Hold Nővér Gyémánt
                Jurta Szemes Úr

Versek

Vissza.

Lesznek jó versek. És prózák is, népdalok is. Tartalomjegyzék.

Április 11.-e alkalmából József Attila Csodaszarvasa

Ükös ükünk, ősök őse,
ázsiai puszták hőse,
vágyat nevelt csodavadra,
szarvast űzött napnyugatra.

Űztön űzte kis sereggel,
éjten éjjel, reges reggel,
át az éren, át az áron,
fegyveres népű határon.

Csodaállat, csak elillant,
lombokon át, ha megcsillant.
Csak a nyomát hagyta minden
füves földön, fájó szívben.

Az az előd nem volt boldog.
Nem boldogok az utódok.
Az ős haza odaveszett,
de a vágy nem emlékezet.

Hejh magyarok, hajh szegények,
hova űzni azt a gímet?
Aki hajtja, belepusztul
asszonyostul, csapatostul.

Az is, aki látta, végre,
hagyja immár békességbe.
Tisza mellett, Duna mellett,
az a szarvas itt legelget.

Ázsiai nehéz szaga
ázott pusztán füstöl tova
s aranyszőre, mikor illan,
gyári füstön általcsillan.

Kortyolgat az ég tavából,
villó aggancsa világol -
ága-boga tükörképe
csillagvilág mindensége.

Arany János: A szájasok

Sokan szeretnék a hazát:
De gyűlölik minden fiát,
Ha népszerű alkalmakon
Oly nagyot, mint ők, nem kiált.

Arany János: A velszi bárdok

Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A velszi tartomány.

Van-e ott folyó és földje jó?
Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés:
A pártos honfivér?

S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt'
Mint akarom, s mint a barom,
Melyet igába hajt?

Felség! valóban koronád
Legszebb gyémántja Velsz:
Földet, folyót, legelni jót,
Hegy-völgyet benne lelsz.

S a nép, az istenadta nép
Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhói mind hallgatva, mint
Megannyi puszta sir.

Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Körötte csend amerre ment,
És néma tartomány.

Montgomery a vár neve,
Hol aznap este szállt;
Montgomery, a vár ura,
Vendégli a királyt.

Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh;

S mind, amiket e szép sziget
Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
Túl messzi tengeren.

Ti urak, ti urak! hát senkisem
Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek!
Ne éljen Eduárd?

Vadat és halat, s mi az ég alatt
Szem-szájnak kellemes,
Azt látok én: de ördög itt
Belül minden nemes.

Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
Ne éljen Eduárd?
Hol van, ki zengje tetteim -
Elő egy velszi bárd!

Egymásra néz a sok vitéz,
A vendég velsz urak;
Orcáikon, mint félelem,
Sápadt el a harag.

Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik. -
Ajtó megől fehér galamb,
Ősz bárd emelkedik.

Itt van, király, ki tetteidet
Elzengi, mond az agg;
S fegyver csörög, haló hörög
Amint húrjába csap.

"Fegyver csörög, haló hörög,
A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király!

Levágva népünk ezrei,
Halomba, mint kereszt,
Hogy sirva tallóz aki él:
Király, te tetted ezt!"

Máglyára! el! igen kemény -
Parancsol Eduárd -
Ha! lágyabb ének kell nekünk;
S belép egy ifju bárd.

"Ah! lágyan kél az esti szél
Milford-öböl felé;
Szüzek siralma, özvegyek
Panasza nyög belé.

Ne szülj rabot, te szűz! anya
Ne szoptass csecsemőt!..."
S int a király. S elérte még
A máglyára menőt.

De vakmerőn s hivatlanúl
Előáll harmadik;
Kobzán a dal magára vall,
Ez íge hallatik:

"Elhullt csatában a derék -
No halld meg Eduárd:
Neved ki diccsel ejtené,
Nem él oly velszi bárd.

Emléke sír a lanton még -
No halld meg Eduárd:
Átok fejedre minden dal,
Melyet zeng velszi bárd."

Meglátom én! - S parancsot ád
Király rettenetest:
Máglyára, ki ellenszegűl,
Minden velsz énekest!

Szolgái szét száguldanak,
Ország-szerin, tova.
Montgomeryben így esett
A híres lakoma. -

S Edward király, angol király
Vágtat fakó lován;
Körötte ég földszint az ég:
A velszi tartomány.

Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
Hogy: éljen Eduárd. -

Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal
London utcáin ez?
Felköttetem a lord-majort,
Ha bosszant bármi nesz!

Áll néma csend; légy szárnya bent,
Se künn, nem hallatik:
"Fejére szól, ki szót emel!
Király nem alhatik."

Ha, ha! elő síp, dob, zene!
Harsogjon harsona:
Fülembe zúgja átkait
A velszi lakoma...

De túl zenén, túl síp-dobon,
Riadó kürtön át:
Ötszáz énekli hangosan
A vértanúk dalát.

Argonauták

Perszephóné

Cifra palota

Zöld az ablaka.
Gyere ki te, tubarózsa,
vár a viola.

Kislány vagyok én,
majd megnövök én.
Esztendőre, vagy kettőre
nagylány leszek én.

Rózsám, virágom,
szép hűséggel várj!
Mire újra érik alma,
tiéd leszek már.

Négysorosom

Bocsánatot kérnék,
önimádó volnék.
Azért kérek mostan
bocsánatot nyomban.

Ima: Miatyánk pogányosan és ferencesen

Miatyánk, ki vagy mennyekben,
áldjon a Nap, ki a képed,
áldjon a Hold és a Csillag,
Szél, az időt aki hozza,

Áldjon a Víz, aki tiszta,
áldjon a Tűz és világa,
áldjon a Földi Anyácska,
Krisztus Napkirály egyháza!

Áldjon a Halál, ki bátyánk,
áldjon a szívi igazság!
Megbocsátunk vétkezőknek,
enni adunk éhezőknek.

Gerendás Péter: Holdnővér, Napfivér

Ha ki sem látszol a végtelen sötétből,
Ha letagadnak néha az égről,
S hogyha nem tudják, a fény mennyit ér,
Ragyogj csak Holdnővér, Napfivér!

Kipróbáltunk néhány háborút,
Soha többé nem volt visszaút.
S ha a lélekvándort elviszi a Göncölszekér,
Gyere el Holdnővér, Napfivér!

Leigáztuk régen már az őserdők királyát,
Megfejtettük a halhatatlan tengerek titkát.
S ha nem találunk semmit majd,
Csak ti maradtok, Holdnővér, Napfivér.

Néha fázunk, néha nagy a sötét.
Ne félj, a végtelen örökké tiéd!

Fényreklámokban fürdenek ablakok,
Alattunk porladnak szét a városok.
Mondjátok el, hová szaladtok,
Művilágból menekült angyalok!

Jöjj el, jöjj el drága Holdnővér!

Izomtapi

Izmos férfi formát mutat,
formás izmokat, nagyokat.
Tapogatja néző szép nő,
kérdés nélkül megtehető.

Ámde a férfi megijed,
megharagszik a szép nőre:
személy szerint nem engedem,
mit mutatok, megérinthess.

Nem tudtam, hogy van ily férfi.
Azt hitted, hogy bírja férfi,
csak azért, mert izmos gyepi,
nem pedig egy lenge nőci?

Ismeretlen hirdető: Majdnem érthetetlen felhívás csiga-bigákhoz

Figyelem! Sürgősen megkérünk minden házzal rendelkező puhatestűt, hogy ingatlanát záros határidőn belül hagyja el, az annak külső felszínén keletkezett, és azóta is folyamatban lévő tűzeset miatt. A károsultakat folyékony és félig megszilárdult tejipai termékekkel kártalanítjuk, amelyek együttes mennyisége egyelőre két napi fejadagot tesz ki.

Ismeretlen veszprémi fényképész: Téli csapadék

Kedden-szerdán ónos eső.
Síkos lett a járda.
Hogy fordulhatott ez elő?
Ezt senki sem várta.

Társasházat* nem rendeztünk.
Nem mertünk elmenni.
Halasztásban megegyeztünk.
Nem vágytunk elesni!

Meleg napok hosszú sora
Nem jött még a tél után…
De vár minket szombaton a
Társasjáték Délután!**

* Társasház: egy kis veszprémi társasjátékos csapat, minden héten játszunk, általában szerdán, kb. 4-5 fővel.

** A Társasjáték Délutánt nem a Társasház szervezi, hanem egy nálunk nagyobb, szintén veszprémi társasjátékos csapat, a Családi Társasjáték Egyesület, minden hónap első szombatján, de többen is el szoktunk menni a Társasházból, mert jó velük játszani.

