Sirák fia könyve
Vissza.
Sir 0
Sir 0.1
Sok és jelentős (tanítást) ajándékozott nekünk a Törvény, a Próféták
Sir 0.2
és a többi utánuk következő (író),
Sir 0.3
akik miatt meg kell dicsérni Izraelt műveltségéért és
bölcsességéért.
Sir 0.4
De ne csak jártasságra tegyenek szert benne, akik (héber nyelven) el
tudják olvasni,
Sir 0.5
hanem aki belemélyed, az legyen képes rá, hogy a kívülállókat is
előbbre segítse,
Sir 0.6
élőszó és írás útján.
Sir 0.7
Ezért határozta el Jézus, a nagyapám - miután behatóan foglalkozott
Sir 0.8
a Törvénnyel,
Sir 0.9
a Prófétákkal
Sir 0.10
és az atyáktól ránk maradt többi írással,
Sir 0.11
s elegendő ismeretre tett szert -,
Sir 0.12
hogy maga is ír valamit, ami a műveltséget és a bölcsességet
előmozdítja.
Sir 0.13
Így, aki ezt kedvvel és szeretettel elsajátítja,
Sir 0.14
egyre gyarapodhat a törvény szerint való élet útján.
Sir 0.15
Most hát arra kérlek benneteket,
Sir 0.16
hogy fogjatok hozzá az olvasáshoz
Sir 0.17
jóakarattal és figyelemmel.
Sir 0.18
De legyetek elnézők,
Sir 0.19
ha a - különben gondos - fordítás kifejezései
Sir 0.20
itt-ott nem elég tökéletesek.
Sir 0.21
Hiszen nem mindegy,
Sir 0.22
hogy az ember valamit héber eredetiben olvas-e, vagy más nyelvre
lefordítva.
Sir 0.23
Nemcsak ez a könyv,
Sir 0.24
hanem a Törvény, a Próféták,
Sir 0.25
és a többi írás is
Sir 0.26
nem csekély eltérést mutat, ha (eredeti) nyelvükön olvassuk őket.
Sir 0.27
Nos, amikor Euergetesz király uralkodásának 38. esztendejében
Sir 0.28
Egyiptomba mentem, és az ő idejében ott tartózkodtam,
Sir 0.29
egy nem csekély műveltségre valló művet találtam.
Sir 0.30
Ezért szükségesnek tartottam, hogy magam is fáradságot vegyek és
gondot fordítsak ennek a könyvnek a lefordítására.
Sir 0.31
Pihenést nem ismerve nagy buzgalommal ráadtam fejemet
Sir 0.32
ebben az időben,
Sir 0.33
hogy végére járjak a dolognak és kiadjam a könyvet
Sir 0.34
azok számára is, akik idegenben bele akarnak mélyedni,
Sir 0.35
és akik föltették magukban, hogy a törvény szerint élnek.
Sir 1
Sir 1.1
Minden bölcsességnek az Úr a forrása, örök időkre otthon van az
nála.
Sir 1.2
A tenger homokját, az eső cseppjeit s a letűnt idő napjait ki
vehetné számba?
Sir 1.3
Az ég magasságát, a földnek szélességét, s a tenger mélységét ki
tudná megmérni?
Sir 1.4
Minden más dolognál előbb teremtette a bölcsességet, öröktől fogva
az okosságot.
Sir 1.6
A bölcsesség gyökere ki előtt tárul fel, avagy ki láthatott bele
terveibe?
Sir 1.8
Csak egyetlen bölcs van, s roppant félelmetes, ahogy a trónján ül és
onnan országol:
Sir 1.9
az Úr! Ő teremtette meg, látta, számba vette és kiárasztotta minden
műveire.
Sir 1.10
Bőkezűen juttat belőle minden testnek, ajándékul adja azoknak, akik
őt szeretik.
Sir 1.11
Az Úrnak félelme tisztesség, dicsőség, csupa vidámság és ünnepi
koszorú.
Sir 1.12
Az Úrnak félelme üdíti a szívet, ujjongó örömet ad s hosszú életet.
Sir 1.13
Jó véget ér, aki tiszteli az Urat, halálának napján irigykedve
nézik.
Sir 1.14
A bölcsesség kezdete az Úr félelme; már anyjuk méhében megkapják a
hűek.
Sir 1.15
Az emberi szívekben biztos alapra lelt, szilárdan fog állni
utódaikban is.
Sir 1.16
A bölcsesség telje az Úrnak félelme, gyümölcsei egészen
megittasítanak.
Sir 1.17
Megtölti házukat csupa drágasággal, szép alkotásaival a csűrük
megtelik.
Sir 1.18
A legfőbb bölcsesség az Úrnak félelme: békét s egészséget teremt
maga körül.
Sir 1.19
Látta, megszámlálta: okosságot ad és érteni tudást, s dicsővé teszi,
aki ragaszkodik hozzá.
Sir 1.20
A bölcsesség gyökere az Úrnak félelme, az ágai pedig napok sokasága.
Sir 1.22
Haragja a gonoszt nem teszi igazzá, inkább földre rántja haragjának
súlya.
Sir 1.23
A türelmes kitart egy ideig, s ha az eltelt, örömben lesz része.
Sir 1.24
Hallgat, amíg el nem jön a beszéd ideje, bölcsességét aztán sok száj
magasztalja.
Sir 1.25
A bölcsesség kincse a (sok) okos mondás, a bűnös irtózik Isten
félelmétől.
Sir 1.26
Ha bölcs akarsz lenni, tartsd meg a parancsokat, akkor majd elhalmoz
vele az Úr.
