| |
|
|
Lesznek jó versek. És prózák is, népdalok is. Tartalomjegyzék.
Sokan szeretnék a hazát:
De gyűlölik minden fiát,
Ha népszerű alkalmakon
Oly nagyot, mint ők, nem kiált.
Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A velszi tartomány.
Van-e ott folyó és földje jó?
Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés:
A pártos honfivér?
S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt'
Mint akarom, s mint a barom,
Melyet igába hajt?
Felség! valóban koronád
Legszebb gyémántja Velsz:
Földet, folyót, legelni jót,
Hegy-völgyet benne lelsz.
S a nép, az istenadta nép
Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhói mind hallgatva, mint
Megannyi puszta sir.
Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Körötte csend amerre ment,
És néma tartomány.
Montgomery a vár neve,
Hol aznap este szállt;
Montgomery, a vár ura,
Vendégli a királyt.
Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh;
S mind, amiket e szép sziget
Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
Túl messzi tengeren.
Ti urak, ti urak! hát senkisem
Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek!
Ne éljen Eduárd?
Vadat és halat, s mi az ég alatt
Szem-szájnak kellemes,
Azt látok én: de ördög itt
Belül minden nemes.
Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
Ne éljen Eduárd?
Hol van, ki zengje tetteim -
Elő egy velszi bárd!
Egymásra néz a sok vitéz,
A vendég velsz urak;
Orcáikon, mint félelem,
Sápadt el a harag.
Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik. -
Ajtó megől fehér galamb,
Ősz bárd emelkedik.
Itt van, király, ki tetteidet
Elzengi, mond az agg;
S fegyver csörög, haló hörög
Amint húrjába csap.
"Fegyver csörög, haló hörög,
A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király!
Levágva népünk ezrei,
Halomba, mint kereszt,
Hogy sirva tallóz aki él:
Király, te tetted ezt!"
Máglyára! el! igen kemény -
Parancsol Eduárd -
Ha! lágyabb ének kell nekünk;
S belép egy ifju bárd.
"Ah! lágyan kél az esti szél
Milford-öböl felé;
Szüzek siralma, özvegyek
Panasza nyög belé.
Ne szülj rabot, te szűz! anya
Ne szoptass csecsemőt!..."
S int a király. S elérte még
A máglyára menőt.
De vakmerőn s hivatlanúl
Előáll harmadik;
Kobzán a dal magára vall,
Ez íge hallatik:
"Elhullt csatában a derék -
No halld meg Eduárd:
Neved ki diccsel ejtené,
Nem él oly velszi bárd.
Emléke sír a lanton még -
No halld meg Eduárd:
Átok fejedre minden dal,
Melyet zeng velszi bárd."
Meglátom én! - S parancsot ád
Király rettenetest:
Máglyára, ki ellenszegűl,
Minden velsz énekest!
Szolgái szét száguldanak,
Ország-szerin, tova.
Montgomeryben így esett
A híres lakoma. -
S Edward király, angol király
Vágtat fakó lován;
Körötte ég földszint az ég:
A velszi tartomány.
Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
Hogy: éljen Eduárd. -
Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal
London utcáin ez?
Felköttetem a lord-majort,
Ha bosszant bármi nesz!
Áll néma csend; légy szárnya bent,
Se künn, nem hallatik:
"Fejére szól, ki szót emel!
Király nem alhatik."
Ha, ha! elő síp, dob, zene!
Harsogjon harsona:
Fülembe zúgja átkait
A velszi lakoma...
De túl zenén, túl síp-dobon,
Riadó kürtön át:
Ötszáz énekli hangosan
A vértanúk dalát.
Zöld az ablaka.
Gyere ki te, tubarózsa,
vár a viola.
Kislány vagyok én,
majd megnövök én.
Esztendőre, vagy kettőre
nagylány leszek én.
Rózsám, virágom,
szép hűséggel várj!
Mire újra érik alma,
tiéd leszek már.
Bocsánatot kérnék,
önimádó volnék.
Azért kérek mostan
bocsánatot nyomban.
Miatyánk, ki vagy mennyekben,
áldjon a Nap, ki a képed,
áldjon a Hold és a Csillag,
Szél, az időt aki hozza,
Áldjon a Víz, aki tiszta,
áldjon a Tűz és világa,
áldjon a Földi Anyácska,
Krisztus Napkirály egyháza!
Áldjon a Halál, ki bátyánk,
áldjon a szívi igazság!
Megbocsátunk vétkezőknek,
enni adunk éhezőknek.
Ha ki sem látszol a végtelen sötétből,
Ha letagadnak néha az égről,
S hogyha nem tudják, a fény mennyit ér,
Ragyogj csak Holdnővér, Napfivér!
Kipróbáltunk néhány háborút,
Soha többé nem volt visszaút.
S ha a lélekvándort elviszi a Göncölszekér,
Gyere el Holdnővér, Napfivér!
