Szemes és Hold

Vissza. (Befejezve: 2020.08.14.-én. E nap estéjén végleg.)

Kereszténység+judaizmus+manicheizmus+ősvallásunk=kukurbiták. De kik voltak a kukurbiták?

Isteneik Jókai Mór Bálványosvára nyomán

Hasonlítanak Assisi szent Ferenc Naphimnuszának testvérelemeihez, és néhányan megemlítődnek az Álomfogó-mesékben.

Pogány panteonok

Egy őskori finnugor panteon:

Isz: halhatatlan lélek a táltosok szerint. Lélegzet: halandó lélek a táltosok szerint. A magyar nép finnugor nép. Következik az ókori panteon:

Szittya, kínai és szibériai hatásra pedig így alakult át a panteon a belső-ázsiai szittya vándoroknak köszönhetően, és amely kikövetkeztethető a Komjáthy István írta Mondák könyvéből:

Legközelebbi nyelvrokonainknál szittya és szibériai hatásra:

A Megyer törzs másik fontos panteonja a kínai hatású mellett:

Ez a panteon a kínai hatásúval kombinálva lett a Kárpát-medencében az alföldi kun táltosok által, méghozzá a keresztény korszakban. A keresztény szabályok szerint így nem válhat el Vízángy Tűzbátytól, ezért inkább néha tüzet olt gyilkosan. Ez azt is jelképezi, hogy az erősebb testű és erőszakosabb természetű Tűzbátynál kegyetlenebb a lelke mélyén, mert nő. De ez nem az alaptermészetét jelenti, csak a lelke mélyének egyik szegletét. Egyéntől függ, hogy mennyire kegyetlenül viselkedik ,és hányszor, akár férfi, akár nő. Jóságos nő jobb a jóságos férfinál, gonosz nő rosszabb a gonosz férfinál.

A Boldogasszony eredetileg istennőnév volt a magyar nyelvben. Ha első istennőt jelentett a név, akkor az ő harmadik vagy egyetlen lányát Kisboldogasszonynak nevezték eleink. Ha Boldogasszony név második istennőt jelentett, akkor az első istennő neve Nagyboldogasszony volt. Ez az eltérés azért alakult ki, mert akik a második istennőt és párját tartották világteremtőknek, azok szerint az eleink szerint a levegő, a víz és a tűz vagy a Nap, a Hold és szél csupán az első istenek unokái. Tehát Szűz Máriát az első istennő lányának tartották a néphitben, akit később egyre kevesebb vidéken azonosítottak valamely természeti jelenséggel, amikor már nem tartották isteneknek ezeket a jelenségeket.

Amikor a Duna-Tisza-közi magyar területek mellé telepített, korábban még ellenséges kunok táltosai az Árpád-ház korában a magyar, jász és kun pogány vallásokat összehasonlították a kabalával és a keleti kereszténység kiutált irányzataival, akkor úgy döntöttek, hogy Máriát Boldogasszonynak nevezik, amennyiben emberként megtestesült istennőnek tartják, Jézushoz hasonlóan. És az unokaisteneket nem tartották isteneknek, csak tiszteletre méltó teremtett erőknek. A népet viszont úgy tanították, hogy első isteneknek higgyék azokat, akik a kun táltosok második isteneknek hisznek. És így az unokaisteneket a nép hihette valódi isteneknek, és Jézust az ő testvérüknek, önmaguk lelkét pedig gyermekistenek testvéreinek. Így az erőszakos keresztény papok egyistenhit-erőltetése ellenére sokáig hittek több istenben. A kun táltosok a népre való hatás közvetlen hatást követően, meghalván, a túlvilágról hatottak papok, táltosok és okkultisták gondolataira Nyugattól Keletig.

A ferences rendi hangulatú Miatyánk. Ez az ima egyszerre rokonítható az eredeti Miatyánk imával és Assisi szent Ferenc Naphimnuszával. A Naporcájú Égisten számára kér és ad áldásokat, és az áldjon szó hétszer hangzik el. Az eredeti Miatyánk pedig tartalmaz hét kérést, amelyből három Isten hatalmának kiterjedésére vonatkozó, négy pedig az emberélet időnkénti megkönnyítésére. A ferences hangulatú Miatyánkban a hét áldás a kabala hét szerencsevarázslatára utal, amelyek a Nap, Hold és öt csillagszerű bolygó angyalaival együttműködő varázsigék. Az első két versszakban a Nap, Hold, Csillag hősies fiúistenek, a Szél, Víz, Tűz pedig anyáskodó leányistenek. A második versszakban a Földi Anyácska az első és második istennők összevont személye, mert a gyermek a szülő folytatása, ezért mondta magáról a Fiúistenből emberré testesült Jézus, mintegy látható emberként az őt nézőknek, hogy látják az Atyát, mert magára mutatott.

