1. ábra. Az
Egy, egyből kettő...igekezdés jelképe eNT rovásjel képében.
2. ábra. Az
Egy egyből kettő, kettő meg egy.ige jelképe illír ékszer képében.
3. ábra. A viharistenek villámkötege.
Istenek:
Az istenek valódi nevei tabunak számítottak, így nem megismerhetők, csak a rájuk utaló jelzők és idegen eredetű szavak ismertek. Ukkó neve nagy anyát, illetve nagymamát jelent. Gönüz neve félig türk eredetű, és napszellemet jelent. Szélanya neve türk eredetű. Szélanya őselemében ártó szellemek is rejtőznek. Idő neve türk eredetű, és időjárást, múló időt jelent. Idő őselemeiben ártó szellemek is rejtőznek. Vízanya neve indoeurópai eredetű. Holdkirály neve a kever-kavar igékkel lehet összefüggésben (és a kunkor névszóval), rövidebb nevéből a hó2-ből képezték a havas2 szót, amely holdkórost jelentett. Holdkirály őselemében ártó szellemek is rejtőznek. Tűzanya neve indoeurópai eredetű ugor kori szó, rokona az antik Hesztia-Veszta és a szkíta Tabiti tűzhelyistennők neveinek. Napkirály neve az ugor nái szóval rokon, amely a tűz fogalmának egyik kifejezése. Most nézzük meg az istenekhez rendelt elemeket és erőket: Föld, Ég, Szél, Vihar, Víz, Hold, Szikra, Nap. A víz és tűz ellentétek, de hasonló a hasonlót vonzza, és az uráli dualizmus nem a Tűz-Víz, hanem a Tűz-Nap. Dualizmusa nem az ellentéteknek van, hanem az egymást kiegézítésnek, lásd Tűz-Nap. A Tűzanya egyben a csillagos eget jelképező Csodaszarvas képében is megjelenik, nemcsak emberi és vitimadári alakban. Neve ezért többk között az Ég Királynője címet jelentő Menyasszony is. A Tűzanya szűz. A következő bekezdésben térjünk rá erre is.
A szűzanyaság egyrészt az első szülés előtti ősállapot jelzője, másrészt a tűzhely őrzésének leányi feladatával függ össze. Szűzanya az az anyaisten, aki még nem szült, de az is, aki mint szerelemisten, képes visszanyerni szüzességét, hogy visszajusson saját ősállapotába. A szerelemistennő nem más, mint Tűzanya, akinek bolygója a Vénusz. A három planétaisten Napkirály, Holdkirály és Babba. A leányisteniség az anyaisteniség folytatása és és későbbi ciklikus feltámasztása, a nőstényinségen így nem fog az idő, míg a hímség halandó princípium. A csillagos ég az anyai Őség, melyből a föld-ég dualizmus születik osztódással. Egy, egyből kettő. Aztán kettejük egyesülsébéből megszületik a leányisten. A leányistennek vagy leányisteni princípiumnak neve Babba, másként szólva Bába. A leányisteniség minősége és az istennőhármasságok szolgáltatják a tündérek földisteni és vénuszi jellegű mitológiai alakjának alapját. Az istennőhármasság kétflée lehet: vénasszony, fiatalasszony, szűz. Szélanya vénasszony, Vízanya valószínűleg fiatalasszony, Tűzanya szűz. (Régen adig volt valaki gyerek, amíg nem lett gyereke.) A három nővér viszont közel egyforma korú is lehet, ha a testvéri háromságra helyezzük a hangsúlyt. Fiatal bábaistenek lehetnek a halált követő percekben a másvilágra születő lelkek oltalmazóiként, míg öreg bábák alakjában a születő magzatoknak és az újszülötteknek védelmezői. Ukkó a Nagyboldogasszony és Babba a Boldogasszony, akit három szent asszony képében is elképzelnek, de az ő jelenlétének jelképe a szülésznő is. A Boldogasszony és az ő tündérserege a nemtelenné vált időistentől és az ő boszorkányseregétől védi a születő és megszületett magzatot.
A Nap Gönüz orcája, de önálló planaként ő a Napkirály, akinek bátyja a Holdkirály. Még egy ilyen jelkép van, ami ilyen megosztott, mint a Nap, a Hold és az Ég meg a Föld: az égisteniség háromágú jelvénye. Főisteni vagy viharisteni szimbólum. E két eltérő jelentése dél-ázsiaban összevegyült, hogy álszent vérszomjas istenek szimbólumává váljon. A vihar az Őségnek, Gönüznek és Időnek is lehet a tevékenysége. Tengrinek, az Őségnek jele a kígyólábú ősanya. Az osztatlan ősanya először kígyólábait szüli meg, kettéosztódással, majd a kígyók ikerörvényéből, egyesüléséből fogan a Leányisten, Babba. Ukkó jelképe a Hold, Gönüzé a Nap, Babbáé a Vénusz. A kígyók ikerörvénye gyakori témája a magyar művészetnek, a paraszti művészetben végleg növényi motívummá válva.
