Puszta

Vissza.
Vissza az árpádos meséhez.

1. ének:
Kezdetek

Magasságos Isten tengerből ébredve
világteremtéshez vággyal nekikezde.
Ám hamar belátta, hogy egyedül nem megy.
Teremtett egy férjet, fölhozni a földet.

Fölhozott föld lett a Földanyának teste,
lég felett az ég lett Égatyának teste.
Holdkirálylány lett a Földanyának szeme,
Napkirályfi lett az orcája az Égnek.

Kőszáli Király és Puszta lett a Hím Föld,
Csillagoknak Anyja az Anyai Ég fönt.
Szélkirály a Holdnak az időjárása,
Tűzkovács Király a kohászat királya.

Vízanya és Tenger Nőstény Víz és Hím Víz,
Tűz-, Hold-, Nap-Királylány a három fontos Fény.
Pusztának fiai a Széptüzek Lángja,
Jószélnek Fúvása, Szépmezőnek Szárnya.

Égnek köpéséből Lúdvérc lett az undok,
Lúdvérc teremtette Kalamónát, undok.
Pusztának leánya Délibáb egy nejtől,
Tengerbe Pillantó másik feleségtől.

Szépmezőnek Szárnyát az édesanyjával
hordóba tömködték a gyerekkorában.
Kalamóna dobta tengerbe a hordót,
mert erős felnőtt lesz, gyáván tartott attól.

Rakott a hordóba három kenyeret, bort,
udvariasságból, úgyis meghal, gondolt.
Csakhogy ő erős lett, mert mikor felébredt,
étkétől-itkától a hordót kitörte.

Hazament anyjával, Délibáb anyjával,
de nem a csillagok ég-édesanyjával.
Délibábnak anyja hamarosan meghalt,
második anyjától lett neki jó húga.

Kalamóna lopkod mindenféle barmot,
megtizedelhesse a pusztai hasznot.
Undok mostohának van egy jó vonása,
Kalamónát tartja lányoktól ő vissza.

Kalamóna most is eljött lopni, mérges,
de Szépmező Szárnya tizenhat éves lett.
Verte Kalamónát, ütötte, hogy tudta,
de kifogott rajta, ártva a csontoknak.

2. ének:
Délibáb

Történt ezután, hogy Délibáb pataknál
idegent eljönni mosás közben látá.
Háromszor is látá, inni kért majd enni,
vizet, tejet, tésztát, Napkirály, jóllakni.

Délibábot anyja meg akarta verni,
Szépmezőnek Szárnya kész lesz megint védni.
Jött egy másik ember Délibábot védni,
Napkirály fivére, Szélkirály őt védni.

Megkérte ezután kezét Délibábnak,
hátrányára öcsnek, a jó Napkirálynak.
Azután meg mondá Délibáb apjának,
meghal Kalamóna, lova farkát hozza.

Jól van, így tiéd lesz, nem Kalamónáé,
és a feladat nem Szépmező Szárnyáé!
Szélkirály azt mondá Szépmező Szárnyának,
hőssé váláshoz kell tudni, hogyan szárnyalj.

Szépmezőnek Szárnya nem tudta, miképpen
kovácsolni szárnyat a hősiességhez.
Mert ha Szélkirálynak küldetése nem megy,
Szépmező Szárnyának szárnyalnia kéne.

Szélkirály ment ölni Kalamóna sárkányt,
de közben egy ilyen kétséget gondolá:
ha én most keresem Kalamóna sárkányt,
öcsémnhez megy addig Délibáb, a mátkám.

Levágta hát farkát a saját lovának,
és azt mondta később, a sárkány lovának.
De Délibáb mondá, hogy szíve a másé,
egy háromszor látott délceg idegené.

Az idegen ekkor ért oda Pusztához,
Napkirály, mint tudjuk, akiről most szó volt.
Elvesztett keszkenőt Délibábnak vissza,
szerelmes szavakkal adta szívvel vissza.

Mindent látok, mondta Szépmező Szárnyának,
Délibábot védted: Ne verd, mostohája!
Már igazi hős vagy, szárnyak nélkül hős vagy!
Kalamóna megvert, van neki gyógymódja!

3. ének:
Vetélkedés

Szépmezőnek szárnya mialatt gyógyulga,
Szél és Nap fivérek versenye megvolna.
Négy kérdésre három feleletet adott
Szélkirály a Naphoz, utolsót nem tudott.

Az első kérdése Napkirály fivérnek:
Ki az, ki nem hagyja házát el költözve?
Szélkirály fivérnek válasza ez vala:
Tudom, hogy nem más ez, kit úgy hívnak, csiga!

Második kérdése Napkirály fivérnek:
Ki az, aki lábas, mégsem állat, ember?
Szélkirály fivérnek válasza ez vala:
Tudom, hogy nem más ez, kit úgy hívnak, asztal!

Harmadik kérdése Napkirály fivérnek:
Ki az, aki nem lát, mégis számon kérend?
Szélkirály fivérnek válasza ez vala:
Tudom, hogy nem más ez, Ég Atyácska ujja!

Negyedik kérdése Napkirály fivérnek:
Ki az, aki megment a sárkánytól minket?
Szélkirály fivérnek válasza ez vala:
Nem tudom, mondjad meg! Szépmezőnek Szárnya!