Ebben az imában Jézus Krisztus címe: napkirály, az Ég orcájának királya. Az egyház pedig a Földi Anyácska egyik teste. Ha Földanya második istennőként égi/földi teremtő, akkor anyja égi Éganya, a Nagyboldogasszony. De itt e imában az a lényeg, hogy első istennőként és Kisboldogasszonyként van Földi Anyácskának nevezve. Neve Ukkó/Ukkon, azaz nagyanya, akkor is ha Kisboldogasszony testvérének tartjuk a lelkünket. Égisten neve Gönüz/Gonüz, ami összetéveszthető volt a szláv eredetű gonosz szóval, így a keresztény papok lejáratták a Gonüz nevet, mert nem tudták az Atyával vagy a Fiúval azonosítani. Boldogasszony nevet pedig szintén nem azonosították Máriával, csak úgy tettek, mintha. Eközben a nép azonosította.

Az egyeztetések kifejtése

Júdaizmus, kereszténység, manicheizmus. A júdaizmus hisz az eredendő vétekben. A júdaizmuson alapszik a kereszténység. A kereszténységen és más vallásokon alapszik a manicheizmus. A manicheizmus szerint a Fényisten hadakat küldött a támadó sötétség ellen, félsikerrel, ezért a két ősi világ között megteremtette az eget és a földet, hogy sötétség és fény keveredéséből embereket teremtsenek, akiknek fénye ki akar szabadulni a sötétségükből lelki fejlődés útján. A manicheizmust keresztény irányzatnak tartották a kukurbiták. Vessük össze a rekonstruált szittya hitvilággal a három éggel, a földdel és az alvilággal!

Folytatjuk. Magyarázó mondarekonstrukció következik, amely Innin alvilágjárásának sumer eposzára hasonlít, de az akkád Istár-kultusz szerint, tudván, hogy e két istennő azonos. Később alapjául szolgált a manicheus teremtésmondának. Cselekménye így hangzik: A Fényistennő három fiát, a Napot, a Hold-helyettesítő Háborút és a Tüzet küldte csatába a támadó káosz ellen. Tüzet, a csillagistent elnyelte a káosznak nevezett tengeri szörny, akit a háború kettévágott, hogy öccsét megmentse. Tűz ekkorra már félig vízistennővé vált, és látván, hogy legidősebb fivére nem nagyon törte magát, haragra lobbant, és elrendelte, hogy helyette a legidősebb fivér haljon meg és támadjon fel évente, az ő lelkének halála jelentse majd a telet a teremtendő világban. Ürge csillagisten így a szeretet és harag istenévé, valamint a csillagos ég istenévé vált. A kettévágott darabjaiból keletkeztek az alvilágisten és a Földanya, akinek lelke az égben lakik. Földanya feleségül ment a kék Levegőistenhez, lelke a az égbe költözött. A kék Levegő Ürge fia, mert Ürge hímnős istenként önmagát ejtette teherbe. Föld és Ég teremtették az első embert, aki az élve vagy halva fölvétetett az égbe, és megistenült.

Ezt e 7 istent tisztelték a szittyák: Tűz, Sárga, Vitéz, Ürge, Papa, Víz, Targita. Mert a 7-es szám istenszám és természetszám. A nyolcadik istent, Tengert a királyi szittyák, azaz királyi szkíták tisztelték, mert a jó istenek képesek voltak őt táltosbeavatásban való részvételre kötelezni. Így ő kínozta meg a táltosjelölteket, hogy tudják, milyen érzés a legnagyobb bántás. Tenger birodalmában amúgy a betegségek által megöltek lelkei élnek. Hogy ettől gonosszá váltak-e, arról nem volt egységes vélemény.

És most térjünk rá a júdaizmusra és a kereszténységre, itt is teremtésmondáról lesz szó. Magyarázat a következő fejezetben.

Kabala Aryeh Kaplan Széfer Jecírája nyomán és további panteonok

Ez a fejezet a kibontás folytatása.