1. ábra. Az Egy, egyből kettő...igekezdés jelképe eNT rovásjel képében. |
2. ábra. Az Egy egyből kettő, kettő meg egy.ige jelképe illír ékszer képében. |
3. ábra. A viharistenek villámkötege. |
A pusztítő főistenek más jelvényei közé tartozhatott a hexagramma, mint Szaturnusz-csillaggá átértelmezett ősi szerelemjelkép, amely itt már nem a nemes uráli-európai anya-atya dualizmust jelképezte, hanem az emberáldozatokat követelő Baál isten bolygóját, a Szaturnuszt. A Baál-kultuszt épp emiatt erélyesen üldözték az egyistenhívő zsidó királyok. A zsidóság nem egyedi használatú, közös mágikus védelmező jelképe a hexagramma a középkori Közép-Európában lett, amelynek része a Magyar Királyság fenállásának korában, amikor már egyéni úton is nehezebb volt ismeretet szerezniük a vallási életükből végképp eltörölt Baál-kultuszról. Ha Amerikában egy gyerek meglát egy hexagrammát, onnan elvileg gyorsan elmenekül. Máshol is okoz veszélyt vajon a hexagrammával történő visszaélés? A hexagrammával, mint nem magyar jelképpel mindenesetre ne foglalkozzunk többet. (Magyar és más normális pogány használatában az együtt teremtés nemes dualizmusának jelképe, melynek tudományos neve uráli dualizmus.)
Tekintsük át a tengriánizmus villámköteges isteneinek jellemzőit: A Villámlás Urának egy gömbvillámból kinyúló hatággal rendelkező villámkötege van. A Villámlás Urának a Főnixmadár a duálpárja, aki nőstény madár. Ez a Viharisten-Napistennő dualizmusokkal bizonyára rokon vonásokat mutató dualizmus a mongol tengriánizmus része. Magyar megfelelőik Szélanya és Idő. Idő később sok helyütt közutált isten lett, ezért hogy az idő fogalmát továbbra is tisztelni lehessen, ezért nevét Ideggé vagy Udaggá torzították. Szélanya így nem volt többé duálpár, ezért ő lett idővel kinevezve némély törzs körében a harmadik planétaistennek, a Vénusz már csak a Hold elem bolyongó csillaga lett csupán. Kínai hatásra ugyanis az Ég-Föld-Tűz-Víz elemek tanát felváltotta a Fa-Tűz-Föld-Fém-Víz elemek tana, pontosabban ezeket alakították át Víz-Nap-Tűz-Föld-Hold elemek tana. A Tűz az állatonak és a szerelemnek ősi jelképe. A szerelem állati ösztön. A Mars eredetileg nem volt a háború csillaga, talán sosem volt az. A Hadúr istennév mesterséges szó vagy egy nyelvtörténeti félreértés eredménye. A hárombolygós magyar néphitben a Vénusz igen szenvedélyes bolygó volt. Ezt a szenvedélyt a bolygónak nem számított Mars fölé rendelt Tűz elem jobban ki tudta fejezni.
Elemek és bolygóknak nem tekintett bolygóik az új rendszerben: Víz és Merkúr, Nap és Jupiter, Tűz és Mars, Föld és Szaturnusz, Hold és Vénusz. A Holdat együtt szokták ábrazolni a Vénusszal. De nézzük meg Második András pénzérméjét, egyelőre kezdve második Andrással: Második András érméjén a király a világfa helyén trónolva szakrális királyság eszméjén keresztül fogadtatja el magát a félpogány magyar néppel. Feje körül a Nap és a Hold. A Hold fölött a Vénuszt jelképező pentagramma svasztikajellege arra utal, hogy a harmadik planétaisten az érmén a Szél. A szél a dualizmus örvénylő szerelmes ikerforgatagának is jelensége. Udag megpróbálja fékezni ezt az örvényt, mert nem érti a szerelemet, ezért irigyli. Szélanya, mint planétaisten a dualizmus jelképvé, erősítőjévé, trializmussá egészítőjévé válik, a főisteni szerelem jelképévé, jelenségéve, ezért eleve harcban áll Udaggal. Szélanya mindig is parancsolt Udagnak, még az archaikusabb vallási rétegekben sem volt ez másként. Udag az archaikusabb rétegekben se tudja fékezni igazán az örvényt, ezért kísérti és butítja a teremtményeket, akiknek lelki fejlődése az Univerzum fejlődésének alapja. Mivel Udag nemtelen, ezért az evolúcióra nem képes. Az evolúció célja az egyre javuló minőség állandó javítása, ebbe beletartozik a felebaráti szeretet fejlődése is. Az egyre javuló minőség miatt az evolúcióé a győzelem! 
