Rózsafüzér (félpogány változat)

Örvendetes titkok

Bevezető

MAO

1

2

3

4

5

MEO

1

2

3

4

5

MIO

1

2

3

4

5

MOO

1

2

3

4

5

MUO

1

2

3

4

5

Fájdalmas titkok

Bevezető

MAF

1

2

3

4

5

MEF

1

2

3

4

5

MIF

1

2

3

4

5

MOF

1

2

3

4

5

MUF

1

2

3

4

5

Dicsőséges titkok

Bevezető

MAD

1

2

3

4

5

MED

1

2

3

4

5

MID

1

2

3

4

5

MOD

1

2

3

4

5

MUD

1

2

3

4

5

Szentséges titkok

Bevezető

MAS

1

2

3

4

5

MES

1

2

3

4

5

MIS

1

2

3

4

5

MOS

1

2

3

4

5

MUS

1

2

3

4

5

Befejezés

Rövid vázlat

Magyarázat

Első ima: a kabalának, kabbalának nevezett zsidó misztika szerinti Hiszekegy, amely az eredeti Hiszekegynél rövidebb és ritmusosabb. A teremtő Anyát nem említi, de utal rá a Teremtők szó többes számában. Az Igének, Szónak is nevezett Fiú szó az első versszakban gyermeket jelent. A második versszakban viszont már fi jelentésű a megtestesülés története miatt. Az ima szerint s Szentlélek a Szülőistenek lélekzete, a Fiú pedig a Szülőistenek teremtő szava. A Szentlélek a Szülőistenek és Gyermekistenek közös lelke, így ők négyen vagy öten egy egész Isten.

A harmadik versszakban említett Apostolok cselekedetei egy könyv a Bibliában, mint Lukács evangéliumának folytatása, mert már nem Jézusról szól, hanem az ő hívőinek munkáiról. A hús föltámadása a csonton a sámánizmusban is meglévő hiedelem, de ott inkább túlvilági húsról van szó. A halálnak halála pedig a rossz ember lelkének maradandó önsértése, mert már nem tud más élő emberhez nyúlni, csak magához, ezért magát kínozza kínjában. Néha tud átkozni egy kicsit, pár évecskéig, de aztán végképp meggyöngíti önmagát. Hihi. (A világvégéknek hit korszakvégek keresztényei pedig nem valami félangyali lélektestben támadnak fel, hanem tündérországi emberszerű angyaltestben, mint  Jézus, és ily módon tapasztalnak üdvözülést vagy halálnak halálát.)

És a többi ima kapcsán: a Boldogasszonyok és Atyák személyének magyarázata szükséges a további imádkozáshoz. A Boldogasszony eredetileg istennőnév volt a magyar nyelvben. Ha első istennőt jelentett a név, akkor az ő harmadik vagy egyetlen lányát Kisboldogasszonynak nevezték eleink. Ha Boldogasszony név második istennőt jelentett, akkor az első istennő neve Nagyboldogasszony volt. Ez az eltérés azért alakult ki, mert akik a második istennőt és párját tartották világteremtőknek, azok szerint az eleink szerint a levegő, a víz és a tűz vagy a Nap, a Hold és szél csupán az első istenek unokái. Tehát Szűz Máriát az első istennő lányának tartották a néphitben, akit később egyre kevesebb vidéken azonosítottak valamely természeti jelenséggel, amikor már nem tartották isteneknek ezeket a jelenségeket.

Amikor a Duna-Tisza-közi magyar területek mellé telepített, korábban még ellenséges kunok táltosai az Árpád-ház korában a magyar, jász és kun pogány vallásokat összehasonlították a kabalával és a keleti kereszténység kiutált irányzataival, akkor úgy döntöttek, hogy Máriát Boldogasszonynak nevezik, amennyiben emberként megtestesült istennőnek tartják, Jézushoz hasonlóan. És az unokaisteneket nem tartották isteneknek, csak tiszteletre méltó teremtett erőknek. A népet viszont úgy tanították, hogy első isteneknek higgyék azokat, akik a kun táltosok második isteneknek hisznek. És így az unokaisteneket a nép hihette valódi isteneknek, és Jézust az ő testvérüknek, önmaguk lelkét pedig gyermekistenek testvéreinek. Így az erőszakos keresztény papok egyistenhit-erőltetése ellenére sokáig hittek több istenben. A kun táltosok a népre való hatás közvetlen hatást követően, meghalván, a túlvilágról hatottak papok és táltosok gondolataira Nyugattól Keletig.

