Druidás bekezdés frissítve: 2014.01.23.
Az itt olvasható szövegemben már nem hiszek, mert hihetően
hangzó, de buta szövegekből és videókból készült. Csak a rövid
bevezetés következő négy mondata nem butaság talán.
A tündéreket egyesek a nyugati varázslók az álomvilág embereinek
tartják. Vannak minden fajtájú álomlények, akik közül az emberek
megfelelői a tündérek. Az álomlényekről és a szellemekről csak
annyit lehet a legbizonyosabban tudni, hogy ügyesen hazudnak.
Állítólag meg tudnak jelenni űrlények képében, ha nem élénk rossz
álom az űrlényes élmény.
A rémtündérek bizonyos csoportjai kozmikus nagyvállatokat működtetnek, melyek összefonódnak a sötét vallásokkal és varázslatokkal, továbbá a tudományos kutatásokkal. A tündérek egy részének vannak álomvilági technológiáik, melyek az evilági földönkivüliekre emlékeztetővé teszi őket, így a rémtündérek klónozással és sámánfigyeléssel foglalkozó csoportjai a nagyvárosok környékén híres fajtájú ufonautákként jelennek meg, amikor átmeneti vagy olykor örök időre elrabolják kiszemelt áldozatukat. Értenek ahhoz, hogy lásd az agyadat, miután kivették a fejedből, de fájdalmat sose csillapítanának ezek a vérszomjas tudóskák. A rémtündérek másik híres csoportja, a manapság legrosszab hírű űrlényekként számontartott annunaki rémtündérek a legharácsolóbb nagyvállalkozók, akiknek sokáig gyerekcipőben járt az evilági letelepedésre kifejlesztett technológiájuk. Az annunaki sumér kifejezés, csakúgy, mint másik nevük a dingir. Evilági technológiájuk kezdeti fejletlensége ellenére a természet erőit föl tudták használni arra, hogy az emberiség félistenként tekintsen rájuk. Törtető életmódjukhoz szabott küllemük a hüllőkére hasonlít leginkább, így az egész földi élővilág által rettegett kígyó lett a legbonyolultabb misztikával felruházott szent állat. Ennek ellenére nem volt kedveltebb más szent állatoknál, habár viszonylag gyakori. A kígyó úgy lett összekapcsolva a Mindenséget Teremtő Anya kultuszával, hogy mintaadó rémtündérei roppantul erősnek tűntek az kőkori emberek számára, így a kígyó a végtelen erejű Ősanya egyik állata lett. De a sátánimádásnak nem a kígyó-kultusz az eredeti forrása. (A kígyó-kultusz valójában mégis önmagából táplálkozik, mert eredetileg az anyajogú társadalomban gyökerezik, holott említett nagyvállalkozóék éppen patriarkálisak.)
Tengri főistennek ős-kelet-európai eredetű jelképe, mely a
pásztornépek születése előtti kortól máig él. Tengri teste az Őség
egységét jelképezi, az általa szült kígyók a nemek teremtését. E
jelkép fordított helyzetben eNT/TeN rovásjelként ismert, meg
leveles tulipánként.
Tengri főisten tulipánjelképe, mint levél nélküli tulipán.
Az ős-kelet-európai finnugorok magyar nyelvű csoportjainak tengrihitét az altáji türkök akkor ismerték meg, amikor a kelta elnyomás alól elvándoroltak a földműves-pásztorkodó szabír-magyarok. Magukkal vitték a kínai taobölcselet kelta eredetű jelképét és a kelta vasfeldolgozást a mai Északnyugat-Kína területére. A taobölcseletnek szoros kapcsolata van a tengrihittel. A tengri, mint szó a természeti szellemek és pogány szentek neve volt, e szóból alakultak ki a magyar tündér és tenger szavak. A tündér szó eredetileg istent jelentett. A tenger szó az égbolt nappali színéhez való hasonlatossága miatt kapta mai jelentését. A tengrik és a magyar tündérek jók. A nyugat-európai tündérek jók és rosszak. A kelet-európai eredetű sumérok dingirjei rossz istenek.