Sir 1.27
Az Úrnak félelme bölcsesség és műveltség, s ami kedves neki, az a
hűség és szelídség.
Sir 1.28
Az Úr félelmével sose szegülj szembe, és megosztott szívvel ne
járulj eléje.
Sir 1.29
Ne légy képmutató az emberek előtt, és ügyelj gondosan ajkadnak
szavára.
Sir 1.30
Ne bízd el magadat, mert hátha elesel, s magad hozol ezzel szégyent
a fejedre. Mert az Úr feltárja, amit te elrejtesz, és az
egybegyűltek előtt a földre sújt. Ott kiderül, hogy nem vagy
istenfélő, és hogy a szíved csalással van tele.
Sir 2
Sir 2.1
Fiam, ha Istennek szeretnél szolgálni, készülj fel igen sok
megpróbáltatásra.
Sir 2.2
Keményítsd meg szíved és légy állhatatos, a kísértés napján ne
kapkodj el semmit.
Sir 2.3
Ragaszkodj az Úrhoz és ne tágíts tőle, hogy életed végén majd
felmagasztaljon.
Sir 2.4
Mindent, ami rád szakad, tűrj el békességgel, maradj hűséges a
megaláztatásban.
Sir 2.5
Mert az aranyat tűzben próbálják, a kiválasztottakat meg a balsors
kohójában.
Sir 2.6
Bízzál az Istenben: gondodat viseli, járj egyenes úton és reménykedj
benne.
Sir 2.7
Akik Istent félitek, várjátok kegyelmét, ne hagyjátok el, nehogy
elessetek.
Sir 2.8
Akik Istent félitek, benne reméljetek, akkor nem marad el a
jutalmatok.
Sir 2.9
Akik Istent félitek, jókat reméljetek, szüntelen örömet és
irgalmasságot.
Sir 2.10
Nézzétek a letűnt nemzedékek sorát: melyik szégyenült meg, ha
Istenben bízott? Az állhatatosak közül kit hagyott el? S kinek feje
fölött nézett el, ha hívta?
Sir 2.11
Mert jóságos az Isten és fölötte irgalmas, megbocsátja a bűnt és
segít a balsorsban.
Sir 2.12
Jaj a gyáváknak és a tétováknak, jaj a bűnösnek, aki kettős játékot
űz.
Sir 2.13
Jaj a lankadt szívnek, amelynek nincs hite: éppen mivel ilyen, nem
talál oltalmat.
Sir 2.14
Jaj neked, ingatag, állhatatlan ember: mit teszel majd, hogyha
meglátogat az Úr?
Sir 2.15
Akik az Urat félik, hallgatnak szavára, s az útjain járnak, akik őt
szeretik.
Sir 2.16
Akik félik az Urat, keresik a kedvét, és akik szeretik, törvényében
élnek.
Sir 2.17
Akik az Urat félik, kitárják szívüket, s rábízzák magukat igaz
alázattal.
Sir 2.18
Vessük magunkat Isten karjaiba, ne kerüljünk az emberek kezébe, mert
amilyen nagy ő, éppoly nagy irgalma.
Sir 3
Sir 3.1
Rám hallgassatok fiaim, atyátokra, s tartsátok meg szavam, hogy
üdvöt nyerjetek.
Sir 3.2
Az Úr az apát többre nézi gyermekeinél, s az anyának jogot ad fiai
fölött.
Sir 3.3
Aki tiszteli apját, levezekli bűneit,
Sir 3.4
s aki becsüli anyját, az kincset gyűjt magának.
Sir 3.5
Aki tiszteli apját, az majd örülhet fiainak, s meghallgatást nyer,
hogyha imádkozik.
Sir 3.6
Aki becsüli apját, hosszú életű lesz, s az Úrnak szolgál, aki anyját
felüdíti:
Sir 3.7
szüleit szolgálva Istennek is szolgál!
Sir 3.8
Fiam! Szóban s tettben tiszteld apádat, hogy az ő áldása szálljon
életedre.
Sir 3.9
Az apa áldása védi a fiak házát, az anya átka szétzúzza alapját.
Sir 3.10
Apádat gyalázva ne akarj feltűnni, mert apád szégyene neked sem
dicsőség.
Sir 3.11
A férfi dicsősége apja becsülete, a becstelen anya szégyene a
gyermekeknek.
Sir 3.12
Fiam, legyen gondod elaggott apádra, és ne szomorítsd meg életed egy
napján se!
Sir 3.13
Nézd el neki, ha értelme csökken, ne vesd meg, ha virágjában van is
életed.
Sir 3.14
Nem felejtik el, ha szánod apádat, elszámolják neked majd a
bűneidért.
Sir 3.15
Balsorsodnak napján gondol rád az Isten, s mint dér a melegben,
eltűnnek bűneid.
Sir 3.16
Gonosz, aki semmibe sem veszi az apját, azt, aki bántja az anyját,
megátkozza az Úr.
Sir 3.17
Fiam, alázattal vidd végbe tetteid, és jobban szeretnek majd, mintha
adakoznál.
Sir 3.18
Nagy vagy? Annál inkább alázd meg magadat, akkor majd kegyelmet
találsz az Istennél.
Sir 3.20
Mivelhogy igen nagy az Isten hatalma, tiszteletben tartják az
alázatosak.
Sir 3.21
Ami túl nehéz neked, azt ne kutasd, és ami erődön felül van, azt ne
vizsgáld.
Sir 3.22
Amit előírtak neked, azzal törődj, ami el van rejtve, azért ne
bajlódj.