Te győztél, Napkirály, de engedd meg nékem,
szépen arra kérlek, énekre hívjál meg!
Meghívlak tégedet, de én arra kérlek,
hogy adjál méneket, mi bátor hősünknek!

Jól van, ménesemből, Puszta fiainak
adok sok lovakat, hogy szárnyalhassanak.
De ígérd nekik te én fél ménesemet,
hogy tudják, szeretem az én ménesemet.

Mert ha látják ők, hogy nagyon ragaszkodom,
szeretem szállítóm, én őket én jól tartom,
akkor látják azt is, hogy meg kell becsülni
a lovat, szeretni, emberséggel bánni.

(Szélkirálynak lova a farokhiánytól,
nem szenvedett sokat fájdalmas hiánytól.
Mert mikor kérdezett tőle a fivére,
nem kérdezte tőle, a farka hová lett.)

4. ének:
Lakodalom

Hüvelykpicinyt küldték meghívó vőfélynek
Délibábot kérni Nap feleségének,
családját meghívni a mulatozásra,
csak ne legyen ott a gonosz mostohája.

A gonosz mostoha őket észrevette,
mielőtt oda volna érhettenek.
Mondá Délibábnak, jön a Kalamóna,
és lélekszakadva ládába tuszkolta.

Lányára parancsolt, ki megijedt tőle,
felvette ruháját Délibáb testvérnek.
Mikor a meghívók helyre érkezének,
furcsa volt nekik a lány viselkedése.

Madárka dalolta, Délibáb elrejtve,
láda belsejébe, Kalamónát "vélve".
A gond csak az vala, a mostohát vinni
kénytelen volt velük együtt Hüvelykpiciny.

Aztán a kakasuk azt dalolta éppen,
mostohát ne vigyék, gonosz boszorkány ez.
Elszelelt sebesen a gonosz mostoha,
gondolta, hátha él még a Kalamóna.

Találkozott vele, és aztán azt mondta,
Délibáb legyen most gyorsan elrabolva.
Kalamóna gyorsan elrabolta őtet,
Szépmezőnek Szárnya utol nem érhette,

így hát ő sietett Napkirály elébe,
lováról lefordult, mikor elé ére.
Szavát fuldokolva mondta: Kalamóna.
Napkirály meghökkent, pattant gyorsan lóra.

Kalamóna tó lett, Délibáb egy réce,
Napkirály táltosa mégis fölismerte.
Kalamónát itta majd utolsó cseppig,
Délibábot tudták visszaváltoztatni.

Volt nagy dínom-dánom, volt sok nagy éneklés,
evés-ivás, vígság, táncok, beszélgetés.
Szélkirály meglátta sárkány lova farkát,
majd berúgott véle napokra Napkirály.

5. ének:
Tél

Kalamóna tónak az utolsó cseppje
sárkánytestbe vissza változott túlélve
Napkirály lovának hatalmas ivását,
s bosszúra szomjasan ment meglopni Pusztát.

Ellopta lovait Puszta fiainak,
feléből disznó lett, elváltoztatással.
Tejükből szerzett nagy hatalmas hatalmat,
ezután Pusztának imígy üzent hadat:

Hatalmam hatalmas, lesz nektek siralma!
Zúdítok nagy havat, megtudjátok, mi az!
Ők meg csak nézték őt nagy-nagy értetlenül,
nem tudták, milyen lesz életük nyár nélkül.

Felnyargalt az égbe táltos paripáján.
Szélkirály, Napkirály még mindig berúgván.
Kalamóna gyorsan őket megkötötte,
várába vitte le mélységes börtönbe.

Puszta és fiai éheztek és fáztak,
egyikük sem tudta, mit hoz majd a holnap.
Be kellett látniuk, hogy Kalamónának
valóban hatalmas nagy lett a hatalma.

Széptüzeknek Lángja szerencsét próbálni
nem volt lusta messze, messzire elmenni.
Ám csakhogy azonban nem sikerült neki
hosszú utazásán szerencsét próbálni.

Merthogy találkozott egy furcsa alakkal,
aki kapzsi vala, tejet nem is ada.
Pedig nagyon kérte Széptüzeknek Lángja,
farkaséhesen ment mérgelődve haza.

Jószélnek Fúvása szerencsét próbálni
nem volt lusta messze, messzire elmenni.
Ám csakhogy azonban nem sikerült neki
hosszú utazásán szerencsét próbálni.

Merthogy találkozott egy öreg banyával,
akinek házában két ember vitáza.
Ugyan nagyon kérte Jószélnek Fúvása,
legyenek békében, mérgesen ment haza.

6. ének:
Leszámolás

Szépmezőnek Szárnya szerencsét próbálni
nem volt lusta messze, messzire elmenni.
Oszt végre sikerült szerencsét próbálni,
hosszú utazásán három helyen járni.

Merthogy találkozott a furcsa alakkal,
aki kapzsi vala, barma sovány vala.
Azt mondta neki a Szépmezőnek Szárnya,
ha ad neki tejet, mondja, mitől hízna.

