolgozókat, akik nem kaptak színészi állást. Tőlük
megtudják, hogy Lúdvérc egy arénából globális álomkövetítést
készül bemutatni Fehérlófia haláláról egy bábszínház keretében,
melyben egy táltosló is szerepel. (az csak később derül ki, hogy a
Holló szövetséget kötött Lúdvérccel Zsófi meggyilkolására, mert
Lúdvérc jóvátételt hazudott neki, tehát Holló nem szerepelt a
darabban. Az is csak később derül ki, hogy Zsófi anyját, Zsút is
meg akarják ölni a darabban.) A közvetítésen számos gyerekvendég
kér autogrammot a balkéztől.
A terv végülis az lett, hogy szabotálják a közvetítést nagy
csendben (mivelhogy a rossz meseszereplők teremtőjét nem célszerű
elpusztítani, mert így mesék értelmüket vesztik), és ehhez
segítségül hívják Cseh Tamást, a Dalnokot, és szövegíróját,
Bereményi Géza költőt. A megidézett Hunorka-tavával hívják át
kicselezve a város mgáikus védelmét. A Dalnok elénekli Lúdvérc
történetét, mert csupán csökkenteni szabad a hatalmát a szófaargók
szerint, mert ő minden mese legfontosabb szereplője, mint a
rosszindulatú varázslények teremtője. A terv beválik, de Zsút
végül nem sikerül megmenteni, mert őt a balkéz elragadja Lúdvérc
sátrába, és bár utoléri őt Zsófi, de egy varázsbaleset miatt
meghiúsul. Az amúgy neonfűzős cipőt hordó balkézről kiderül, hogy
Zsú anyja, ennek ellenére éppen meg készül ölni őt, és ez okozza a
varázsbalesetet, amely a végét jelenti Lúdvércnek, a neonfűzősnek
és Zsúnak, de Zsú lelkét a Lombszint színesbőrű fősmánjai kimentik
onnan. A varázbaleset előtt mondja el a neonfűzős fia
fogadottságát és békamivoltát, mert varázsbékából bájolta. Két
héttel később Zsófi elbúcsúzik anyja lelkétől, és a búcsú után
hallja a családi karácsonyra meghívott Cseh Tamást énekelni e
sorokat Bereményi Géza Jóslat a metrón című verséből: "Álomnak
vége van, világnak nincs vége. Álomnak vége."
Fehérlófia a Magyarok Istene nevű nemzeti
védőszenttel azonos a magyar őshit szerint.
Böszörményi
Gyula művei legolcsóbban.
Istenségről:
Ha a bogáncsra nézöl, a körtefára, a lóra, vagy a sasmadárra, fölösmered, hogy íme, ez bogáncs, az körtefa, amaz ló, emez sas. Fölösmered a Különbségek miatt. Ha azt néznéd, mi Közös bennük, és mind-valahánnyal miben közösködsz te magad, rádöbennél, hogy alig van Különbség köztetek. Ez azért van, mert minden Lét alapja az Egy, Egyből Kettő, Kettő meg Egy. Ez a legegyszerűbb számrendszer, minden Lét négygerezdes alapköve, minden Lét lényege. Kinek-kinek minden porcikájában, minden vércsöppjében benne van.
Rosszról:
Ármán legfőbb fegyvere a butítás, a butaság pedig a legveszélyesebb verem, mibe ember eshet - vagy dönthet, lökhet másokat. Ezért a buta államfő, a buta hadvezér rosszabb az éles eszű hamisnál. - miképpen a jóindulatú, buta tanács rosszabb a rosszindulatú, hamis tanácsnál -, mert burkolata nem ád okot gyanúra, megfontolatlanabbul követik.
Emberről:
...Aki buta, az böcstelen, mert képtelen magasabb eszmék átélésére.
Hála érzetére csak nemes lélek képes. Ha egy állat hálásnak mutatkozik, azért mutatkozik hálásnak, mert nemesebben érez sok embernél, aki félkész ember.
Állatnak már nem jó, embernek még rossz.
Nem minden ember egyenlő - Isten előtt annyira sem, mert a szellemvilágban a Szellem értékét mérik. A Jó Szomszédság értelmében azonban mindenkinek joga van az egyenlő esélyhez.