Az álisten dingirek miatt különbözik jelentősen az ókor kezdete óta a sumér Káin nyelve a magyartól, és a sémi Ábel nyelve Káinétól. (Vagy inkább azért különbözik, mert a jégkorszak végén esetleg sok állat döge úszott le a Fekete-tengerré növő elő-ázsiai tóvidékre, és azt eszegették az emberek. Már ha úszott le oda dög akkoriban.) A Kaukázustól délre élő népek közül a sémiták és a sumérok egyaránt Kelet-Európából származnak, de a sémiták már pásztorokként érkeztek oda, a későbbi sumérok pedig még mindig földművesként, így az ő életmódjuk még akkor is terjeszkedő volt. A földművelés eredeti célja a tenyésztésre befogott zsákmányállatok etetése volt. A földművelés Itália környékén alakult ki az őskorban, de csak Kelet-Európában nőtte ki magát belőle a pásztorkodás. A földművesek és pásztorok között egyaránt voltak vad népek, a Fekete-tengernek, mint őskori tónak a déli és északi partján egyaránt. A földművelés a szolga-úr viszonyt a mediterrán vidékeknél kevésbé bőséges északabbi területeken is jellemző jelenség lett olykor. A pásztornépek egy része finnugor maradt, más része pedig indo-európai fajgyülölővé és szittyává vált terjeszkedés és helybenmaradás közben. A vánok a germán mitológia természeti és földművelési istenei, de szelídek és finnugor eredetűek.
Az emberevés nyelvi nyomai: Úgy szeretlek, majd megeszlek!
Nyalják-falják egymást.
Ezek a kifejezések mára viccessé
szelídültek, már nem jellemző reánk e rossz szokás. Kivéve, hogy
manapság sokan kihasználnak másokat, és ez egy más módja az
emberevésnek, mint ahogy Föld kizsákmányolása is egyfajta
emberevés, kezdve a földműves népeknek a vadászó népek ellen
irányuló háborúival. A gabona nem egészséges, de jobban segít a
szaporodást. A földművelés eredeti szerepe ugyebár az állattartás
megkezdése volt. Az ősember közkedvelt tápláléka a bivaly volt. A
bivalynak szarva olyan, mint a tűz és a villám, fájó és halálos.
Ezért van nyelvünkben tűz főnév és tűz ige. Az ékes, mint fényes
jelentésű szó az ék szóból származik. Az ékszerek eredetileg hegy
alakú tárgyak voltak, majd gyöngy alakú varázseszközök, mindkét
esetben ártó szellemek ellen használva. A bika-kultusz összefügg a
villámlással, viharral, így az esővel is. A földművelésen
keresztül összefügg a termékenységgel is. Elemei tehát a tűz és a
föld. Bolygója a Szaturnusz, amely a bőségnek, gazdagságnak,
gazdálkodásnak, fejlesztéseknek, felfedezéseknek a bolygója az
asztrológiában. Ezeknek rossz kifejeződése az emberevés szó
szerint és átvitt értelemben egyaránt értve. Szarva a Hold
jelképe. A Hold a Nagy Anyának és a halálnak a jelképe.
Baál a kis-ázsiai és sémita népek népek bikaistene, nevének jelentése: Úr. Megőszült teremtő apját leváltott vérszomjas isten, akinek kultuszát a fél-sémita zsidóság rövid ideig űzte. A Szaturnusz bolygó istene Baál. A Szaturnusz csillaga ugyan azonos a Dávid-csilaggal, de eme jelképnek a mai neve csupán annak köszönhető, hogy az Árpád-kori Magyarország zsidó közösségei ezt választották meg védelmező jelképüknek. Ugyanis hajlamuk a Szaturnusz bolygó asztrológiai tulajdonságaival rokon, habár Baál imádatát a zsidóság teljesen elvetette, és joggal. Más szóval fejezi ki az Úristen fogalmat a zsidó nép. (Mivel a Dávid-csillag védelemmel kapcsolatos jelkép, ezért nem lehet [csupán] kabbalisztikus-alkímikus eredetű, hanem táltosi eredetű, mint ahogy táltosaink is megiserhették a JHVH magánhangzóit.*) De csak akkor nyilvánvaló a táltosi eredet, ha vagy a táltosok ismerték a Szaturnusz jelképeként is a Dávid-csillagot, vagy rabbik ismerték az evolútív mágiáját a Dávid-csillagnak a 6 csillagszavval szellemeket szúrkálós védelmi módszer mellett. De az evolútív értelmezés a Kabbalában is meglehet az alkímikus alapok miatt, és ez a szemlélet legalább északon megvolt, de meglehetett a kannibál lelkületű délen is, de erősen keveredve az evolútív szemlélet ellenségével.