Amint a tejecskét megitta jó ízzel,
a kapzsi embernek hízott a tehénje.
A kapzsi ember hát erre megígérte,
szívesen ad tejet annak, aki kérne.

Aztán találkozott az öreg banyával,
akinek házában két ember vitáza.
Igen kérte őket Szépmezőnek Szárnya,
legyenek békében, mérges lesz a banya.

Harmadik útján már meglettek a lovak,
mert segített bajban szegény medvebocsnak,
akinek apja ezt hálásan köszönte,
lovat (és malacot lóvá téve) mente.

Hazavitte őket, ment újra útjára,
visszaváltoztatott Holdas táltosával.
Találkozott aztán Csillagok Anyjával,
útmutatására Kőszáli Királlyal.

Kőszáli Király is neki csak azt mondta,
Kalamónának a hollétét nem tudja.
De megtalálhatja, hogyha táltosának
szárnyakat kovácsol, vasból úgy négy párat.

Széptüzeknek lángja kovácsolta őket,
Kőszáli Királynak szikláján átkeltek.
Kalamónavárnak közelébe értek,
Király fivéreket, lánnyal együtt lelte.

Megjött Kalamóna, kimentek udvarra,
egymást dühítették, utána megvívtak
Hős és Kalamóna, ádázul harcoltak,
Kalamóna lova hatalmas nagy vala.

Kis lovas hősöcskénk a kicsinységéből
leleményességgel kovácsolt nagy előnyt.
Lova alól vágta üggyel Kalamónát,
akit elítélt úgy háromszáz királylány.

7. ének:
Boldog vég

Miután Nakpirályt Szélkirály fivérrel
útnak eresztette vissza föl az égbe,
elindult haza a most megismert lánnyal,
menyegzőt rendezni nagy dínom-dánommal.

Rügyezett a tavasz, boldog újra minden.
Éledett a világ, nem volt többé éhes.
Hideg sem volt többé, melytől annyit fázni,
nem kellett többé a melegért aggódni.

Napkirály, Szélkirály hálásak valának,
jó idők legjobbát pusztának adának.
Boldogság, vígalom a tavaszi élet,
azért is, mert most már a sárkánynak vége.

Menyegzőt tartának kettőt is vígsággal,
kérője lett immár Délibáb húgának.
Tengerbe Pillantó és Szépmező Szárnya
, mint Délibáb akkor, boldogok valának.

Boldogság háromszor lett e történetben,
sokszor is, mert nemcsak menyegzők történtek.
Zsongott ám a tavasz, élet éledése,
hálával daloltak a szép esküvőnek.

Öreg Puszta áldoz lovat Földanyának,
s Vízanyának, s minden fontosabb Királynak.
Tűzkovács Király az Aranyos Szegletből
jött, a Zöldszakállú Tengernek földjéről.

Azt mondta, nem bírja sokáig az földet
Lúdvérctől menteni, kardot azért küldend.
Ezt a szép ős földet a puszták szélében
Lúdvérc karmaitól meg kell, hogy védjétek!

Szavát megértették, ígérték, hogy így lesz.
A kettős menyegző eztán még soká telt.
Mindhárom párosnak boldogság lett jussa,
párok kitartottak jóban, rosszban, gondban.

Epedtek egymásért forró szenvedéllyel,
hites szerelemnek állatösztönével,
érzékeny emberek édes érzékével,
mennyei nemzések gyermekseregével.

Vége

Érdekes olvasmány

Komjáthy István: Mondák könyve.

E könyv az ihletője e versnek. E könyv mesevilágának gazdagsága magával ragadja olvasóját. A történelem mítikus kezdetétől kezdve a honfoglalásig öt rész kerek történeteinek számos fejezetét olvashatjuk élvezettel. Az első rész legősibb mondánk színes elbeszélése, melyet három rész követ. E három rész a hun mondakör három nagy személyéről, Hunorról, Kevéről és Attiláról szól. Az ötödik fejezet a magyarok nagyjairól. Megelevendnek a magyar mesék és ősök történetei és értékei. A mediterrán és monszun éghajlatú vidékek mondáiban szereplő istenek és emberek aljassága többnyire hiányzik ezekből a mesékből és mondákból. Ez a szellemiség teszi lehetővé, hogy az érdekes történeteket még kerekebbé tehesse az író, ily módon: a rokon lelkületű északi népek mondáinak, hiedelmeinek, találós kérdéseinek, és szomszéd népek meg a mi népünk mondókáinak észrevétlen beillesztéseivel a könyv fejezeteibe. Gyakran olvashatók színes mesék, istenek énekei, és mitológiai tájképek. A költőiség az Attiláról szóló fejezetben kicsit háttérbe szorul a hőskölteményi jelleg miatt, de megmarad a drámai késleltetés eszköze. (A hősköltemények formailag ugyan költemények, de érzelmi szempontból a hőstörténetek közé tartoznak, melyeknek a fele érzelem, öröm, a másik fele harc. És az Attiláról szóló fejezet is prózai mű, de tartalmilag hősköltemény.) Komjáthy Istvánnak költői, elbeszélői és drámai eszközökkel kikerekített történetei különösebb kerekítés nélkül is gazdagabb világot tárnak elénk, mint azt ő is valaha gondolni merte volna. Többek között ebből merített sokat Böszörményi Gyula.