Sir 3.23
Amihez kevés az erőd, azzal ne kínlódjál; olyan tanítást kaptál,
amely meghaladja az ember értelmét.
Sir 3.24
Fennhéjázásukban sokan eltévedtek, nagyzó hóbortjukba
belezavarodtak.
Sir 3.26
Gonosz véget ér a megátalkodott szív, elvész a veszélyben, aki azt
szereti.
Sir 3.27
A dacos szív sok szenvedést okoz magának, és a bűnös ember bűnökre
bűnt halmoz.
Sir 3.28
Nincs gyógyír a gőgös embernek sebére, a gonoszság vert benne
gyökeret.
Sir 3.29
A bölcs szív nyitva áll a bölcsek szavának, s a bölcs kívánsága: a
rá hallgató fül.
Sir 3.30
Vízzel oltják el a lobogó tűzlángot, az irgalmas szeretet bűnöket
engesztel.
Sir 3.31
Aki a jótettet viszonozza, gondol a jövőre, s amely napon meginog,
biztos támaszra lel.
Sir 4
Sir 4.1
Fiam, a szegénytől el ne vedd kenyerét, s ne hagyd elepedni az
elnyomott szemét.
Sir 4.2
Ne nézd el, hogyha szenved az éhező, és a tanácstalant ne keserítsd
meg.
Sir 4.3
A szerencsétlenhez ne légy kemény szívű, ne hagyd epekedni adományod
után.
Sir 4.4
Ne utasítsd el a gyámoltalan szegényt, a szűkölködőtől ne fordítsd
el arcod.
Sir 4.5
Ne fordítsd el szemed a szükségben levőtől, s ne adj neki okot, hogy
átkot szórjon rád.
Sir 4.6
Mert hogyha megátkoz lelke fájdalmában, meghallgatja átkát a
Teremtő.
Sir 4.7
Légy rajta, hogy szeressen az (egész) közösség, s a rangosak előtt
hajtsd meg a fejedet.
Sir 4.8
Figyelj oda a szegény szavára s viszonozd szívesen köszönését.
Sir 4.9
Üldözői elől mentsd meg, kit üldöznek, és ne légy gyáva, amikor
ítélkezel.
Sir 4.10
Az árvákhoz olyan légy, mintha apjuk volnál, s mintha férjük volnál,
légy olyan az özvegyekhez. Így leszel a Magasságbeli fia, és ő
jobban fog szeretni tégedet, mint tulajdon anyád.
Sir 4.11
A bölcsesség jóra neveli fiait, s aki keresi, azt mind fölemeli.
Sir 4.12
Aki szereti, az az életet szereti, öröm tölti el, aki reggeltől
keresi.
Sir 4.13
Aki birtokba veszi, dicsőség örököse, és megáldja az Úr, bárhová
visz útja.
Sir 4.14
Szentélyben szolgálnak, akik szolgálják őt, és akik szeretik, azok
az Úr kedveltjei.
Sir 4.15
Aki rá hallgat, az helyesen ítél, biztonságban van, aki közelében
lakik.
Sir 4.16
Aki benne bízik, örökségül kapja, még utódai is örülhetnek neki.
Sir 4.17
Kanyargós utakon vezeti először, hagyja, hogy félelem s rettegés
szállja meg. Addig fegyelmezi, míg megbízhat benne, és próbára teszi
törvényei révén.
Sir 4.18
Aztán újra egyenes utakon vezérli, s kinyilatkoztatja előtte
titkait.
Sir 4.19
Ha eltántorodik, akkor cserben hagyja, s odadobja martalékul
szenvedélyeinek.
Sir 4.20
Fiam, mérd fel helyzetedet és kerüld a rosszat, és saját magadért
sose szégyenkezzél.
Sir 4.21
Van szégyenérzet, ami bűnnek melegágya, s van szégyenérzet, ami
dicsőség és kegyelem.
Sir 4.22
Ne légy túl szigorú önmagaddal szemben, s ne kelljen vesztedre
szégyellned magadat.
Sir 4.23
Ne hallgass, ha szavad mentségül szolgálhat, s ne rejtsd véka alá a
bölcsességedet.
Sir 4.24
Mert hát a bölcsesség a szóban nyilvánul meg, az okosság pedig a
nyelv válaszában.
Sir 4.25
Az igazságnak sohase mondj ellent, tudatlanságodért bízvást
szégyenkezhetsz.
Sir 4.26
Bűnödet ne szégyelld sose megvallani, és ne szegülj szembe a folyó
sodrával.
Sir 4.27
Félkegyelműnek ne állj szolgálatába, ne keresd a hatalmasok kegyét,
ha döntesz.
Sir 4.28
Halálod napjáig küzdj az igazságért, maga Isten, az Úr harcol akkor
érted.
Sir 4.29
Ne légy nagyot mondó, nyelveddel hősködő, mihaszna, és hanyag a
munkádban.
Sir 4.30
Ne légy a házadban bátor, akár az oroszlán, a szolgáddal szemben
pedig gyáva.
Sir 4.31
Ne nyisd ki a kezed, hogy elvégy valamit, s ne csukd össze, amikor
adakoznod kéne.
Sir 5
Sir 5.1
Sose hagyatkozz a vagyonodra, s ne mondd hetvenkedve: elég javam
van.
Sir 5.2
Ne kívánság és vagyon szabja meg utadat, szívednek ösztönös vágyait
ne kövesd.
Sir 5.3
Ne kérdezd hencegve: "Ki parancsol nekem?" Mert az Úr nem késik,
hogy észre térítsen.
Sir 5.4
Ne mondd: "Vétkeztem és mi bántódás ért?" Mert az Isten tovább bírja
kitartással.