Leigáztuk régen már az őserdők királyát,
Megfejtettük a halhatatlan tengerek titkát.
S ha nem találunk semmit majd,
Csak ti maradtok, Holdnővér, Napfivér.
Néha fázunk, néha nagy a sötét.
Ne félj, a végtelen örökké tiéd!
Fényreklámokban fürdenek ablakok,
Alattunk porladnak szét a városok.
Mondjátok el, hová szaladtok,
Művilágból menekült angyalok!
Jöjj el, jöjj el drága Holdnővér!
Izmos férfi formát mutat,
formás izmokat, nagyokat.
Tapogatja néző szép nő,
kérdés nélkül megtehető.
Ámde a férfi megijed,
megharagszik a szép nőre:
személy szerint nem engedem,
mit mutatok, megérinthess.
Nem tudtam, hogy van ily férfi.
Azt hitted, hogy bírja férfi,
csak azért, mert izmos gyepi,
nem pedig egy lenge nőci?
Figyelem! Sürgősen megkérünk minden házzal rendelkező puhatestűt, hogy ingatlanát záros határidőn belül hagyja el, az annak külső felszínén keletkezett, és azóta is folyamatban lévő tűzeset miatt. A károsultakat folyékony és félig megszilárdult tejipai termékekkel kártalanítjuk, amelyek együttes mennyisége egyelőre két napi fejadagot tesz ki.
Kedden-szerdán ónos eső.
Síkos lett a járda.
Hogy fordulhatott ez elő?
Ezt senki sem várta.
Társasházat* nem rendeztünk.
Nem mertünk elmenni.
Halasztásban megegyeztünk.
Nem vágytunk elesni!
Meleg napok hosszú sora
Nem jött még a tél után…
De vár minket szombaton a
Társasjáték Délután!**
* Társasház: egy kis veszprémi társasjátékos csapat, minden héten játszunk, általában szerdán, kb. 4-5 fővel.
** A Társasjáték Délutánt nem a Társasház szervezi, hanem egy
nálunk nagyobb, szintén veszprémi társasjátékos csapat, a Családi
Társasjáték Egyesület, minden hónap első szombatján, de többen is
el szoktunk menni a Társasházból, mert jó velük játszani.
Szegénységről írni,
nem tudni, hogy míly is,
hepi enddel tenni,
bárkit is átverni.
Ha nagy leszek, orvosnő leszek,
és minden kamaszlány mellében csomókat keresek.
És a gyanakvók riadalmai nem érdekelnek,
öregasszonyokra is reájuk ijesztek.
(Illedelmesek, kíméljetek.
Nem értem, mért szavaztok le.)
Jól van na, nem játékból teszek ilyen vizsgálatot.
Szállj el kismadár.
Nézd meg, hogy merre jár,
Mondd el, hogy merre járhat Ő.
Mondd el, hogy szeretem.
Mondd el, hogy kell nekem.
Mondd el, hogy semmi más nem kell.
Csak a Hold az égen,
Csak a Nap ragyogjon,
Simogasson a szél,
Simogasson, ha arcomhoz ér.
Csak a Hold ragyogjon,
Csak a Nap az égen,
Nekem semmi más nem kell.
Kell, hogy rátalálj,
Szállj el kismadár,
Nézd meg, hogy merre járhat Ő!
Vidd el a levelem,
Mondd el, hogy kell nekem,
Mondd el, hogy semmi más nem kell.
Csak a hold az égen,
Csak a nap ragyogjon,
Simogasson a szél,
Simogasson, ha arcomhoz ér.
Csak a hold ragyogjon,
Csak a nap az égen,
Nekem semmi más nem kell.
Cholnoky Tamásnak.
A szomorúság tétován
kicsordul árva számon.
Mivé is lett az anyatej?
Beszennyezem kabátom.
Akár a kő, olyan vagyok,
mindegy mi jön, csak jöjjön.
Oly engedelmes, jó leszek,
végig esem a földön.
Tovább nem ámítom magam,
nincsen ki megsegítsen,
nem vált meg semmi szenvedés,
nem véd meg semmi isten.
Ennél már semmi nem lehet
se egyszerűbb, se szörnyebb:
lassan megindulnak felém
a bibliai szörnyek.
A tenger, mondtad haldokolva,
s azóta ez az egy szavad
jelenti számomra a tengert,
s azt is talán, hogy te ki vagy.
S azt is talán, ki vagyok én?
Hullámvölgyek, hullámhegyek.
Agómiád, akár a tenger,
megszabadít és eltemet.
Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak.
Mozdíthatatlan függönyök.
Meg kell tanulni azt sávot,
hol a kristály már füstölög,
és ködbe úszik át a fa,
akár a test emlékezetbe.
És a folyót a fák mögött,
vadkacsa néma szárnyait,
s a vakfehér, kék éjszakát,
amelyben csuklyás tárgyak állnak,
meg kell tanulni itt a fák
kimondhatatlan tetteit.
Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zuzmarásak.
Tanulni kell. A nyári felhőt.
A lobbanásnyi égi-erdőt.
Tanulni kell mézet, diót,
jegenyefát és űrhajót.
a hétfőt, keddet, pénteket,
a szavakat, mert édesek,
tanulni kell magyarul és világul,
tanulni kell mindazt, ami kitárul,
ami világít, ami jel:
tanulni kell, szeretni kell.
Üdvözlégy, Mária, Jézusnak szent anyja,
Miatyánk asszonya, Szentlélek szenthona!
Üdvözlégy, Mária, Jézusnak temploma,
templomnak palástja, s palástnak szent hona!
Üdvözlégy Mária, Jakabnak szent anyja,
Józsefnek asszonya, Szentlélek szent hona!
Üdvözlégy. (És imádkozzál érettünk...)
Üdvözlégy, Mária, Jézusnak szent anyja,
Szentlélek asszonya, magyarok szent hona.
Üdvözlégy, Mária, Jakabnak szent anyja,
Józsefnek asszonya, Szentlélek szent hona.
Üdvözlégy.
És imádkozzál érettünk, vétkesekért,
áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre,
most, és halálunk óráján, hogy szabadítson meg sokakat a te szent
Fiad,
Jézus, aki szeretetünket tökéletesítse.
Üdvözlégy, Mária, Jézusnak szent anyja,
Miatyánk asszonya, Szentlélek szenthona!
Üdvözlégy Mária, három lány szent anyja,
Józsefnek asszonya, Szentlélek szent hona!
Hiszek egy teremtő Atyaúristenben,
hiszek a Teremtő Szent Lélegzetében,
hiszek a Teremtő szent Fiában,
szeretetnek és igazságnak Igéjében.
Hiszek a Fiúisten megtestesülésében, születésében,
életében, tanításában, halálában és föltámadásában.
Hiszek az apostolok cselekedeteiben,
hiszek a csonton a húsnak föltámadásában,
hiszek a halálnak halálában,
megbánt vétkeinknek megbocsátásában.
Hiszek, reménylek, szeretek; ámen!
Elhagyott a párom!
elhagyott, elhagyott!
Elhagyott a párom!
elhagyott, elhagyott!
Mennyei Atyaisten, irgalmazz nékünk!
Szentlélek Úristen, irgalmazz nékünk!
Megváltó Fiúisten, irgalmazz nékünk!
Szentháromság Egyisten, irgalmazz nékünk!
Mennyei Atyaisten szép leánya, könyörögj érettünk!
Szentlélek Úristen szűz mátkája, könyörögj érettünk!
Megváltó Fiúisten boldog anyja, könyörögj érettünk!
Szent József hű hitvese, könyörögj érettünk!
Szent János fogadott anyja, könyörögj érettünk!
Minden ember irgalmas anyja, könyörögj érettünk!
Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!
Oroszország megszabadítója, könyörögj érettünk!
Világ Győzedelmes Királynéja, könyörögj érettünk!
Sátántipró Szent Szűz, könyörögj érettünk!
Bölcsesség királyiszéke, könyörögj érettünk!
Szeplőtelen Szívű Világanya, könyörögj érettünk!
Könyörögjél! kérünk!
Az Atya, az Anya, a Fiú és a Szentlélek Egyisten nevében. Ámen.
Mennyei Atyaisten, irgalmazz nékünk!
Szentlélek Úristen, irgalmazz nékünk!
Megváltó Fiúisten, irgalmazz nékünk!
Irgalmazzatok! kérünk!
Mennyei Atyaisten szép leánya, könyörögj érettünk!
Szentlélek Úristen szűz mátkája, könyörögj érettünk!
Megváltó Fiúisten boldog anyja, könyörögj érettünk!
Szent József hű hitvese, könyörögj érettünk!
Hit, remény, szeretet bölcs anyja, könyörögj érettünk!
Egyház imádkozó anyja, könyörögj érettünk!
Minden ember irgalmas anyja, könyörögj érettünk!
Népek bátor és erős oltalmazója, könyörögj érettünk!
(Magyarok kedves Nagyasszonya, könyörögj érettünk!)
Világ győzelmes Királynéja, könyörögj érettünk!
Könyörögjél! kérünk!
Mennyei Atyaisten, irgalmazz nékünk!
Megváltó Fiúisten, irgalmazz nékünk!
Szentlélek Úristen, irgalmazz nékünk!
Irgalmazzatok! kérünk!
Mennyei Atyaisten szép leánya, könyörögj érettünk!
Megváltó Fiúisten boldog anyja, könyörögj érettünk!
Szentlélek Úristen szűz mátkája, könyörögj érettünk!
Szent József hű hitvese, könyörögj érettünk!
Hit, remény, szeretet bölcs anyja, könyörögj érettünk!
Egyház imádkozó anyja, könyörögj érettünk!