Második ima: ferences rendi hangulatú Miatyánk. Ez az ima egyszerre rokonítható az eredeti Miatyánk imával és Assisi szent Ferenc Naphimnuszával. A Naporcájú Égisten számára kér és ad áldásokat, és az áldjon szó hétszer hangzik el. Az eredeti Miatyánk pedig tartalmaz hét kérést, amelyből három Isten hatalmának kiterjedésére vonatkozó, négy pedig az emberélet időnkénti megkönnyítésére. A ferences hangulatú Miatyánkban a hét áldás a kabala hét szerencsevarázslatára utal, amelyek a Nap, Hold és öt csillagszerű bolygó angyalaival együttműködő varázsigék. Az első két versszakban a Nap, Hold, Csillag hősies fiúistenek, a Szél, Víz, Tűz pedig anyáskodó leányistenek. A második versszakban a Földi Anyácska az első és második istennők összevont személye, mert a gyermek a szülő folytatása, ezért mondta magáról a Fiúistenből emberré testesült Jézus, mintegy látható emberként az őt nézőknek, hogy látják az Atyát, mert magára mutatott.

Ebben az imában Jézus Krisztus címe: napkirály, az Ég orcájának királya. Az egyház pedig a Földi Anyácska egyik teste. Ha Földanya második istennőként égi/földi teremtő, akkor anyja égi Éganya, a Nagyboldogasszony. De itt e imában az a lényeg, hogy első istennőként és Kisboldogasszonyként van Földi Anyácskának nevezve. Neve Ukkó/Ukkon, azaz nagyanya, akkor is ha Kisboldogasszony testvérének tartjuk a lelkünket. Égisten neve Gönüz/Gonüz, ami összetéveszthető volt a szláv eredetű gonosz szóval, így a keresztény papok lejáratták a Gonüz nevet, mert nem tudták az Atyával vagy a Fiúval azonosítani. Boldogasszony nevet pedig szintén nem azonosították Máriával, csak úgy tettek, mintha. Eközben a nép azonosította.

Harmadik ima: Itt Mária istenszülő emberként, emberszülő emberként és földistennőként van megszólítva. A versszakok eredeti sorrendje: Jézus anyja, Jézus temploma, Jakab anyja. Ég, Éden, Küzdelem. Középföld édenszerűen és pokolszerűen, de ahol jók és rosszak egyaránt laknak. Az édenszerű föld, mint egyház és Magyarország. A kétféle föld versszakait azért kellett fölcserélni, hogy Jakabot az ima izgalmában minél előbb meg lehessen említeni. (Most már Jézus édeshúgai, Hit, Remény, Szeretet említve. Szeretetláng: Jézus is, húg is.) Ezután könyörgés a vétkek bocsánatáért Máriához, a vétkektől való harcos megszabadulásban segítésért pedig Fiához. (A Szeretetláng igazából e sorokban említve külön, de Hit, Remény már előbb.)

Ezután egy Dicsőség című ima következik, összevonván minden egyes Üdvözléggyel, nemcsak minden tizedikkel vagy ötödikkel. És kiegészítvén Jézus Anyjának, nevelőapjának, öccseinek, húgainak, testvéri unokabátyjainak, és az ő vér szerinti anyjuknak, azaz Mária névrokonának dicsőítésével. A keresztény rózsafüzér mindig tízszer említi azokat a titkokat, amik ebben a félpogány változatban csak ötször vannak említve. Így a bevezető titkok után, mint például hitnövelés, reményerősítés, szeretet-tökéletesítés, mindig százötven Üdvözlégy következik Mária Fiával kapcsolatos titkok említésével, annyi, mint a zsoltárok száma a Zsoltárok Könyvében a Bibliából. A félpogány rózsafüzér is állhat 3-szor vagy 4-szer 3+150 titokból. És a keresztény eredetinek is megvan a maga szépsége a hagyományos Miatyánk és hagyományos Üdvözlégy együttes említésével, akaratlanul is utalván a teremtés pilléreire, a termékenyítő férfira és a szülő nőre, ezáltal borítván az imádkozóra, testével és lelkével egyistenpárként együtt hatván, védő varázslatot. Ámen.

Tartalomjegyzék

1. Rózsafüzér (félpogány változat)
1. Örvendetes titkok
1. MAO
2. MEO
3. MIO
4. MOO
5. MUO
   
2. Fájdalmas titkok
1. MAF
2. MEF
3. MIF
4. MOF
5. MUF
   
3. Dicsőséges titkok
1. MAD
2. MED
3. MID
4. MOD
5. MUD
   
4. Szentséges titkok
1. MAS
2. MES
3. MIS
4. MOS
5. MUS
5. Befejezés
6. Rövid vázlat
7. Magyarázat
   
8. Tartalomjegyzék