Sir 5.5
És a bocsánatot ne vedd oly biztosra, hogy bűnt bűnre halmozz annak
tudatában.
Sir 5.6
Ne mondd: "Olyan nagy az Isten irgalma, hogy tengernyi bűnöm is
elnézi." Igaz, hogy irgalmas, de ha kell, haragszik, és a bűnös
ellen fordul indulata.
Sir 5.7
Halogatás nélkül térj hát az Úrhoz, megtérésed napját ne halaszd
későbbre, mert az Úr haragja váratlanul kitör, és elragad az ítélet
napján.
Sir 5.8
Ne hagyatkozz csalfán szerzett kincseidre, a haragnak napján nem
veszed hasznukat.
Sir 5.9
Ne rostálj bármi szélben, s ne járj minden úton, [a kétszínű bűnös
szokott így tenni].
Sir 5.10
Maradj meg szilárdan meggyőződésednél, és a beszéded legyen
egyértelmű.
Sir 5.11
Amikor hallgatásról van szó, légy fürge, s csak megfontoltan adj
feleletet.
Sir 5.12
Hogyha tudsz valamit, adj választ társadnak, ha nem tudsz valamit,
akkor fogd be a szádat.
Sir 5.13
Dicsőség s gyalázat forrása a beszéd, a nyelv végzetévé válhat az
embernek.
Sir 5.14
Nehogy kétféleképpen szóló embernek mondjanak, vagy fondorlatos,
üres fecsegőnek! Mert hogyha gyalázat a tolvajnak bére, kemény
ítélet vár a kétfélén beszélőre is.
Sir 5.15
Ne hibázz kicsiben és ne vétkezz nagyban, és ne válj barátból soha
ellenséggé.
Sir 6
Sir 6.1
Ahogy a rossz hírnév szégyen és gyalázat, az a sorsa a kétféleképp
beszélő bűnösnek is.
Sir 6.2
Ne ess mohóságod hatalmába soha, nehogy mint a bika, úgy
összetaposson.
Sir 6.3
Lombodat leeszi, gyümölcsöd letépi, s te magadra maradsz, mint az
elszáradt fa.
Sir 6.4
A zabolátlan lélek gazdája tönkremegy, ellenségei előtt gúny
tárgyává válik.
Sir 6.5
A szép, szelíd beszéd sok barátot szerez, a jóakaró nyelvnek szépen
felelgetnek.
Sir 6.6
Sokan legyenek, akik békén élnek veled, de ezer közül csak egy adjon
tanácsokat.
Sir 6.7
Ha barátot szerzel, tedd előbb próbára, ne légy bizalmasa túlságosan
gyorsan.
Sir 6.8
Mert akad barát, aki elfordul a széllel, és ha bajba kerülsz, nem
tart ki melletted.
Sir 6.9
Van olyan barát, aki ellenséggé válik, s kettőtök vitáját rögtön
dobra veri.
Sir 6.10
Van, aki asztalodnál ülve jó barátod, de balsorsod napján sehol sem
találod.
Sir 6.11
Amíg szerencséd van, sorstársának tekint, s házad népe előtt
megjátssza az urat.
Sir 6.12
Ellenséged lesz, ha sorsod rosszra fordul, és (hogyha keresed),
elbújik előled.
Sir 6.13
Ellenségeidtől tartsd magadat távol, és barátaiddal szemben légy
óvatos.
Sir 6.14
A hűséges barát erős támaszod, vagyont talál, aki ilyen barátra
szert tesz.
Sir 6.15
A hű barátnak egyszerűen nincsen ára, nincsen, ami vele értékben
fölérne.
Sir 6.16
Mint az élet balzsama, olyan a jó barát; akik az Urat félik,
találhatnak ilyet.
Sir 6.17
Aki az Urat féli, abból jó barát lesz, mert amilyen ő maga, olyan a
barátja is.
Sir 6.18
Fiam, tanulj ifjúságodtól fogva, és még ősz fejjel is gyarapodj a
bölcsességben.
Sir 6.19
Legyen rá gondod, mint a szántóvetőnek, akkor majd bőséges termést
várhatsz tőle. Kevés gondod lesz a megmunkálásával, s rövid idő
múltán ízleled gyümölcsét.
Sir 6.20
A balgatag ember nyersnek érzi ízét, s nem tart ki mellette az, aki
ostoba.
Sir 6.21
Úgy érzi, súlyos kő nehezedik rá, és nem késlekedik lerázni magáról.
Sir 6.22
A bölcsesség olyan, mint a neve mondja, érte nem sokan szoktak
lelkesedni.
Sir 6.23
Figyelj, fiam, s vedd át gondolataimat, ne vesd meg, amit tanácsolok
neked.
Sir 6.24
A bölcsesség bilincsét rakd a lábadra, a nyakadat meg hajtsd az
igájába.
Sir 6.25
Hajtsd alá a vállad, s hordozzad a terhét, a gyeplőit ne und meg
sohasem.
Sir 6.26
Közeledj felé szíveddel-lelkeddel, és minden erőddel tarts ki az
útjain.
Sir 6.27
Keresd csak, járj utána s biztosan rátalálsz, s hogyha megtalálod,
ne engedd el többé.
Sir 6.28
Végül megtalálod nála nyugalmadat, és csupa gyönyörré változik
számodra.
Sir 6.29
Erős támaszul szolgálnak majd bilincsei, nyakláncai pedig pompás
öltözékül.
Sir 6.30
Igájából aranypálca válik, gyeplőiből meg bíborszínű szalag.