A Dávid-csillag nemzsidó mediterrán használata él tovább a sátánizmusban, így ahol a Dávid-csillag felbukkan, onnan egy gyereknek mihamarább távoznia kell, hogy nehogy föláldozzzák a sátánnak. A Dávid-csillagnak ezúttal sincs köze a zsidó valláshoz. A zsidók itt is csak bűnbakok, habár emberáldozó rabbik néhol valóban előfordulhatnak, de ez csak szórványos jelenség. A zsidókat hitetlenség miatt üldözték egyes európai vezetők a középkorban, mert nem voltak keresztények. Magyarországon csak az izmaeliták, azaz muszlim gazdasági szakemberek sanyargatták őket, talán ezért véldemi jelkép a Dávid-csillag, amelyet ha nem csillagként értelmezünk, a férfi és nő szaporító egyesülését ábrázolja. 6 ág - 6 gyerek: termékenység, a növények világában bőség. A felfelé irányuló háromszög a férfi, a lefelé irányuló a nő. Az ősmagyar jelképrendszerben is pont ugyanígy van. A magyarországi zsidókat a magyarok bátran megvédték Kapisztrán János olasz inkvizítor vérszomjától a török kor előtti években.
A druidák legalább néhány csoportjának körében a kis-ázsiai kelta hódítások után terjedt el a Baál-kultusz. (Izé, vagy máskor. Kis-Ázsia csak szomszédos volt a hívek földjeivel.) Ez a vallás már nem azonos az ős-európai szelíd vallással, bár sok hidelelem megmaradt. A druidák még a keresztény középkor kellős közepén is nyilvánosan keresték a megfelelő áldozatot, és ahol a család nem volt hajlandó kiadni őt (a szüzet), ott az ajtóra egy megölt bűnöző véréből hatágú csillagot festettek, hogy átokkal zsarolják a családot. A drudizmusnak ezért van nagy szerepe a luciferiánusok körében. A luciferiánus kígyó-imádat a kereszténység majmolásának köszönhető. A druidák közül sokan mellesleg nagyon szerették becsapni a természeti szellemeket. (De nem volt azért ez olyan általánosan sötét szakma, minden második drida lehetett rossz.) Baál isten kultuszának hatása lehet, hogy e sátánképzetek egyetlenegy tisztán magyar eredetű változata Udag viharisten kései alakja. Az Udag név Ideg alakja az idő szó régies ideh alakjától különült el.
A kígyó-ellenesség eredetileg az anyajogú társadalmak apajogúvá változtatásával áll összefüggésben. Amikor ostoba anyák elkezdtek zsarnokoskodni, a férfiak fellázadtak, azóta ostoba férfiak zsarnokoskodnak. Bikaszarvpárok mennyisége jelezte a dingirek rangját. Az anyajogúságból alakulhatott ki az Isten-ellenesség is, és talán ez hozható kapcsolatba az ókor titkos társaságaival, amelyeknek újabb kori folytatásai a luciferiánimzusban tömörülnek. Tehát a bika-kultusznak sokkal több köze van az annunaki dingirek valódi természetéhez, mint az anyajogú kígyó-kultusznak. Ezek az emberevő gengszterek a Holdon is megvetették lábukat, ezért a Holdat úgy ismerik a régi hitvilágok, mint az istenek honát. Innen ered a holdemberekben való hit.
*A rabbi-táltos barátságról l. Máté Imre: Yotengrit 1.-3. kötetek.
Térképajánló: Cser-Darai (2005), p: 44. [Ryan (1999), p: 194 nyomán és Hacilar, X: Çatal Hüyük nyomán.] Műkedvelők térképe szakértők művei nyomán.