1. Boldogok a lélekben szegénylegények, mert övék a fele királyság.
2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
3. Boldogok a szelídek, mert megérdemlik hazájukat.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
6. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az isteni szépséget a csúfban.
7. Boldogok a békességben élők, mert szenteknek hívják majd őket.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a fele királyság.
9. Boldogok vagytok, ha gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak az igazság miatt.
10. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a királyságban a jutalmatok! Így üldözték előttetek Jézust is.
11. Legyetek a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, és az emberek eltapossák.
12. Legyetek a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni.
13. És ha világosságot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban.
14. Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék az igazságot!
15. Ne gondoljátok, hogy megszűnhet az illem vagy a hagyomány. Nem szűnhet meg, hanem teljesülnie kell.
16. Míg a Föld el nem múlik, egy jotta vagy egy vesszőcske sem vész el, hanem minden beteljesedik.
17. Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb intelmek közül, azt igen kis értékűnek fogják tartani a királyságban. Aki viszont megtartja őket, az nagy értékű lesz a királyságban.
18. Ha igazságotok nem múlja felül sem a szemérmetlenek, sem a szenteskedők féligazságait pontonként, a magzatokért, a gátolt zigótákért, nem juttok be a királyságba.
19. Hallottátok, hogy a régiek ezt a parancsot kapták: Ne ölj! Aki öl, állítsák a törvényszék elé.
20. Tegyük hozzá: Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart embertársával. Aki embertársát ostobának nevezi, állítsák bíróság elé. Aki azt mondja neki, hogy te őrült, méltó a sors ítéletére.
21. Ha tehát ajándékot akarsz a te kedvesednek adni, és akkor eszedbe jut, hogy embertársadnak valami panasza van ellened,
22. hagyd akkor még ajándékodat otthon, és menj, előbb békülj ki embertársaddal, aztán térj haza és vidd fel onnan ajándékodat.
23. Ellenfeleddel szemben légy békülékeny idejében, amikor még az úton vagy vele, nehogy átadjon ellenfeled a bírónak, a bíró pedig a poroszlónak, és börtönbe kerülj.
24. Nem szabadulsz ki, amíg az utolsó fillért is meg nem fizeted.
25. Hallottátok a parancsot: Ne törj házasságot.
26. Mégis tudnotok kell, hogy aki buja vággyal szép vagy csúf férjes asszonyra néz, szívében már házasságtörést követett el vele.
27. Ezért ha jobb szemed megbotránkoztat, hunyd be, és csillapítsd le! Inkább egy csábító alkalom vesszen oda, mintsem az egész tested a kórházba jusson.
28. Ha jobb kezed vinne vétkezésbe, csapd le, és szorítsad testedhez! Inkább egy botrányos pillanat vesszen oda, mintsem az egész tested a börtönben senyvedjen.
29. Ezt is előírták: Aki megunja és elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet.
30. De Jézus szerint aki elbocsátja feleségét, (hacsak nem paráznasága miatt,) okot ad neki a házasságtörésre. És aki elbocsátottat vesz feleségül, házasságot tör.
31. Hallottátok ezt a régieknek szóló parancsot is: Ne esküdjél hamisan, hanem tartsd meg esküdet.
32. Mégis azt tartsátok észben, hogy egyáltalán ne esküdjetek, sem az Égre, mert az végtelen,
33. sem a Földre, mert ő a mi édesanyánk, sem Budapestre, mert az ország házának városa.
34. Még saját fejedre se esküdjél, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni technika nélkül akaraterővel.
35. Így beszéljetek inkább: az igen igen, a nem nem. Ami ezenfelül ígérve van, az túlozva van.
36. Hallottátok a parancsot: Kárt a kárért.
37. De ne álljatok bosszút a haragosotokon. Ha megüti a jobb arcodat, tartsd oda a balt is, de fölényesen!
38. Aki perbe fog, hogy visszakérje adósságodat, annak adjál akár komolyabb nélkülözhető ingóságot is zálogba!
39. És ha valaki egy órányi szívességet kér, dolgozz vele kétszer addig!
40. Aki kér, annak adj, és attól, aki kölcsönt akar tőled, ne tagadd meg!
41. Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.
42. Jézus óta az inkább a parancs, hogy szeressétek barátaitokat is, ellenségeiteket is, és kívánjatok jót rosszakaróitoknak is az Istentől vagy a sorstól!
43. Így lesztek fiai Föld Anyátoknak, mert fölkel a fényes Nap jókra is, gonoszokra is, a friss eső esik igazakra is, vétkesekre is.
44. Ha csupán azokat szeretitek, akik szeretnek benneteket, mi lesz a jutalmatok a sorstól? Nem így tesznek az adószedők és az elítélendő gaz tolvajok is?
45. És ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi különöset tesztek? Nem így tesznek a külföldiek és a haragosaitok is?
46. Legyetek hát tökéletességre törekvők, amint az egyetemes szeretet is tökéletes!
47. Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek előtt kérkedve tegyétek, azért, hogy rajongjanak értetek. Így semmi jutalom nem vár rátok a sorstól.
48. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a kérkedők teszik a templomok előtt és szerte az utcán, hogy dicsérjék őket az emberek! Túlságosan megkapták jutalmukat.
49. Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb.
50. Így alamizsnád csöndben marad, és kedvesed, aki a csöndben is látja ezt, megjutalmaz.