Sir 6.31
Magadra öltöd majd, mint pompás díszruhát, ékes koszorúként a
fejedre teszed.
Sir 6.32
Tanulhatsz, fiam, ha kedved van hozzá, és ha idefigyelsz, okosabb
leszel.
Sir 6.33
Ha akarsz, tanulhatsz, és bölcs lesz belőled, hogyha a füledet felém
fordítod.
Sir 6.34
Szegődj szívesen az öregekhez, és ahhoz csatlakozz, akit bölcsnek
ítélsz.
Sir 6.35
Szívesen hallgasd meg Isten minden szavát, s ne hagyj észrevétlen
egyetlen bölcs mondást se.
Sir 6.36
Nézz körül, kiben van bölcsesség és korán keresd fel, koptassa el
lábad házának küszöbét.
Sir 6.37
Elmélkedjél sokat az Úr törvényein, s az ő parancsain gondolkodj
szüntelen. Akkor megvigasztalja majd a szíved, s megadja neked a
kívánt bölcsességet.
Sir 7
Sir 7.1
Ne tégy semmi rosszat, és nem ér semmi rossz.
Sir 7.2
Kerüld a bűnt, s a bűn is elkerül.
Sir 7.3
Fiam, ne vesd a barázdába jogtalanság magvát, nehogy hétszeresen
kelljen learatnod.
Sir 7.4
Ne kérd az Istentől uralkodók trónját, se pedig díszhelyet ne kérj a
királytól.
Sir 7.5
Az Úr előtt ne tartsd magadat igaznak, és a király előtt ne játszd a
nagy bölcset.
Sir 7.6
Ne áhítozz arra, hogy bíró lehess, ha nincs elég erőd, hogy kiirtsd
a rosszat, mert hátha megijedsz a hatalmasoktól, és veszélybe kerül
becsületed.
Sir 7.7
Ne bántsd meg semmivel a város gyűlését, s vigyázz, el ne bukjál a
nép szeme láttán.
Sir 7.8
Eszedbe ne jusson a bűnt ismételni, hisz egyetlen bűnöd sem marad
büntetlen.
Sir 7.9
Ne mondd: "Isten látja, mily sokat áldozok, és majd elfogadja, amit
neki adok."
Sir 7.10
Ne légy kishitű, amikor imádkozol, és ha jót akarsz tenni, ne
halogasd.
Sir 7.11
Az elkeseredett embert ne nevesd ki, mert aki megalázta, föl is
emelheti.
Sir 7.12
Sem testvéred, sem barátod ellen ne koholj soha semmi hazugságot.
Sir 7.13
Sose leld kedvedet semmi hazugságban, mert a hazugságból jó nem
származhat.
Sir 7.14
Ne kérkedj szavaddal a vének gyűlésében, és ha imádkozol, ne
szaporítsd a szót.
Sir 7.15
Meg ne vesd soha a fáradságos munkát, a földművelést se, amit Isten
rendelt.
Sir 7.16
Ne sorold magadat a bűnösök közé, gondolj a haragra, amely nem
késik.
Sir 7.17
Alázkodj meg mélyen, mert tűz s férgek pusztítják el az istentelent.
Sir 7.18
Semmi pénzért ne add el a barátodat, még Ofir aranyáért se igaz
testvéredet.
Sir 7.19
A bölcs és jó asszonyra ne nézz megvetéssel, mert vonzalma aranynál
többet ér.
Sir 7.20
Ne bántsd a rabszolgát, aki híven szolgál, se a napszámost, aki
helyetted dolgozik.
Sir 7.21
Az okos rabszolgát szeresd, mint magadat, s ne tagadd meg tőle a
felszabadítást.
Sir 7.22
Ha barmaid vannak, legyen rajtuk a szemed, és ha használhatók,
tartsd meg őket magadnak.
Sir 7.23
Ha fiaid vannak, tanítsd őket fegyelemre, és kicsi kortól kezdve
hajlítsd meg nyakukat.
Sir 7.24
Ha lányaid vannak, vigyázz a testükre, ne légy elnéző irányukban.
Sir 7.25
Ha lányodat férjhez adod, nagy dolgot művelsz, de csak értelmes
emberhez add hozzá feleségül.
Sir 7.26
Ha szíved szerint való, tartsd meg feleséged, de ha nem szereted,
akkor ne bízzál benne.
Sir 7.27
Szívedből, lelkedből tiszteld az apádat, s anyád fájdalmát soha el
ne feledd.
Sir 7.28
Gondolj arra, hogy általuk létezel; hogy hálálod meg, amit veled
tettek?
Sir 7.29
Féld az Urat szíved mélyéből, és a papjait tartsd tiszteletben.
Sir 7.30
Keresd Teremtődet minden erőddel, s akik neki szolgálnak, azokat ne
hagyd cserben.
Sir 7.31
Féld az Urat és becsüld meg a papot, add meg neki a megillető részt:
az első termést s a megszentelő áldozatot csakúgy, mint az áldozati
állat lapockáját, s a felajánlott adományok elsejét.
Sir 7.32
A szegény felé is nyújtsd ki a kezedet, hogy az áldásod tökéletes
legyen.
Sir 7.33
Minden élőlénynek adj ajándékot, még a halottól se tagadd meg a
szeretetet.
Sir 7.34
Azoktól, akik sírnak, ne húzódjál félre, és gyászolj együtt a
gyászolókkal.
Sir 7.35
Ne légy rest, hanem látogasd meg a betegeket, ezáltal gyarapszik
benned a szeretet.
Sir 7.36
Bármit teszel, gondolj halálodra, akkor sohasem fogsz bűnt
elkövetni.