Három biblikus óriásnépcsoport, amik létezőek: Sém fiai, sémiták, Khám fiai hamiták, Jáfet fiai, indoeurópaiak. Sém fiai között az emberáldozó sémita punok és pun vallást üldözvén, a hozzá hasonló normális sémita vallásokat is üldöző, erőltetetten egyistenhívővé vált sémita zsidók, akik nemzeti istenüket összevonták a teremtő Istennel. Hám fiai között a sumérok és az egyiptomiak, akik a sémitákhoz hasonlóan hittek pár északabbi jégkorszaki istenben. A jáfetiták pedig sokfele terjeszkedtek Eurázsiában, előtte még keveredvén az uráli nyelvű finnugorokkal. A zsidó teremtésmonda első fejezete hamita és jáfetita eredetű, másik fejezete pedig finnugor vagy szibériai eredetű jáfetita közvetítéssel, és zsidó tudás-fa témájú meg egyéb kiegészítésekkel. Az első fejezetben az ember van teremtve az állatok után két példányban, a másodikban pedig az állatok előtt egy példányban. Később a Teremtő kettéválasztja őt férfira és nőre. A zsidó misztika szerint Ádámnak először egy különálló párja volt. (A két monda állatteremtési időrendi különbségét viszont nem vették észre.) Ez a különálló pár uralkodni akart Ádám fölött. (Igazából Ádám is fölötte.) Az első nőt így azonosították egy asszír férfikínzó szörnyeteggel, Lilitthel. Ádámot, Évát és Lilithet a kukurbiták Égnek és Krisztusnak, Földnek és Boldogasszonynak, Alvilágnak és sátánnak tartották, de erről majd később. Egyelőre arról legyen szó, hogy honnan ered a zsidó misztika Szentháromsága, a Teremtő-Lélekzet-Szó háromság. Szó legyen róla annak ellenére, hogy a zsidók egyik fele Jézust nem tartotta sem népük Messiásának, sem Fiúistennek. Legyen hát szó a szittyák egy kisebb csoportjának Thrákiában is ismert isteneiről, akik közül az égitestistenek héttudásúak:

Ezt a panteont csak akkor egyeztették a többségi hétisten-panteonnal, amikor már megismerték a buddhizmust és a kínai eredetű taoizmust. a többségi hétistenpanteon jól megismerhető elfeledett orosz népi ruhadíszítésekből. A taoizmus szerint az elemek átváltoznak egymássá. A buddhizmus szerinti öt elem eltér a taoista öt elemtől, így ezek: kiterjedés, levegő, víz, föld, tűz. A Nap-Hold-Csillag háromság szittya variánsai: Nap-Hold-Tűz, Nap-Hold-Szél. A Nap-Hold-Tűz háromság eléggé elterjedt volt sok ázsiai jáfetita népnél: hinduknál, szarmatáknál, szittyáknál, alánoknál, jászoknál, perzsáknál, kimmereknél. Akiknél biztosan elterjedt: hinduk, szittyák. A jászok talán inkább szeles háromságban hittek, mint a thrákok, és így hatottak a kukurbitákra. Eme háromság háromférfis türk változata: Nap-Hold-Csillag.

Legközelebbi nyelvrokonainknál a három fivér és három nővér hatossága így fölosztható: Nap-Hold-Tűz, Ég-Föld-Alvilág. A Komjáthy-féle panteonban, ami szittya-kínai hatásra alakult ki, kombinálódik a tüzes és szeles háromság: a tüzes háromság elemháromság, a szeles háromság égitestháromság. A tüzes háromságot égitestháromságként jól ismerték a mongolok is.

A szittya többségi hitvilág szerint a Holdat a háborúisten helyettesíti, mert nem tűnik el az égen minden negyedik héten. A szeles háromságban a Hold és a Szél egymás megnyilvánulásai az éjszakai időszak és a hús-vér lélegzet miatt. Tehát levegő és szó, gabona és vad szőlő. Egységesített hitvilágban pedig Tengeratyával és égő Éganyával, de a magyar égni-égbolt azonos alakú szavak szójátéka nélkül. Ezek csak jelképesen tűz és Víz, mert jóban vannak. Gyermekeik jelképesen gabona és szőlő, konkrétan végtelen kétnemű Életfa, a zsidó misztikában már Ádám névrokonaként Ádám Kadmon néven, isteni-emberi-állati-növényi létben már a világ teremtése előtt. Ádám Kadmon a teremtő Isten teremtő Szava és Szent Lélekzete. Szittya elképzelés szerint az isz is lélegzet, csak halhatatlan. Ezért maradt a zsidó misztikában kizárólagosan lélekzet-képzet. A lélek szó a magyar nyelvben lélegzet jelentésű volt, keresztény hatásra általánosabb értelművé vált, iszre is értendővé. A szittyák a zsidóföldi Dekapolisznak Szkitopoliszában félig görög emberekként jól bántak a zsidó őslakókkal, a teljesen görögökkel szemben, és hitviláguknak volt néhány közös pontja a zsidó hitvilággal: káosz kontra teremtő, miközben a teremtő nem fia a káosznak, mint más sémita-hamita népeknél.