Szegénységről írni

Szegénységről írni,
nem tudni, hogy míly is,
hepi enddel tenni,
bárkit is átverni.

Homoszexuális leskelődés

Ha nagy leszek, orvosnő leszek,
és minden kamaszlány mellében csomókat keresek.
És a gyanakvók riadalmai nem érdekelnek,
öregasszonyokra is reájuk ijesztek.
(Illedelmesek, kíméljetek.
Nem értem, mért szavaztok le.)
Jól van na, nem játékból teszek ilyen vizsgálatot.

Republic együttes: Szállj el kismadár

Szállj el kismadár.
Nézd meg, hogy merre jár,
Mondd el, hogy merre járhat Ő.

Mondd el, hogy szeretem.
Mondd el, hogy kell nekem.
Mondd el, hogy semmi más nem kell.

Csak a Hold az égen,
Csak a Nap ragyogjon,
Simogasson a szél,
Simogasson, ha arcomhoz ér.
Csak a Hold ragyogjon,
Csak a Nap az égen,
Nekem semmi más nem kell.

Kell, hogy rátalálj,
Szállj el kismadár,
Nézd meg, hogy merre járhat Ő!

Vidd el a levelem,
Mondd el, hogy kell nekem,
Mondd el, hogy semmi más nem kell.

Csak a hold az égen,
Csak a nap ragyogjon,
Simogasson a szél,
Simogasson, ha arcomhoz ér.
Csak a hold ragyogjon,
Csak a nap az égen,
Nekem semmi más nem kell.

Soha ne gyere, ha most nem jössz,
Soha ne szeress, ha most nem vagy itt,
Soha ne gyere, ha most nem jössz,
Soha ne szeress, ha most nem vagy itt.

Csak a Hold az égen,
Csak a Nap ragyogjon,
Simogasson a szél,
Simogasson, ha arcomhoz ér.
Csak a Hold ragyogjon,
Csak a Nap az égen,
Nekem semmi más nem kell.

Pilinszky János: Téli ég alatt

Cholnoky Tamásnak.

Fejem fölé a csillagok
jeges tüzet kavarnak,
az irgalmatlan ég alatt
hanyatdölök a falnak.

A szomorúság tétován
kicsordul árva számon.
Mivé is lett az anyatej?
Beszennyezem kabátom.

Akár a kő, olyan vagyok,
mindegy mi jön, csak jöjjön.
Oly engedelmes, jó leszek,
végig esem a földön.

Tovább nem ámítom magam,
nincsen ki megsegítsen,
nem vált meg semmi szenvedés,
nem véd meg semmi isten.

Ennél már semmi nem lehet
se egyszerűbb, se szörnyebb:
lassan megindulnak felém
a bibliai szörnyek.

Pilinszky János: A tenger

A tenger, mondtad haldokolva,
s azóta ez az egy szavad
jelenti számomra a tengert,
s azt is talán, hogy te ki vagy.

S azt is talán, ki vagyok én?
Hullámvölgyek, hullámhegyek.
Agómiád, akár a tenger,
megszabadít és eltemet.

Anya, anya. Hétköznapok.
Halálod hallom s hívlak én.
Irtóztató hétköznapok.
Szegény, szegény, szegény, szegény.

Nemes Nagy Ágnes: Fák

Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak.
Mozdíthatatlan függönyök.

Meg kell tanulni azt sávot,
hol a kristály már füstölög,
és ködbe úszik át a fa,
akár a test emlékezetbe.

És a folyót a fák mögött,
vadkacsa néma szárnyait,
s a vakfehér, kék éjszakát,
amelyben csuklyás tárgyak állnak,
meg kell tanulni itt a fák
kimondhatatlan tetteit.

Nemes Nagy Ágnes unalmasa: Tanulni kell

Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zuzmarásak.

Tanulni kell. A nyári felhőt.
A lobbanásnyi égi-erdőt.

Tanulni kell mézet, diót,
jegenyefát és űrhajót.

a hétfőt, keddet, pénteket,
a szavakat, mert édesek,

tanulni kell magyarul és világul,
tanulni kell mindazt, ami kitárul,

ami világít, ami jel:
tanulni kell, szeretni kell.