Sir 8
Sir 8.1
Hatalmas emberrel ne szállj soha perbe, miért is kellene a kezébe
esned?
Sir 8.2
Gazdaggal ne perelj, nehogy hatalmával föléd kerekedjék. Mert már
sokak vesztét okozta az arany, a királyok szívét is megnyomorította.
Sir 8.3
Ne vitázz szájhőssel, tüzére ne rakj fát.
Sir 8.4
Bolonddal ne tréfálj, nehogy a nemzetségedet szidja.
Sir 8.5
Ne szégyenítsd meg, aki megtért a bűnből, jusson eszedbe, hogy mind
bűnösök vagyunk.
Sir 8.6
Ne űzz csúfot az öreg emberből, hiszen mi magunk is megöregszünk
egyszer.
Sir 8.7
Másnak a halálán ne ülj győzelmi tort, gondold meg, hogy egyszer
mindnyájan meghalunk.
Sir 8.8
Ne utasítsd el a bölcsek szavait, inkább kapva kapj a mondásaikon,
mivelhogy belőlük sok tudást meríthetsz, úgyhogy fejedelmek előtt is
megállhatsz.
Sir 8.9
Ne vesd meg, amit az öregektől hallasz, hiszen ők maguk is atyáiktól
vették. Mert így tudásra teszel szert és alkalomadtán meg tudsz majd
felelni.
Sir 8.10
Ne rakj fát a bűnös parazsára, nehogy tüzének lángjában megégesd
magad.
Sir 8.11
Gúnyolódó miatt fejed ne veszítsd el, így a szád elé vetett csapdába
esnél.
Sir 8.12
Ne adj kölcsön annak, aki nálad hatalmasabb, ha meg kölcsönadtál,
lásd be, hogy vesztes vagy.
Sir 8.13
Ne kezeskedj többért, mint amennyi vagyonodból futja, s ha már
kezeskedtél, tudd meg: fizetned kell.
Sir 8.14
Bíróval ne beszélj, mert az úgy ítél, ahogy neki tetszik.
Sir 8.15
Vakmerő emberrel ne igen érintkezz, nehogy veszedelmet hozzon a
fejedre. Az ilyen mindig a saját feje után jár, s a balgasága téged
is tönkretesz.
Sir 8.16
Hirtelen haragú emberrel ne vitázz, és elhagyatott helyre ne menj
vele. Mivel a vérontást semmibe sem veszi, ahol nincs, aki segítsen,
meggyilkolhat téged.
Sir 8.17
Bolonddal ne beszélj soha bizalmasan, mert semmit sem képes titokban
tartani.
Sir 8.18
Ha idegen látja, ne tégy semmit, aminek titokban kell maradnia, mert
nem lehet tudni, mit főz ki belőle.
Sir 8.19
Ne tárd fel akárki előtt a bensődet, és ne hidd, hogy tőle jótettben
lesz részed.
Sir 9
Sir 9.1
Ne féltékenykedjél szíved asszonyára, és ne tanítsd meg rá, hogy
neked rosszat tegyen.
Sir 9.2
Ne szolgáltasd ki magadat asszonynak, nehogy a végén a fejedre
nőjön.
Sir 9.3
Ne vesd szemedet csapodár asszonyra, nehogy a hálójába essél.
Sir 9.4
Hárfázó nővel ne ülj egy asztalhoz, nehogy foglyul ejtsen a
művészetével.
Sir 9.5
Ne meregesd szemed a hajadonra, nehogy vele verjen meg (az Isten).
Sir 9.6
Ne add össze magad feslett nőszeméllyel, nehogy kiforgasson az
örökségedből.
Sir 9.7
Ne nézelődj a városkapuk körül, elhagyott helyeken ne sokat
lődörögj.
Sir 9.8
Takaros asszonytól fordítsd el az arcod, és ne nézegess szépséget,
amely nem illet meg. Sokakat tönkretett már az asszonyi szépség,
mert mint a láng, felgyújtja a vágyat.
Sir 9.9
Ne üldögélj együtt férjes asszonnyal, ne ülj megszédülten vele egy
asztalhoz, mert hátha lángot vet a szíved, s belepusztulsz a
szenvedélyedbe.
Sir 9.10
Régi barátodat ne hagyd el hűtlenül, mert hisz az új barát meg sem
közelíti. Az új barát új bor, de úgy élvezed, ha régi.
Sir 9.11
Ne irigykedjél a bűnös sikerére, mert nem lehet tudni, hogy mi lesz
a vége.
Sir 9.12
Ne leld kedvedet a bűnösök sikerében; gondold meg: nem marad
büntetlen idelent.
Sir 9.13
Akinek hatalma van az ölésre, azt kerüld, így nem kell kiállnod
halálos félelmet. De ha találkozol vele, kísérd figyelemmel, nehogy
az életed elrabolja tőled. Légy tisztában azzal, hogy tőrök közt
járkálsz, és hogy sáncok fölött vezetnek lépteid.
Sir 9.14
Felelj más embernek, amilyen jól csak tudsz, a bölcsekkel pedig
(gyakran) tanácskozzál.
Sir 9.15
Okos emberekkel együtt sződd a terved, s az Isten törvénye legyen
tanácsadód.
Sir 9.16
Igaz férfiakkal ülj le az asztalhoz, s az Úr félelme legyen
dicsekvésed.
Sir 9.17
Dicséretes a mű, amit kézműves alkot, de a nép vezére beszélni
tudjon jól.
Sir 9.18
A szájhős ember réme a városnak, a fecsegőt pedig (mindenki)
gyűlöli.