Legfontosabb törvény a Jó szomszédság törvénye: mindent cselekedhetsz, amivel nem ártasz másnak. Ebben benne foglaltatik, hogy közelséged nyugalmat és biztonságérzetet nyújtson környezetednek, mert számíthad rád gondjában-bajában!
Jámbor János:
Akinek fontos, merre keverjék a kását, rosszul főz.
Nem ölég a nemzetnek kórusban zengeni a "Talpra magyar"-t. Két lábra kéne állnia négy helyett.
Jót akarni rosszul károsabb, mint rosszat akarni.
A bölcs sohasem hiszi magát bölcsnek. Mások tartják annak.
Aki madárfiókot dob ki fészkéből, csecsemőt is kidobna bölcsőből, ha nem félné a törvény szigorát.
Tudós Nagy Ferenc:
Nem éntőlem való, de hirdetem, mert igaz: "erős család - erős nemzetség, erős nemzetség - erős had, erős had - erős nemzet." A család pedig akkor erős,ha nem erőszak tartja össze, hanem egyetértés.
A gyűlölködés megfeketíti a múltat, szétrombolja a jelent és megmérgezi a jövőt. Türelmesek legyetek, megértők, megbocsátók és törekedjetek szeretetre.
A népek, nemzetek akkor süllyednek mélyre, amikor azt hiszik, mindenek fölött vannak.
Az elvtelen ember minden mozgáshoz tud csatlakozni, és mindent csúfra visz.
Nevüksembiztos mesterek:
Almafából nem lehet lehet szilvát nevelni, szilvafából sem almát, de mindeniknek nyesésén múlik, hogy minőre terebélyesedik. Az emberben is hajlama mérvadóbb, de neveléssel sokat lehet javítani, vagy rontani.
A zab nem teljes értékű árpa, az árpa nem teljes értékű zab, de teljes értékű gabona mindenik. Ezenképpen a magyar gyarló németnek, a német magyarnak, a tót ennek is, annak is, de embernek mindenik megfelelő.
Ne várd el macskádtól házad őrzését, kutyádtól, hogy egerésszen!
A népek, nemzetek elviselhetősége, vagy elviselhetetlensége nem különbjeik magatartásán áll vagy bukik, hanem köznépükön.
Egyént és népet egyaránt meg lehet rontani ajnárolással és ocsulással.
Aki hanyagolja múltat, hanyagoltatik a jövendő által!
A rossz ember lelke is könnyebb halálakor a közömbösénél.
Légy óvatos azzal, aki mindenben igazat ád néked.
Ebben nem találtam jóslat jellleget, csak az
üzenete miatt található meg itt is.
Eredeti szöveg |
Köznyelvi szöveg |
|
Sírva veszíköl most szegény
Magyarország, Bolondság tőletök fejenkín'
magyarok, Az tereknek hiti erősen azt
tartja, Sőt ugyan nagy parancsolat ez
űköztök, Tudjátok, magyarok, hírösök
valátok, Tanácsot sokáig, kérlek, ne
tartsatok, |
Sírva veszékel most szegény
Magyarország, Bolondság tőletek fejenkénk
magyarok, Az töröknek hite erősen azt
tartja, Sőt ugyan nagy parancsolat ez
őköztük, Tudjátok, magyarok, híresek
valátok, Tanácsot sokáig, kérlek, ne
tartsatok, |
A hirdetés zenéje az album
második dalának részlete.
Azt hitték, fáradok
S szép világ szagától olvadok
Hadd már, nem alkuszok
Húsevők hibára lesnek itt, és lesnek ott
Nem érzik, hogy nem érzik
Nélküled nem is vagyok
Refr.
Tűz, víz a kezébe'
Százszor megígérte
Úgyse vége, úgyse vége
Mégis megy a mélybe
Látod, megigézte
Vissza, vissza, vissza nem kapom
Azt hitték harcolok
S minden véleményen túlvagyok
Ennétek, itt vagyok
Kényelem kitárva, húsom itt, és húsom ott
Nem érzik, hogy nem érzik
Nélküled nem is vagyok
Refr.
Tűz, víz a kezébe'
Százszor megígérte
Úgyse vége, úgyse vége
Mégis megy a mélybe
Látod, megigézte
Vissza, vissza, vissza nem kapom
Vágyom a vágyatok
Álmodom sosem-volt álmotok
Boldogság rajtatok
Hónapok hiába lesznek itt, és lesznek ott
Nem érzik, hogy nem érzik
Nélküled nem is vagyok
Refr.