Vers-érdekesebbítő mini-magyarázat

Az utolsó versszakban az állatösztönök jobbik fajtájáról van szó, és az érzékenység nem túlérzékenységet jelent, hanem érzelmességet. Az érzelmek feladata, hogy ne legyünk az érzéketlenségig ésszerűek, hanem tudjunk érezni is, tudjuk szeretni azt, aki nem az ellenségünk, és tudjuk utálni azt, aki másokra tör. Az érzelmek másik feladata, hogy amit csinálunk, az ne váljon lélektelené és unalmassá, melyet máskülönben kényszerűen vagy kényszeredetten csinálnánk, mint az olyan munkahelyi munkát, melynek a főnök érzi az eredményét. Az érzelmek teszik lehetővé a hosszútávú kötődéseket is. Ez a vers a Mondák Könyvének első részének félig-rövid feldolgozása, kevesebb ünnepélyes külsősséggel, de sok helyütt szépített tartalommal előadva. A Mondák Könyve is szép, rokonszenves mű a görög mitológiától eltérően, de néhol lehetőség volt úgy tovább szépíteni a történetet, hogy a rejtett jelentéshálózat nem sérült. Ez a rejtett jelentéshálózat a tündérmesék egészséges tanító rétegződésének a tudatalattira ható nyugtató rétege. Ezt az elemzést egy hosszú és unalmas elemzés követi, amelyet kicsit nehéz olvasni. Az ősmagyar hit kínai hatásra történt megújításáról szól, és az újításnak a csillagjóslás-hiedelemmel és a mesék kétezer évvel ezelőtti megújulásával meglévő kapcsolatairól.

Az ősmagyar hiedelemvilág öt eleme

Figyelem! Ez unalmas, szőrszálhasogató verselemzés, pont olyan, mint amilyenek miatt a gyerekek az iskolában megutálják az imádott verseket. És aztán a versellenesség eredménye, hogy a költők a reklámügynökségek megbízásaiból tudnak csak megélni. A nehezen megélő költők kényszerű bérmunkája nélkül sok reklámnak nem lenne kellően csábító szövege. Ez a verselemzés alapvetően az ősmagyar hit belső-ázsiai megreformálásról szól, miközben bemutatja nomád asztrológia egy különleges válfaját, és többször kitér a magyar igazság összegének félelmetes-megnyugtató misztikáját taglaló legfontosabb pontjaira.

De előbb tudjad meg, hogy van egy egy külön lap egy érdekesebb és kiforrottabb magyarázatra.

Az ősmagyar hiedelemvilág eredeti őselemei: víz, levegő, tűz, föld. Amikor az előmagyarok a kelta elnyomóktól néhány kelta törzzsel együtt az ősi uráli etnikumú Kelet-Közép-Európából Kína közelébe menekültek, (mint ahogy azt a kínai vasöntés és Jin-Jang-jelkép kelta eredete is bizonyítja), a kínai kultúra hatására egyes elő-magyar törzsek átveszik az öt elem kínai hiedelmét, de jelentősen módosítják azt. Két elemet produktumnak tartván, a Fát Napra cserélik, a Fémet Holdra. Így a Nap elválik a Tűz elemtől, a Hold a Víz elemtől. A csillagok nem válnak el a Tűz elemtől. A kínai elemek bolygói: Fa elemé Jupiter, Tűz elemé Mars, Föld elemé Szaturnusz, Fém elemé Vénusz, Víz elemé Merkúr. Ebben a rendszerben a Vénusz már nem bolygóisten, csupán az öt bolygó egyike. A másik négy látható bolygó eredetileg sem is számított istennek. A Vénusz helyébe a Szél lép, amely a Hold elemhez társítása az ősi Levegő elemnek. A levegő elem a Hold elem megnyilvánulásaként lett számontartva. Az egyik felfogás szerint a Hold, mint égitest nőneművé lett, hogy helyébe Szélkirály léphessen, mint Napkirály jó fivére, de olyan felfogás is van, amelyben a Napkirály, Holdkirály és Szélkirály fivérek. Ebben az elképzelésben talán ugyanazon okból maradt férfi a Hold, amely okból a napkirálylányos mesék fönmaradtak.

A napkirálylányos mesék úgy maradtak fönn, hogy fontosak voltak, továbbá minden elemnek két neme van. Így a Napkirályt kiszabító mesék mellett jól megfértek a királylányszabadítós ősi mesékkel, amelyekben a sámán-képességekkel rendelkező hős megöli a szörnyet az alvilági fémerdőkben. (Az erdők a félelmekhez és az alvilághoz társított helyek az emberi képzeletben. Az erdők fémei az alvilág és mennyország szférái, mint a Nap, Hold és Esthajnalcsillag szférái. A gyémántég a hetedik ég, ahol az Isten él, aki a mesékben özvegy(?) király úr, akitől a hős megkapja fele királyságát, amely a gyémántszekér buddhizmus megvilágosodástanának felel meg, de a buddhista megvilágosodással ellentétben a létezés feladását jelenti, hanem a másokért küzdő szellem öntudatos boldogságát.)