Sir 10
Sir 10.1
A bölcs uralkodó erősíti népét, az okosnak kormánya jól meg van
szervezve.
Sir 10.2
Olyan a nép, mint a fejedelme, amilyen a város feje, olyanok a lakói
is.
Sir 10.3
Az ostoba király tönkreteszi a várost, okos vezetéssel a város
gyarapszik.
Sir 10.4
A földkerekségnek Isten az ura, ő rendel föléje a kellő időben jó
vezetőt.
Sir 10.5
Az Úr kezében van minden sikernek a kulcsa, ő ad tekintélyt a
törvény hozójának.
Sir 10.6
Ne neheztelj másra, bármilyen hibás is, önteltség ne vezesse sose
tetteidet.
Sir 10.7
A gőg gyűlöletes Isten s ember előtt, s a jogtalanságot egyként
bűnnek tartják.
Sir 10.8
Az egyik népről a másikra száll át a hatalom, a jogtalanság, a pénz,
s az erőszak miatt.
Sir 10.9
Milyen fennhéjázó a por és a hamu, pedig a belei máris undort
keltők.
Sir 10.10
A hosszú betegség kifog az orvoson, aki ma király, holnap halott
lehet.
Sir 10.11
Ha meghal az ember, milyen sors vár rá? Korhadás, rothadás, s férgek
várnak rá.
Sir 10.12
Gőgössé lesz, aki elhagyja az Urat, és a Teremtőtől elfordítja
szívét.
Sir 10.13
Mert a kevélységnek a bűn a kezdete, a megátalkodott csak úgy ontja
a bűnt. Ezért sújtja az Úr külön csapásokkal, míg egészen meg nem
semmisíti.
Sir 10.14
A gőgösek trónját felforgatja az Úr, s az elnyomottakat ülteti
helyükre.
Sir 10.15
A büszkék gyökerét kitépi az Isten, s az alázatosokat ülteti
helyükre.
Sir 10.16
A népek országát elpusztítja az Úr, az írmagjukat is kiirtja a
földről.
Sir 10.17
Lesöpri őket a földről és kiirtja: még az emlékük is eltűnik a
földről.
Sir 10.18
Embernek nem áll jól a dölyfös önteltség, asszony szülöttének a
pimasz dühösködés.
Sir 10.19
Mely nemzet áll becsben? Az emberi nemzet. Melyik nép áll becsben?
Amelyik az Urat féli. Mely nemzet megvetett? Az emberi nemzet.
Melyik népet nézik le? Amelyik nem ismer törvényt.
Sir 10.20
A testvérek körében a főnek jár ki a tisztelet, az Isten szemében
meg az Urat félőknek.
Sir 10.22
Gazdag, tekintélyes, vagy szegény az ember: mindnek dicsősége az
Úrnak félelme.
Sir 10.23
A szegényt, ha bölcs, nem szabad megvetni, azt meg, aki bűnös, nem
szabad tisztelni.
Sir 10.24
Tisztelik az urat, királyt és hatalmast, de az istenfélőnél egyikük
sem nagyobb.
Sir 10.25
Értelmes szolgának szabadok szolgálnak, s az okos ember nem
indulatoskodik.
Sir 10.26
Ne játszd a bölcset, amikor dolgozol, s ne dicsekedj, amikor
nélkülözöl.
Sir 10.27
Jobb, ha dolgozol, s mindened van bőven, mint ha valaki dicsekszik,
s nincsen amit egyék.
Sir 10.28
Fiam, csak mértékkel dicsérd magadat, és annyi tekintélyt szerezz,
amennyi megillet.
Sir 10.29
Ki tartja igaznak, aki magához sem az, és ki becsüli meg azt, aki
magát gyalázza?
Sir 10.30
Akad szegény, akit okossága miatt becsülnek, másokat pedig a
vagyonuk miatt becsülnek meg.
Sir 10.31
Akit szegényként is sokra tartanak, azt, ha meggazdagszik, még
többre becsülik. Akit addig is megvetnek, míg gazdag, még jobban
megvetik, ha elszegényedik.
Sir 11
Sir 11.1
A bölcsesség fölemeli a szegény fejét, s a főemberek között juttat
neki helyet.
Sir 11.2
Senki fiát ne dicsérd a szépsége miatt, s a külseje miatt ne vess
meg senkit.
Sir 11.3
Milyen kicsi a méh a röpködők között, mégis, amit termel, az pompás
édesség.
Sir 11.4
A ruhádra, amit hordasz, ne légy soha büszke, és ne tetszelegj,
hogyha más magasztal. Mert a Fölségesnek művei csodásak, de a
ténykedését senki sem láthatja.
Sir 11.5
Már nem egy uralkodó az utcára került, és megkoronáztak semmibe
vetteket.
Sir 11.6
Megvetés lett sorsa számos hatalmasnak, és sok nagyra tartott került
más kezére.
Sir 11.7
Amíg utána nem jársz a dolognak, ne kárhoztass senkit, vizsgáld ki
az ügyet, csak azután korholj.
Sir 11.8
Addig ne felelj, amíg mást meg nem hallgatsz, és ne beszélj bele a
más beszédébe.
Sir 11.9
Ne vitázz olyasmin, amihez nincs közöd, s az istentelenek vitáiban
ne végy részt.
Sir 11.10
Fiam, ne vágj bele sokféle üzletbe, adósságra jutsz, ha szaporítod
őket. Akkor sem éred el célodat, ha rohansz, s hiába menekülsz, nem
tudsz szabadulni.
Sir 11.11
Van, aki töri magát, fárad és gyötrődik, mégse halad eléggé
dolgával.