51. Amikor könyörögtök, ne tegyetek úgy, mint a kérkedők, akik az emberek szeme láttára szeretnek könyörögni a moziban meg az utcasarkon, hogy fényezzék magukat! Túlságosan megkapták jutalmukat.
52. Te amikor könyörögni akarsz, menj be a szobába vagy kicsit odébb a többiektől, ha lehetséges, és könyörögjél csöndben választott kedvesedhez! És választottad, aki a csöndben meghallgat, talán megjutalmaz.
53. Amikor könyörögtök, ne szaporítsátok kéréseiteket, mint a kérkedők, akik azt hiszik, hogy ha ömlik belőlük a rimánkodás, nyomban meghallgatásra találnak!
54. Ne utánozzátok hát őket! Meggondolhatja még a ti választottatok, kit fog nap mint nap meghallhatni, mielőtt még kérnétek.
55. Ti így könyörögjetek: Kedvesem, szemed úgy csillog, mint egy angyalé, és gyönyörűen cseng a te neved,
56. te vagy az én mindenem, kívánságod parancs, amint most, úgy később is.
57. Mindennapi eledelünket készítsd el nekünk majdan,
58. és bocsásd meg meggondolatlan szavaimat, amint én is megbocsátom a te meggondolatlan szavaidat.
59. És ne vígy engem rossz kísértésbe, hanem szabadítsuk meg egymást a bánattól.
60. Ha meg tudtok bocsátani, kedvesetek is tudhat, ha rendes és ért titeket.
61. De ha nem tudtok, kedvesetek sem tudhat.
62. Amikor el vagytok hagyatva, ne pártoltassátok magatokat úgy, mint a kérkedők, akik komorrá változtatják arcukat, hogy lássák neheztelésüket! Túlságosan megkapták jutalmukat.
63. Te, amikor el vagy hagyatva, fésüld meg fejedet és mosd meg arcodat,
64. hogy ne tudják rólad az emberek, hogy el vagy hagyatva, hanem csak barátod, rokonságod és új választott kedvesed, aki a csöndben meghallgat téged! Akkor kedvesed, hacsak nem csalódik benned vagy nem játszadozik veled, nem hagy el téged.
65. Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, és ahol betörnek és ellopják a tolvajok!
66. A királyságban gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, és ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok!
67. Ahol a kincsed, ott a szíved is.
68. A test világossága a szem. Ha szemed ép, egész tested világos.
69. De ha a szemed rossz, egész testedre sötétség borul. Ha tehát a világosság, amely benned van, sötétség, mekkora lesz maga a sötétség?
70. Senki sem dolgozhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem dolgozhattok a királynak is, a hívságnak is.
71. Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök! Nem több az élet az eledelnél és a test a ruhánál?
72. Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, de Természet Anyátok táplálja őket. Nem többet értek ti náluk?
73. Ugyan ki toldhatja meg életét csak egy könyöknyivel is, ha aggodalmaskodik?
74. Hát a ruházat miatt miért nyugtalankodtok? Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak,
75. ám még Mátyás király sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül.
76. Ha a mezei virágot, amely ma virít, holnap pedig a kemencébe kerül, így öltözteti a Természet, akkor benneteket, kishitűek, nem sokkal inkább?
77. Ne aggodalmaskodjatok hát, és ne kérdezgessétek: Mit eszünk, mit iszunk?
78. Bár ezeket sokan keresik. Föld Anyátok tudja, hogy ezekre szükségetek van.
79. Ezért ti elsősorban a királyságot és annak igazságát keressétek, és ezeket a sorstól mind megkapjátok hozzá!
80. Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.
81. Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek!
82. Amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni.
83. Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre?
84. Hogy mondhatod embertársadnak, hogy hadd vegyem ki a szemedből a szálkát, amikor a magad szemében gerenda van?
85. Kérkedő! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből!
86. Ne adjátok meg bárkinek bármilyen személyes adatotokat, titkotokat, és érzéseiteket se szórjátok boldog-boldogtalan elé, mert egyesek leszólhatnak, vagy sokak megfordulva kihasználhatnak benneteket!
87. Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtó nyílik nektek!
88. Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak.
89. Melyikőtök adna fiának követ, amikor az kenyeret kér tőle?
90. Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót?
91. Ha tehát ti, bár szabályszegők vagytok, tudnátok jót adni gyermekeiteknek, (ha párotok tán nem is,) akkor mennyivel inkább ad jó lehetőséget Természet Anyátok azoknak, akik kérik.
92. Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és Jézus.
93. A szűk kapun menjetek be a királyságba! Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz; sokan bemennek rajta.
94. Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet; kevesen vannak, akik megtalálják.
95. Óvakodjatok a hamis örvendeztetőktől, vigasztalóktól! Báránybőrben ismerkednek veletek, de belül ragadozó farkasok.
96. Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e tövisek közül szőlőt vagy bogáncsról fügét?
97. Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt.
98. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt.
99. Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt.
100. Tehát gyümölcseikről ismeritek fel őket.
101. Nem jut be mindenki a királyságba, aki mondja: Szeretlek, kedvesem! Csak az, aki teljesíti a királyság akaratát. Sokan mondják majd:
102. Kedvesem, hát nem szeretettel szóltam hozzád? Nem érted tettem mindent? Nem érted vállaltam annyi terhet?
103. Akkor kijelentik nekik: Sosem ismertelek téged. Távozzál színem elől, te gonosztevő!
104. Aki hallgatja e szavakat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát.
105. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja.
106. Aki hallgatja ugyan e szavakat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette.
107. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak. Az összedőlt és romhalmazzá vált.