A mesék ősi rétegében is szembetűnő, hogy a magyar felfogás nem szereti a világosság ellenségeként azonosítani a Holdat. Ez a réteg hiedelemvilgáunkban az igazi sötétség elleni hősies harcot minden égitest kiszabadításával azonosítja. A téllel van a gond a cudar idő miatt, nem az éjszakával, amely a nappal forróságát enyhíti, miközben maga is ad némi fényt a Hold és Csillagok révén. Ettől a mesétől az ember megnyugszik, mert a sötétség uralmának igeiglenességéről, a valóra vált reményről szól. Az is fontos mesei mozzanat, hogy segíts a bajba jutott állaton, és jó tett helyébe jót várj.

A mesék ősi rétegéről ismét szót ejtve meg kell állapítani, hogy néhány magyar törzsnél feltűnően nagynak tűnt az ellentmondás a jó-rossz küzdelmének áldualista mesei rétege és a valóban dualista vallási réteg között. A dualista rendszerben A Földanya és Égatya három leánya a vénasszony képében elképzelt Szélanya, az asszony képében elképzelt Vízanya és a kisasszony képében elképzelt Tűzanya, aki az Esthajnalcsillag. A nővérek egy-egy férjet teremtettek maguknak az ivaros szaporodás dicsőségére. Férjeik: Idő, a viharisten, aki később a nemtelenség isteneként lesz megvetés tárgya, mint aki a nemtelen istengyarapodás korából származó irigy kívülálló, öccse a Holdkirály, aki az Udagnak nevezett Időtől örökölte az ő hatáskörét, végül Holdkirály öccse, a nagyszerű táltos Napkirály, aki mindent lát, és aki a fák-füvek életét saját fényével irányítja. De lehet, hogy az idők és időjárások ura Hold volt mindig, és a viharistent csak kegykeresésből nevezték Időnek, régiesen Idehnek, Udahnak.

Az új réteg tehát merőben eltér a régitől. És kicsit sután szemlélteti az ivaros szaporodás fontosságát az evolúcióban, mert a szerelmes istenpárok rokonsági foka feltűnően közeli. Ez genetikai hátrányt jelent. E két okból a Kínábón érkezett asztrológiai rendszert használták fel a rétegek különbségeinek csökkentésére és az istenek rokonsági fokának legalább részleges javítására. Ehhez jól jött a kínai asztrológiai elemek kétneműsűgénének hiedelme is. Csillagok anyja lett a csilagos ég istennője, aki már Kőszáli király felesége. Délibáb a Napkirály férjének maradt meg. Így a legtiszteltebb istengyermekeket a képzelet nem választotta szét egymástól, sőt, egyenesen összehozta. Kőszáli Király és Puszta azért két külön személy, mert a föld elemnek a kínai állatöv állataihoz társítása két nőstény földet és két hím földet bújtat el az állatövben, mint az évszakok utolsó hónapjai állatainak elemeit. De Földanyából és Éganyából vallási okokból csak egy-egy személy szerepelhetett a hitvilágban, de ez nem baj, mert a két Földisten elképzelt léte emlékeztető értékű.

A mesék ősi rétegének megőrzésének igénye és egy híres hős-ős tisztelete biztosította, hogy a Mén csillagképet zavartalanul lehetett társítani a Hím Tűz elemhez továbbra is. Ugyanis a Hím Tűz elem a Naphoz hasonlatíttatott, mint ahogy a mesei hősök is Nap-tulajdonságú hősök, még akkor is, ha a fényt mentik meg a hráom szörnyetegtől. Így Fehérlófia is Nap-tulajdonságú, noha ő totem-hős, és a ló égitestje a Hold. Fehérlófia eredetileg csak úgy volt számontartva, mint Ménnek/Mandinak nevezett nagyszerű ősatya, akit a magyar nép a Magyarok Istenének nevez, és akit ezért a déli származású és keresztény vallású Árpád-ház parancsára Kézai Simon krónikás pap az ókori Nimród királlyal azonosít Ménrót néven. A Fehérlófia című tündérmese keletkezése a belső-ázsiai Csonkatehénfia mese lemásolása és átértelmezéseképp születik, amely a felnőtté válás belső küzdelmeit a sötétség elleni harccal azonosítja.

A lóháton repülő mesehősök lova Hold-tulajdonságú, a hős maga Nap-tulajdonságú. Ez a képzet annak az egyetemes ősi ábrának a mintájára alakult ki, amelyen a Holdsarló hordozza önmagán a Napot. Fent olvasható mesénkben Széptüzek Lángja Csillag-tulajdonságú fivér, aki ért a kohászathoz, Jószél Fúvása Hold-tulajdonságú fivér, aki ért a vadászathoz és a halászathoz, és Szépmező Szárnya, aki ismeri az örökkévalóság hosszát és fák-füvek gyógyító hatásának titkait.

A sors oszlopai

A sorsoszlopok egy adott év, hó, nap, óra együttesének asztrológiai képletét fejezik ki a Jupiter és Nap járásának segitségével. A Jupiter egy évig tartózkodik egy állatjegyben, a Nap egy hónapig. Az órák állaturalma a Föld forgásához köthető. Az órákat az ősmagyar asztrológia a Holdhoz köthette, mert a Hold nem kerek 28-29 nap alatt kerüli meg a földet, így minden holdhónap más órában ér véget. Három szoláris idő és negyediknek egy lunáris. (A ráadás igazság idejét, az órák uralmát a kínai sorselemzők nem találták életbevágóan fontos adatnak, kivéve ha a Holdat nagyon használó Bíborcsillag Asztrológiát űzték.)

