A káldeus Ábrahámnak és a sémita Sárának fiai voltak Izsák és Izmáel. Izmáel fia volt Jákob, akit Izrael néven is ismerünk. Jákob a 12 héber törzs atyja. Izmáeltől az arabok származnak, akik a sivatagban élve temrészetesen fosztogattak, de mint szívtelen déliek, szívesen tartottak és adtak-vettek rabszolgát, és mivel déli népek ők, ezért rosszul bántak rabszolgáikkal. Szaúd-Arábiában a vendégmunkástól érkezése pillanatában elveszik papírját, és rabszolgaként dolgoztatják.
Az izmaeliták név a középkori Magyarországon a gazdasáhi szakemberek egy népes csoportjára vonatkozott, akiket tudása miatt a királyok szívesen alkalmaztak, akármilyen Tiborc-nyúzók is voltak. Mindig csak pápai győzködésre rövidültek jogaik szép fokozatosan ezeknek a sokszor rokon nemzetiségű gazdászoknak. Népies nevük böszörmény volt, ami muzulmánt jelent. Mivel a 19. században néhány magyar történész tévesen a zsidókkal azonosítota őket, az antiszemitizmus betört Magyarországra. Kapcsolatban állták az arab világgal, így viszonyaikról értékes adatokat közölnek a mohamedán tudósok, utazók (Abu Hamid, Yágut). Egy elvakult zsidó csaló kismiska egy izmaelitához képest, vallásosan elvakított fajgyűlölő egyed a muszlimok közt sokkal gyakrabban fordul elő, sokkal veszedelmesebb gazdászok ők.