Tűz, víz a kezébe'
Százszor megígérte
Úgyse vége, úgyse vége
Mégis megy a mélybe
Látod, megigézte
Vissza, vissza, vissza nem kapom
...ssssssss
Sok ezer ember gyűlik össze,
Finom elméletbe kötve,
Valaki elszabadult vonatán
Zuhan igaza felé,
Sok ezer ember omlik össze,
Jaj! Ha elléptek mellőle
Valaki tűzcsiholó,
Szeme nő, feje-foga kovakő!
Szabotál, kiabál, muzsikál, kitalál,
S ne kerüljön a szemetek elé
Egyedül, ha kiáll, nekem nyolc, mit csinál,
Ne cicázzon, ugye kicsi a lé!
Piros a lámpa, s mégis moccan,
De nem mozdul, ha zöld van,
Csak az a sárga színű hülyeség
Veszi el a nagy eszét!
A szeme minden szépben ott van
S persze, persze minden rosszban
Na ez is ő, az is ő,
Kirakat gyönyörébe belefér!
Kikiabál a szellőzőből,
Dús pártasszonnyal flörtöl
A kapuról lelökik,
Kutyaszar születik a tenyerén
A gyüge otthon úgy eltéved,
És mégis mindig éget
Ide mutat, remegünk
Kire száll megin' az a nevetés...
Hogyha születnél, várna a Holdon
Még cseperednél, nézne az angyal.
Utca zajától, lámpa vasától,
Konyha szagától, lány mosolyától,
Versben a vágytól, féltene folyton.
Magadra vigyázz!
Hogyha szeretne nő a javából,
Hogyha nevelne Isten a Napról,
Hogyha vigyázna anyja a félsznek,
Hogyha felérne lelke a szóból,
Hogyha megölne első a sorból
Életed egész!
Ennyi a pénzed, annyi barátod,
Mennyei szikra tette a lángot.
Ennyi a könnyed, annyi a károd,
Tollad a végén festi a pontot,
Éneked árad, mossa a partot,
Magadra vigyázz!
S hol van a bölcső, kérdezi párszor
Itt ez a költő, szóban a bátor,
Írna-e holnap egy kicsi verset,
Kapna-e tőlünk annyi kegyelmet,
Mint amit érdem annyira kerget,
Ne nézz ide hát!
Utcabálba jár az autóm, mennyi
pléhkirály!
Pléhdugóba zárva kapitulál.
Szűk a torka, városom hörög, ritmizálható,
Önmagába lő a kipufogó.
Hányszor megy még útra szerető,
Újra robog a huszár!
Őrizd ébren régi szerelő,
Hátha ma hazatalál!
Álmodjon csak róla az, aki vár!
Álmodjon csak róla az, aki vár!
Nem tudok megállni, az időm úgy
szeret, ha száll,
Gyors halál figyel, a vállamon áll.
Jaj, de kell vigyázni, kezemen ott ég még a szád!
Sír a gázpedál, görbül a határ!
Hányszor megy még útra szerető,
Újra robog a huszár!
Őrizd ébren régi szerelő,
Hátha ma hazatalál!
Álmodjon csak róla az, aki vár!
Álmodjon csak róla az, aki vár!
Szembe rontva bőg a kamion, oldja
vágyaim,
Hűtőrács kívánja a szemeim.
Ez a büntetés, s a jutalom, átadom magam,
Egy mosolyt talált a szembogaram.
Hányszor megy még útra szerető,
Újra robog a huszár!
Őrizd ébren régi szerelő,
Hátha ma hazatalál!
Álmodjon csak róla az, aki vár!
Álmodjon csak róla az, aki vár!
Hányszor megy még útra szerető,
Újra robog a huszár!
Őrizd ébren régi szerelő,
Hátha ma hazatalál!
Álmodjon csak róla az, aki vár!
Álmodjon csak róla az, aki vár!
Gyorsan égnek másodpercek
Olvasztják a méhkoponyát
Számonkérik tik-tak, tik-tak
A királynő viaszát.
Lepkeszárnyon fényes porból
Megrajzolnak tűzpalotát
Megígérik tik-tak, tik-tak
Pókháló kapuját.