Az emberek jellemzésében az állatokat nem kezeljük elemekként. A víz kígyó éve azt jelenti, hogy az év oszlopában a víz az égi törzs és a kígyó a földi gyökér. A jellemzésben nem számít az égi törzs eleme energiájának a neme. A víz kígyó, nap kígyó, tűz, kígyó, föld kígyó és hold kígyó öt különböző jellemnek vagy részjellemnek számít. A négy oszlop a jelleme az adott időszak szülöttének, de a negyedik oszlop nem annyira fontos. Az év oszlop a nagyszülők nap oszlopának van megfeleltetve. Látható, hogy az értelmezések alapjául szolgáló variációk áttekitnhetőek, de skatulyázók is. Ha a megfigyeléseknek van is némi alapja, az inkább a nemzedékek legfőbb vonásait okozó tényezők egyike a sok más olyan tényező mellett, mint például a magzatélet és nevelődés.

Az állatok elemeit az égi törzsek elemeivel szoktuk összevetni, hogy tudjuk, miképp hatnak egymásra az elemek. Az elemek működése: Az esőt elnyeli a föld, kisüt a nap. A földi vizet fölszívják a fák és a füvek. A fa éghető. Az elalélt vagy elaludt tűzből por és hamu marad. A földből fölszívja a vizet a Nap. A fölszívott víz, nem mint gőz, azaz gáz, tehát levegő, azaz hold. A szél támasztja a vihart. Az esőt elnyeli a föld. Az elemek átalakulását és alakulásuk idejének sorrendjét láthattuk itt. Az elemeket a kettővel korábbi elemek alakítják át a következő elemmé, de lehet, hogy maguktól is átalakulnak. A víz eloltja tüzet, marad a por. A por elnyeli a vizet, kisüt a nap. A nap fölszívja vizet, lesz belőle pára. A táplált, fölnőtt növényfa alkalmas tüzleőanyagnak. A tűz forró ideje hűsítő vihart provokál az égben.

Tehát szó esett az időjárásról is. A hold ideje a szeles idő, mert zsigere a tüdő. A vízé a csapadékos, a napé a napos vagy száraz, a tűzé a forró, a földé a nyirkos vagy hideg. A nap zsigere a máj, innen származik mérges szavunk dühös jelentése. Az öt elem az ősmagyar gyógyászatban valószínűleg az akupunktúrában volt alkalmazva kínai módra, hiszen még a kínai orvosok is sokszor elvetetették eme spekulatív módszerüket. Az elemekkel gyógyítás tehát jobbára ilyen lehetett az ősmagyar vajákosok körében: a nap elem segítségét kérték bármilyen bajra a gyógynövényekkel, az állati porokkal a tűz elemét, stb. (A négy elem rendszerében a növények a földhöz tartoznak.)

És szögezzük le azt is, hogy a puszta tényekkel foglalkozó tudós vegyészeknek jó okuk va arra, hogy a vizet ne elemnek nevezzék, hanem vegyületnek, mert két elemből épül fel, hidrogénből és oxigénből. Tehát a víz a hidrogén égésterméke. Tudományos neve Dihidrogén-monoxid. A négy elem hitét egy kis ősemberi gyakorlatiasság és a mainál értetlenebb ismerthiányosság táplálta. Így alapjában véve talán nem is rossz, de sok babona született belőle, miközben a természet tiszteletére intett.

Az égi törzsek

Az égi törzsek sorrendje: Nap, Tűz, Föld, Hold, Víz. Egy időegység Hím elem, majd egy időegység Nőstény elem. A sorrend szerint az elemek a nősténységgel válnak teljessé. A nősténység és hímség egymást kiegészítő felek. De a nősténység egyben egész rész is, mert belőle származik a hímség. A különböző nemű elemek és emberek önálló lényként létezése miatt egy fél elemé egy időegység. Az elemeket nemük szerint is jellemzik, amelynek semmi kapcsolata az emberek nemével, még akkor sem, ha egy férfi nőnek képzeli magát.

A Hím Napra úgy kell tekintenünk, mint egy lombkoronára. Szívós, nehéz elhajlítani. Ennek megfelelően az ilyen jegyű ember kicsit rugalmatlan, nehezen köt egyezséget, más szóval kissé makacs. Emiatt fogékonyabb a nagy nyomás okozta idegrendszeri problémákra, akár a depresszióra is. Ennek oka az, hogy nekik nehéz kompromisszumokat kötni, és beilleszkedni a környezetbe. A Hím Nap személyiségek könnyen kaphatnak idegösszeomlást, ha nagy nyomás nehezedik rájuk.

A Hím Nap elem lombkoronához hasonlít, akkor a Nőstény Nap virághoz. Ez a személyiségtípus sokkal rugalmasabb és könnyebben illeszkedik be a környezetébe. Jellemző rájuk a kézügyesség, jól használják ujjaikat, ezért eredményesek az iparművészetben. Kompromisszumképesebbek ls vissszafogottabbak.