Hogy a kukurbiták mindezt hogyan is értelmezték, hamarosan következik, de előbb egy kis érdekesség:

És most következzék a zsidó misztika, a bogumil teremtésmonda és a magyar ősvallás kukurbita értelmezése és egyeztetése, és ezek összevetése egy Hamvas Bélára alapozott erdélyi cikkel:

• Tengrit: jelentése istenség, az ég=isten jelentésű türk tengri szóból.
• A nép számára Tengrit, Yotengrit, Isten.
• Neve, Tengrit, hétbetűs. A 7 jelentése a jáfetitáknál és a zsidó misztikusoknál: isten, isteni rend, természet rendje.
• A hét jelentése a finnugor népeknél: természet rendje, Hold, hétnapnyi holdnegyed.
  
• Ádám=Krisztus=Gönüz.
• A nép számára: Gönüz=Atya.
• A Gönüz név ötbetűs. Az 5 jelentése legközelebbi nyelvrokonainknál: férfi.
  
• Éva=Boldogasszony=Ukkó.
• A nép számára ugyanúgy Boldogasszony néven, de Anyának tartva. Bár a Boldogasszony név akkor is jelenthet Kisboldogasszonyt, ha Anyját kéne Boldogasszonynak nevezni.
  
• Az Ukkó név négybetűs. A 4 jelentése legközelebbi nyelvrokonainknál: nő.
  
• Lilith=sátán.
• A nép számára: Halálnén.
  

Végül, ha már szó volt a bogumilokról, most már az ő vallásukról is szót kéne már ejteni. Ezzel válik teljessé az értelmezés magyarázata.

A Fiútól és Boldogasszonytól származik a Nap, Hold, csillagok, Tűz, ember-iszek. Földanyától a test, Égatyától az isz, Vízángytól a vér, Szélsógortól a lélekzet. Isten három személyeinek tökéletesedéséért születünk testbe, hogy kényeztetés vagy sanyarúság ellenére ne legyünk önzők, így éljünk. Lelkünk tökéletesíti az isteneket.

• Égatya és Földanya: ők többnyire jók. Egyesült személyük a bogumil teremtésmondában azonos a Jóistennel.
• Halálnén: ő többnyire rossz. A bogumil teremtésmondában ő a sátán.

A bogumil keresztények teremtésmondája pedig így hangzik: Az Isten látta, hogy fa nő ki a tengerből, és rajta ül a sátán. Elhatározták, hogy megteremtik a világot. A sátán földet hozott föl a tenger fenekéről. De szájába dugott egy kis darabot, de kénytelen volt kiköpni, ebből lettek a hegyek. Ekkor romlott meg a viszony.

Földanya valószínűleg a jó női istenrész egyesülése a fölhozott földdel, de a sátán pedig a jó istennő másik megnyilvánulása, bár nemtelen. Amit a kabbala gondolt Boldogasszonyról: nem földanya, hanem jelképesen gabonaanya. Gyermekei pedig Szélanya, Vízanya, Tűzanya, akik nem istenek. Gyermekeik és férjeik: Kiterjedésapa, Földapa és Égapa, aki hatodik elem a buddhista öt elem után. Az egyeztetett szittya buddhista hitvilágból származnak. Oda pedig úgy kerültek, hogy a megyer hitvilággal is egyeztetve volt a kétféle szittya hitvilág, amikor még nem voltak türk párjaik a Szélnek, Víznek és Tűznek. A manysi-hanti-megyer hitvilág része a többrétegű világ rétegeihez tartozó külön világfák képzete. Ebből lett az, hogy a kabbalista életfa gyökerét halál fájának nevezik, és az égi rétegeknek külön életfáik vannak, amelyek láncolatát Jákob vagy Jákób létrájával azonosították a Teremtés könyvéből. Egyébként ebben annak is szerepe volt, hogy a világfa jelképe a sámánlétra nevű eszköz. A szittyák azáltal is hatottak a zsidókra, hogy kínai eredetű, megyeresen továbbfejlesztett asztrológiájuk anyai lelki hatásokat vizsgálva működött, így a papok számára nem tűnt tiltanivaló pun varázslásnak. Érdekességképpen még következzék egy utolsó pogányos-keresztényi panteon, egy félpogány rózsafüzér és egy utolsó vallásegyeztetés a pannon wicca és Márk evangéliumának említésével.