Refr.
Nézz fel végre, látnod kéne az ég igazát!
Szeme mélyén sárga bogarát, éjbe repül át!
Egyszer félnek, máskor mernek
Percek jönnek sorba felém.
Számok voltak, holtan jöttek
S élve hullnak elém.
Órám alján ér ha dobban
Vérbe csurran annyi idő
Zúgnak-búgnak, fejszámolnak
S egy sem lépked elő.
Refr.
Nézz fel végre, látnod kéne az ég igazát!
Szeme mélyén sárga bogarát, éjbe repül át!
Annyi évet elkapkodtunk
Meg sem értik min nevetünk
Szöggel fogjuk most meg az órát
Kis és nagymutatóját.
Késik, késik, gyorsan egy álmot
Kérjünk fel, a szögre vigyázz!
Órák álltok, ez de hiányzott
Tempó nem magyaráz.
Refr.
Nézz fel végre, látnod kéne az ég igazát!
Szeme mélyén sárga bogarát, éjbe repül át!
Áradó Duna hátán
dinnyehéjből font bárkán
indul ember-kölyke pár
ember-kölyke pár
Szembenézlek hallgasd el
annyit mégis mondjál el
megmaradsz-e, enni kell
hogyha bírni kell
Városok vonultak el
órarugók koptak el
édes lángok fagytak el
s gyakran hangzik fel:
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
annyit én is megmondtam
látsz még élve s látsz holtan
nem merem a többit még
tudni mindenképp
együtt alszunk, egy álom
a világod s a világom
annyi út van, mehetnénk
az egész világon
Városok vonultak el
órarugók koptak el
édes lángok fagytak el
s gyakran hangzik fel:
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
(instrumentális)
Városok vonultak el
órarugók koptak el
édes lángok fagytak el
s ritkán hangzik fel:
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
még, ide-oda harcoljunk
még hegyeket is elhordjunk
s együtt kéne érkeznünk
tengert éreznünk
Szép félelem kicsi bátyátok lássátok
kértem, s mégsem muzsikáljátok
szerelemhúsos ünnepnapi áldástok
hétköznapi perc élén folyton ledaráljátok.
Filmesített kisregény a villamos vasegén
ott felejted ünneped és ott felejtem én.
Repül az ablakon egy regény a villamos vasegén
moziba fested az ünneped és abba festem én.
Égben az első sorban az utolsó
holton vagy a kendő méhben vagy a borsó
völgyben vagy a zengő szívben vagy a dobszó
égre nyíló szemben egy szem hó.
El kell majd égnem mint télben kicsi nyár
érted elküldött hegy lábainál.
El kell majd érnem égből ha kiszáll
intett hogy nézzem hogy jár le a fényen
hív kér üzen értem odavár.
Fekete az ég, fordítsd fel,
Ha pirul az ég, hirdesd el,
Ha hideg a föld, mozdítsd el,
Sok a butaság, számold el.
Ki az elején, vérünk vagy,
Gyere ide most, vérünk vagy,
Beszorul a fény, vérünk vagy,
Kiszabadulás, bennünk vagy.
Itt a tűz, égni kell,
Itt az út, járni kell,
Hány magyar énekel,
S hány magyar hallgat el.
Itt a tűz, égni kell,
Itt az út, járni kell,
Hány magyar énekel,
S hány magyar hallgat el.
Féli a határt, ember had,
Letöri magát, cserben hagy,
Hiszi-e magát, majd holnap,
Maga igazát, fontosnak.
Itt a tűz, égni kell,
Itt az út, járni kell,
Hány magyar énekel,
S hány magyar hallgat el.
Ide a szemed, álom kell,
Te vagy a határ, mit nézel,
Te vagy a szabály, mit nézel,
Kicsi a király, hinnéd el.
Itt a tűz, égni kell,
Itt az út, járni kell,
Hány magyar énekel,
S hány magyar hallgat el.
Itt a tűz, égni kell,
Itt az út, járni kell,
Hány magyar énekel,
S hány magyar hallgat el.
Jaj, Vali barátom
Bánod-e két karom
Nem tudja, kit ölel,
Vagy nem is érdekel?
Jaj, dehogynem bánom,
Majdhogynem meghalok,
Kő van a szivemen,
Majdhogynem megreped
Jaj, Vali barátom,
Hány gyönge hajnalom
Fáradtan fénylik el,
Bánod-e mit visel?