A Hím Tűz olyan, mint a Nap: melegszívű, nyitott és becsületes. Könnyen köt barátságot, és könnyen válhat népszerűvé is. Olykor azonban forrófejű és robbanékony is lehet, de ezeket a kitöréseket nem tartja magában; érzelmeiket képtelenek véka alá rejteni, ami a szívén, az a száján, de miután kiadta magából indulatait, gyorsan túlteszi magát az ügyön.

A Nőstény Tűz ember viszont inkább gyertyalánghoz hasonlít, amelynek lángja vibráló és instabil. A Nőstény Tűz elem érzékenyebb és érzelmesebb a többi elemnél. A gyertya lángja veszélyesebb a Nap sugarainál: nagyobb tűzvészt képes okozni. Ez a típus forróvérűbb a Hím Tűznél, mivel nem beszéli ki magából a problémákat, elfojtja haragját, de ha egyszer kitör, sokkal nagyobb kárt okoz, mint a Hím párja. Ez a jegy a test jegyei közül a szívvel, és szintén azi degrendszerrel áll kapcsolatban. Ilyen típusú megbetegedései gyakoriak lehetnek (magas vérnyomás, szívproblémák). Megelőzésre a relaxáció, a jóga vagy a meditáció. (Vagy inkább több húsétel kevesebb szénhidráttal.)

A Hím Föld egy hegyhez hasonlatos. A Hím föld típus szilárd, határozott és két lábon áll a földön. Jellemzően erős fizikumú és nehéz. Megbízható, ugyanakkor kissé rugalmatlan, de nem annyira, mint a Hím Nap típus.

Ezzel szemben a Nőstény Föld, olyan, mint a termőtalaj: hálás, nyugodt, intellektuális. Az ilyen típusu személyiség sokkal rugalmasabb és alkatilag vékonyabb, mint Hím párja.

A Hím Hold olyan, mint a szél. Ennélfogva rombolni képes, olyan értelemben, hogy könnyen elővigyázatlan lehet, és megrongálja maga körül a törékeny tárgyakat. Vezetői képességekkel bír, barátainak jobban segít, mint saját családjának.

A Nőstény Hold emberek csinosak, visszafogottak és kecsesek, főként a Nőstény Hold hölgyek tűnnek ki csinosságukkal és szép bőrükkel. Ez az elem felelős a bőrért, a fogakért és csontokért. Így a Nőstény Hold hölgyek gyakran fehérbőrűek, és széparcúak.

A Hím Víz az óceán szimbóluma; a Hím Víz típusba tartozó emberek erőteljesek, impulzívak és célratörők. (A Tenger, mint Hím Víz állapot nem azonos az anyai Őstenger közeggel vagy állapottal, amelynek mélyéről a világ alapanyagát hozták a monda szerint.) A Hím Víz emberek tele vannak lendülettel és nagyon okosak.

A Nőstény Víz olyan, mint a Hold. Alázatos, türelmes, könnyen elfogadja mások nézeteit, megbocsátó és toleráns. Általában szép és ártatlan kinézetű, ez azonban gyakran megtévesztő lehet. Váratlan meglepetést tud okozni, hogy megnyerő külsejük mögött mi rejtezik és mire képesek. Állítólag több amerikai gyilkos Nőstény Víz.

Az öt elem egységének van még egy másik fajtája: a minőségek együttese. 5 minőség van:

1. Forrrás elem, amely a Vízre hasonlít, jelentése létminimum;
2. Barát elem, amely Napra hasonlít, és a nap oszlop égi törzsének tulajdonságait jelképezi, valamint a barátokat és vetélytársakat;
3. Intelligencia elem, amely a Tűzre hasonlít, jelentése önkifejezés, ügyesség, érvényesülés;
4. Gazdagság elem, amely a Földre hasonlít, és amely gazdagság eleme, amelyet a Forrás elem Hatalom elemmé alakít;
5. Hatalom elem, amely Hold elemre hasonlít, jelentése beosztás, főnök, legfontosabbnak tartott szabályok.

Ha valakinek a Nap elem a Forrás eleme, akkor a Tűz a Saját, a Föld az Intelligencia, a Hold a Gazdagság, a Víz a Hatalom. A Barát elem másik neve Saját elem. Ha saját elem gyenge, akkor a Forrás elemet és a Barát elemet kell erősíteni a kínai hiedelem szerint. Ha a Saját elem különösen gyenge, akkor az Intelligenciát, Gazdagságot és Hatalmat az öt minőség-elem közül. A saját elem akkor különösen gyenge, ha:

1. a Forrás elem teljesen hiányzik a sorsoszlopokból, vagy teljesen hatástalanul van jelen;
2. és ha földi gyökerek egyikében sincs olyan alap, amely támogatná a Saját elemet. A támogató elem egyaránt lehet azonos a Forrással és Baráttal.

Akinek különösen gyönge a Saját eleme, azt úgy nevezik, hogy Kövesd a vezért!-típus.

A földi gyökerek kapcsolatai

E kapcsolatok megismeréséhez ismerni és látni kell a kínai és nomád állatöveket.