Üdvözlégy pogányosan

Üdvözlégy, Mária, Jézusnak szent anyja,
Miatyánk asszonya, Szentlélek szenthona!

Üdvözlégy, Mária, Jézusnak temploma,
templomnak palástja, s palástnak szent hona!

Üdvözlégy Mária, Jakabnak szent anyja,
Józsefnek asszonya, Szentlélek szent hona!
Üdvözlégy.

Hiszek egy... rövidítve

Hiszek egy teremtő Atyaúristenben,
hiszek a Teremtő Szent Lélegzetében,
hiszek a Teremtő szent Fiában,
szeretetnek és igazságnak Igéjében.

Hiszek a Fiúisten megtestesülésében, születésében,
életében, tanításában, halálában és föltámadásában.

Hiszek az apostolok cselekedeteiben,
hiszek a csonton a húsnak föltámadásában,
hiszek a halálnak halálában,
megbánt vétkeinknek megbocsátásában.
Hiszek, reménylek, szeretek; ámen!

Elhagyott a párom

Elhagyott a párom!
elhagyott, elhagyott!
Elhagyott a párom!
elhagyott, elhagyott!

Galgóczy Erzsébet: Az Oltár Foglya

Ha jő a néma éjszaka, s rádszakad a szenvedés zápora,
repülj el akkor lelkem, kismadár
Az Oltár Foglya… mindig ébren vár!

Ha tűnnek perceid, s jön az áldozat, mit Jézus érted újra bemutat,
repülj el akkor lelkem, kismadár
Az Oltár Foglya áldozatra vár!

Ha lelked éhes, táplálékra vár… , ha vágytól égve, szomjtól űzve jár,
vedd szárnyad akkor lelkem, kismadár
Az Oltár Foglya asztalához vár!

Ha öröm érne a nap folyamán, víg kedv jelenne meg szemed sugarán
ó siess akkor lelkem, kismadár
Az Oltár Foglya elhagyatva vár!

Ha árnyak űznek, nyugtot nem találsz, ha elleniddel küzdeni szembeszállsz,
menekülj akkor lelkem, kismadár
Az Oltár Foglya védelmet kínál!

S ha győztél…, s nyugalmat keress, hol harcod után békén megpihenj,
Menj akkor fáradt kismadár
Az Oltár Foglya Szent Szívébe zár!
.
Ha élted napján nehéz a kereszt, s lelked epedve nyughelyet keres,
repülj el akkor lelkem, kismadár
Az Oltár Foglya új erőt kínál!

Ha szíved lángol, gyullad mint a tűz, te is érzed, mint a tiszta Szűz
borulj keblére, ártatlan madár,
Az Oltár Foglya Jegyesére vár!

Ha betér hozzád a vígasz Angyala, a leszállott rád a béke nyugalma,
repülj el Hozzá lelkem, kismadár
Az Oltár Foglya társalgóra vár!

Ha édes, vágyó érzés száll reád, ha látni vágyod már az Ég Urát,
repülj el akkor Hozzá lelkem, kismadár
Az Oltár Foglya Önmagába zár!

Ha eljön majd a boldog napod, mikor a földet itthagyod,
repülj el akkor Hozzá lelkem, kismadár
Az Oltár Foglya a Mennyországba vár!

  1. Versek
      1. Április 11.-e alkalmából József Attila Csodaszarvasa
      2. Arany János: A szájasok
      3. Arany János: A velszi bárdok
      4. Argonauták
      5. Perszephóné
      6. Cifra palota
      7. Négysorosom
      8. Ima: Miatyánk pogányosan és ferencesen
      9. Gerendás Péter: Holdnővér, Napfivér
      10. Izomtapi
      11. Ismeretlen hirdető: Majdnem érthetetlen felhívás csiga-bigákhoz
      12. Ismeretlen veszprémi fényképész: Téli csapadék
      13. Szegénységről írni
      14. Homoszexuális leskelődés
      15. Republic együttes: Szállj el kismadár
      16. Pilinszky János: Téli ég alatt
      17. Pilinszky János: A tenger
      18. Nemes Nagy Ágnes: Fák
      19. Nemes Nagy Ágnes: Tanulni kell
      20. Üdvözlégy pogányosan
      21. Hiszek egy... rövidítve
      22. Elhagyott a párom
      23. Galgóczy Erzsébet: Az Oltár Foglya