Jaj, dehogynem bánom,
Majdhogynem meghalok,
Kő van a szivemen,
Majdhogynem megreped
(instrumentális)
Jaj, Vali barátom,
Bánod-e altatóm
Álomba kit visz el -
Vagy nem is érdekel?
Jaj, dehogynem bánom,
Majdhogynem meghalok,
Kő van a szivemen,
Majdhogynem megreped
Jaj, Vali barátom,
Szerelmes pajtásom
Bánod-e hogy hiszel
Élni egy esküvel?
Jaj, dehogynem bánom,
Majdhogynem meghalok,
Kő van a szivemen,
Majdhogynem megreped
Régebben nem kiabált,
Nem nőtte túl a szobát,
Nem morgott még a világ,
Ennyi szabálytól.
Ér se pattant még a nyakamon,
Nem pihent még nő a kocsimon,
Úgy se szeret, aki megfogna
Megkóstolna és eldobna!
Égbe szálltatok, most látom csak
Vér - szabadon
Rám se rántsatok, Csókot dobjatok épp!
Éreztük még a szagát,
Ajkunk közt élt a világ,
Elhittük - túl a hazug,
S itt az igazság.
Megszakadtunk, sírva, szabadon,
Így röhögtünk még a vadakon,
Úgy se szeret, aki megfogna,
Megkóstolna és eldobna!
Égbe szálltatok, most látom csak
Vér - szabadon
Rám se rántsatok, Csókot dobjatok épp!
Nem tűrtünk új regulát,
Sem szobrot, sem kapitányt,
Nem hittünk semmi dumát,
Bírt a szabadság.
S most az álom bőgve leborul,
Félre lökjük menj te nyomorult,
Úgy se szeret aki megfogna,
Megkóstolna és eldobna!
Égbe szálltatok, most látom csak
Vér - szabadon
Rám se rántsatok, Csókot dobjatok épp!
Eredeti szöveg |
Köznyelvi szöveg |
A versszakok énekelt rendje |
|
Kínoktú, kínoktú térgyőník, térgyőník, csak hăgatná meg mátú, fájdalommă fárottá, ěnyúník má ámomba hozzám gyünne a vírës főtenni ja koronát, főmënník a jászóba, fülembe nattüske, nem hallom, ordíttok nem látom anyámot ëgy lábo diófa, belé vág a villám, megcsókull a anyám, ědobná Jízussát, ědobná Krisztussát, në keressé sënkit së, në aggyá ënnyi së, ěmëgy a kít király, nem látnok sënkit së, nem hănak sënkit së, |
Kínoktól, kínoktól térdelnék, térdelnék, csak hallgatnál meg mától, fájdalommal fáradtál, elnyúlnék már álmomba, hozzám jönne a véres föltenni a koronát, fölmennék a jászolba, fülembe nagytüske, nem hallom, ordítok, nem látom anyámat egy lába diófa, belé vág a villám, megcsókol az anyám, eldobná Jézusát, eldobná Krisztusát, ne keressél senkit se, ne adjál enni se, elmegy a két király, nem látnak senkit se, nem hallnak senkit se, |
INSTRUMENTÁLIS Kínoktól, kínoktól térdelnék, térdelnék, csak hallgatnál meg mától, fájdalommal fáradtál, elnyúlnék már álmomba, hozzám jönne a véres föltenni a koronát, fölmennék a jászolba, fülembe nagytüske, nem hallom, ordítok, nem hallom, ordítok, nem látom anyámat INSTRUMENTÁLIS egy lába diófa, belé vág a villám, egy lába diófa, belé vág a villám, megcsókol az anyám, eldobná Jézusát, eldobná Krisztusát, ne keressél senkit se, egy lába diófa, belé vág a villám, INSTRUMENTÁLIS nem látnak senkit se, nem hallnak senkit se, nem látnak senkit se, nem hallnak senkit se, ne keressél senkit se, ne adjál enni se, elmegy a két király, elmegy a két király, egy lába diófa, belé vág a villám, INSTRUMENTÁLIS nem látnak senkit se, nem hallnak senkit se, INSTRUMENTÁLIS nem látnak senkit se, nem hallnak senkit se, nem látnak senkit se, nem hallnak senkit se, |