A Patkány utálja a Mént, de szereti a Bivalyt.
A Bivaly a békére hívja a Patkányt.

A hármas kombináció rosszabb, mint egy szembenállás. A 3+1=4 magyar igazságának, mint instabil számnak kombinációs helyzete, ahol a három igazságnak az állatok felelnek meg, a negyediknek a kombinációs trigon alkotta elem. A 3 a stabilitás és változatlanság száma, a 4 az instabilitásé és a változásé a magyar számmisztikában. Három nap van, kelő, delelő, nyugvó, a negyedik égitest a hold, a halál egyetemes jelképe. A hold három alakját egy körön belül ábrázolták őseink, így egy áthúzott körre hasonlított. A +1 jelentése: emberpróbáló időszak kikényszeríti a helytállást, és ezáltal a lelki fejlődést, amely egy minőségibb stabilitássá alakul, miután a hármas igazság helyreállt. A Hold itt ugyan egyetemesen kultúrális okokból a Nap ellentéteként bukkan föl, de valójában egymást segítő fivérek ők a magyar népmesékben. (A királylányszabadító mesék olyan égitestszabadító mesék, amelyekben még a Csillag, Hold, és Nap a három isten-nővérrel azonos. Szívós mesefajta.)

A negyedik évszak a tél, amelyet a tavasz követ. Ezt dolgozzák fel az égitestszabadító mesék, melyekben a 3+1 igazsága a hős próbatételeinek száma a rézből, ezüstből, aranyból és gyémántból való helyeken. (A mesék ősi hármas rendszerében a gyémánterdő váltja föl a rézerdőt, mert a réz olcsó fém. A gyémántrét így néhol eltűnik.)

A 3+1 természeti igazsága éppolyan éltető-pusztító erő vagy elem, mint a tűz, a víz, a nap stb. Erről bővebben a hármas büntetésekről szóló részben olvashatsz alább. A stabilitással szemben az instabilitást fejezi ki, a mozdulatlansággal szemben a mozgást, az állandósággal szemben a válzozást, a megrekedéssel szemben a haladást, a fejlődést. A lelki fejlődés alapelve a szeretet örök, azaz állandó értéke.

A földi gyökerek szembenállásai és kombinációi gyakran okoznak felkavarodást az életben. A kombinációk mesterséges előidézése a szembenállások éveiben/hónapjaiban, esetleg napjaiban hordott állatábrás amulettekkel végzett módszer a kínai hiedelmeknek megfelelően.

A büntetések kettő vagy három ember titkolt ellenszenvei vagy gyűlöletei által okoznak rejtett betegségek betegségeket, így mondják Kínában. A Hármas büntetés legveszélyesebb büntetési kapcsolat, amely még földrengést és tűzvészt is okozhat a rákon meg a szív- és érrendszeri betegségeken kívül. A hármas büntetések elemei a legrosszabb civilizációs betegségekhez vannak tehát társítva. A civilizációs betegségek és a diszfunkcionális depresszió közös okként a biokémikusok az egész szervezetre kiterjedő gyulladásos betegségként azonosították, melyet a túl sok gabona, keményítő és finomított szénhidrát fogyasztása okoz. Hogy ennek van-e köze a hármas büntetéshez, az nincsen tudományosan ellenőrizve. A Föld elem íze az édes, érzéke talán a tapintás. A Tűz elem íze a mérgek íze, a keserű íz, érzéke talán az ízlelés. Víz: sós, hallás. Nap: savanyú, látás. Hold: csípős, szaglás. Lehet, hogy nagyvonalakban dolgokat remekül, megnyugatóan és magyarázatokra használhatóan lehet használni sok hasonlatot, analógiát, de azért van a kutatás, hogy spekulációk próba és bizonyítás nélküli tévedéseit kiszűrjük.

A hármas büntetés is egy 888+8-as jelenség lehet, amely a 3+1 jelenség pusztító oldalának kifejezésére gyakran használt összeadás. A pusztító és éltető tulajdonások megléte a tűzhöz és vízhez teszi hasonlóvá a magyar igazság számát. A tűz melenget és éget, a víz olt és fojt. A 3+1 éltető oldalának legszebb tudományos példája a Világegyetem négy alapereje. Az anyagot alkotó részecskéknek, az atomoknak a magját a gyenge nukleáris magerő és tartja össze és az erős nukleáris magerő alakítja át másfajta anyag atommagjává. Az elektromágneses erő elektronokat vonz az atommag közelébe, és ha az atommagokban nincs elég elektronvonzó proton, akkor az atomok vonnzák egymást, és molekulává egyesülnek. A tömegvonzás minden anyagban jelen lévő erő, amely a leggyengébb vonzású, de legnagyobb hatókörű erő, amely annál nagyobb, minél nagyobb anyagtömb vonzza a másik anyagtömböt. Így a lehulló falevél tömegvonzása kicsi, a földé nagy. Tehát ha mellettünk lehullik egy falevél, akkor mi nem dőlünk a falevél felé annak elhanyagolható vonzóereje miatt.

Ez az unalmas szócséplés a fenti vers elemzéséről, az ősmagyar hit belső-ázsiai reformjáról, a kínai eredetű nomád asztrológia magyar válfajáról és a magyar igazságról szólt.