Ghymes (ejtsd: gimes)

Nap=Krisztus=Tenger. Hold=Ég=Föld. Éganya részben azonos az Omega együttes Gyöngyhajú lányával. 7 növénykategória: fű, fa, szőlő, zöldség, gyümölcs, takarmány, gabona. Tenger név eredete: a türk Tengri név és tengir köznév. A köznév tényleg tengert jelent, sok türk nyelvben tengiznek mondták. Krisztus ebben a panteonban manicheista és kabbalista hatások nélkül jelenik meg, a legegyszerűbb néphit formájában. Éganya a lélegző túlvilág, ő a lelkek anyja. De Ördögatya akkor sem lenne rossznak tartva, ha az alvilág lenne a túlvilág. A finnugorok, szamojédok, thrákok és mongolok egy része rokonszenvesnek találta az alvilág istenét, és pogány táltosaink a kukurbitáktól eltérően nem tartották törvénytelen hercegnemzőknek a sárkányokat. És a hat isten kapcsán nem utolsósorban istenismertető Ghymes-alkotások: Tánc a hóban; 33; Álombálom album.

És végül következzék egy rózsafüzér nevű imafüzér és egy evangéliumkivonat.

Rózsafüzér (félpogány változat)

Talán az eredeti Jézusnak anyja, Jézusnak temploma, Jakabnak anyja sorrenddel is lehet ennek az egyedi rózsafüzérnek egyedi Üdvözlégyét imádkozni, de egyelőre erősen javasolt az új sorrend. Szent József Rózsafüzér nevű próbálkozás a hagyományos famíliákért: kattints.

Márk evangéliuma

Első négy fejezete pogányok megtérítéséhez kell, utána következő három fejezet pedig a keresztények békés elvhűségéhez a pogányokhoz viszonyuló gyűlölet vagy behódolás helyett. Ez a legrövidebb evangélium, de nagyon logikus, és a pannon wicca vallás hívei ezzel a keresztény irattal egyeztetik össze újpogányságukat alapítójuknak, Remete Farkas Lászlónak a Kereszt és valóság című könyvében a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapon. Ez az evangélium Máté-logikájú és Lukács-történelmű. De nem ezekre jött rá Remete, csak megérzett valamit belőle, és ebből már könnyű rájönni valamire. A rövidítésekre vidd rá az egeret, hogy legyen szövegbuborék.

Csodák listája, fajtája, magyarázata:

• Tetszhalottak és betegek, megszállottak gyógyítása: legtöbbször valami testi bajt okozó lelki bajnak lelki erejű kioszlatása idegekből, sokszor szelleműzés helyett dili szétoszlatása.
• Kenyérszaporítás: kabbalisztikus lélekdarab-testesítés saját lélekből, vagy számmisztikus tanmese, amiben a kenyérszaporítás csak jelkép.
• Időjárás: vesd össze egyetemi sámánkutatók időjárás-varázslásos megfigyeléseivel. A másik időjárás-varázslás a vízen járással biztosan csak tanmese arról, hogy a tanácsot és vigasztalást elmébe súgó segítő Isten a bajban néha elsőre rossznak tűnhet, összetévesztődhet, mert rosszban lévő jóként kerül elő. Egy könnyelmű kalandban rossz a baj, a bajban jó a tanulság a túlélők vagy távoli tanúk számára.
  
• Feltámadás: testbomlás gyorsítása testátalakítással túlvilági erők által, ez nagyon titokzatos, nem természeti jelenség, de eredménye igazából látva, innen az első üldözöttek bátorsága, ő bátorságukból többiek bátorsága.

Ennyi volt a kukurbitákról és az általuk hitt vallásokról a tudnivaló.

ÉS MÁRK-ERÉNYEK ELLENTÉTEIT ITT IS LÁSD, azaz remény-lustaság-túlrajongás, mérték-önsanyargatás-mohóság, bátorság-óvatlanság-gyávaság, bölcsesség-butaság-hazugság, hit-bigottság-paráznaság, szeretet-gyűlölet-közöny, igazság-gőg-szolgalelkűség, itt: alalalrovid. Ez már címsorból is elérhető pár sorral lentebb. És majd olvasható lesz máshol is összefoglalás innen kiindulva. Ide kattints! Ez is még egyszer lentebb.

Jobban láthatóan: Kártyás-lapocska

Néphitecske

És még ez is elérhető:

Finnugor és keverék magyarság

Ajánlott irodalom

• Czakó Gábor:
1.  Hamvas szótár.
   
• Máté Imre:
2. Szarvasének;
   
3. Yotengrit 3.
• Remete Farkas László:
4. Hit és valóság;
5. Kárpát-medencei geometrikus jelkép-ábrázolások;
6. Kereszt és valóság;
7. Ősmagyarság pogány-népies hitvilága.