Sir 11.12
Van, aki ellankad és segítségre szorul, erőben szegény, csak
gyengeségben gazdag, de az Úrnak irgalommal tekint rá a szeme, és ki
is emeli nyomorúságából.
Sir 11.13
Fölemeli fejét, hogy sokan csodálják.
Sir 11.14
A jó és a balsors, az élet és a halál, a szegénység és a gazdagság:
minden Istentől van.
Sir 11.17
A jó emberek megtartják az Úr adományát, tetszése örökös jólétet
biztosít.
Sir 11.18
Gazdag lett a fösvény, mert gyötörte magát, pedig csak ennyi lesz a
jutalma, nem több:
Sir 11.19
amely napon mondja: "Végre nyugalmam van, mostantól már csak
javaimat élvezem", nem tudja, még mennyi ideje van hátra, és mindent
másra hagy, mert meg kell halnia.
Sir 11.20
Tarts ki munkád mellett, lelj benne örömet, és öregedjél meg a
foglalkozásodban.
Sir 11.21
Ne nézd csodálkozva a bűnös műveit, bízzál az Úrban, s maradj meg a
munkád mellett. Mert az Úr számára nagyon könnyű dolog a szegényt
hirtelen gazdaggá tenni.
Sir 11.22
A jámbor jutalma az Úrnak áldása; áldását kiárasztja egy
szempillantás alatt.
Sir 11.23
Ne mondd: "Mire volna nekem még szükségem, mi az a jó, aminek még
híjával vagyok?"
Sir 11.24
Ne mondd: "El vagyok látva mindennel, érhet-e bármiféle balsors?"
Sir 11.25
Egyetlen jó nap is feledteti a bajt, s a boldogság emlékét egy rossz
nap is eltörli.
Sir 11.26
Könnyen kifizeti Isten az embert a halála napján érdemei szerint.
Sir 11.27
Ha rossz idők járnak, feledésbe merül az élvezet, az embernek a
halála tárja fel tetteit.
Sir 11.28
Míg meg nem hal, ne mondj boldognak senkit, csak a halálakor lehet
latra vetni az embert.
Sir 11.29
Akárki jöttmentet ne vezess házadba, mert az alattomos, sok-sok
cselt vet.
Sir 11.30
Mint a kosárba zárt fogoly a gőgös szív, kémhez hasonlít, aki gyenge
pontot keres.
Sir 11.31
A rágalmazó rosszra csavarja el a jót, kivetni valót lel még a
legjobb dolgokon is.
Sir 11.32
Egyetlen szikrából nagy tűz támad, a mihaszna ember vérre
leselkedik.
Sir 11.33
Óvakodj a gonosztól, mert rosszat forral, nehogy örök szégyenfoltot
ejtsen rajtad.
Sir 11.34
Ha befogadod az idegent, zavart kelt körötted, elidegenít családod
tagjaitól is.
Sir 12
Sir 12.1
Amikor jót teszel, tudd, hogy kivel teszed, s akkor jótetteid nem
vesznek majd kárba.
Sir 12.2
Tégy jót a jó emberrel, s hálát aratsz, ha nem is őnála, a
Mindenhatónál.
Sir 12.3
Ne tégy jót azzal, aki kitart a rosszban, s aki nem hajlandó semmi
jót sem tenni.
Sir 12.4
A jó emberrel tégy jót, ne a bűnöst segítsd.
Sir 12.5
Azzal tégy jót, aki alázatos, s az istentelennek ne juttass semmit
se. Tagadd meg tőle a kenyeret, ne etesd, mert különben nálad
erősebbé válik. S a sok jóért, amit tettél vele, kétszeres balsors
lesz az osztályrészed.
Sir 12.6
Mert a Mindenható gyűlöli a bűnöst, és a gonoszoknak rendszerint
megfizet.
Sir 12.7
Adj a jó embernek, de a bűnösön ne segíts.
Sir 12.8
Jó sorsban nem tudjuk, ki a jó barátunk, balsorsban kiderül, ki az
ellenségünk.
Sir 12.9
Hogyha jól megy sorod, ellenséged mérges, barátod is elhagy, mikor
bajba kerülsz.
Sir 12.10
Ne bízzál sose az ellenségedben, gonoszsága, mint a fém, egyre
rozsdásabb lesz.
Sir 12.11
Hogyha hallgat is rád, s meghajol előtted, akkor is vigyázz és
őrizkedj tőle. Úgy tégy, mint amikor a tükröt tisztítod: meglátod,
végül is eltűnik róla a rozsda.
Sir 12.12
Ne engedd meg neki, hogy melletted álljon, nehogy félrelökjön és
helyedre lépjen. Ne tűrd el azt se, hogy jobbodon üljön, mert még
tolakodva elfoglalja széked, akkor aztán hitelt adsz szavamnak, és
rá emlékezve megbánod, amit tettél.
Sir 12.13
Ki szánja a bűvölőt, ha megmarja a kígyó, vagy azokat, akik
fenevadak közelébe mennek?
Sir 12.14
Így jár, aki gonosz emberhez szegődik, és belegabalyodik az ő
bűneibe.
Sir 12.15
Amíg állsz lábadon, nem fedi fel magát, de hogyha meginogsz, nem
tart ki melletted.
Sir 12.16
Szájával barátod (minden) ellenséged, de szívében arra tör, hogy
verembe lökjön. Mind a két szemével sír az ellenséged, de véredet
szívja, amíg módjában van.
Sir 12.17
Hogyha baj ér, magad körül látod, úgy tesz, mintha segítene és a
sarkadban van.
Sir 12.18
Csóválja a fejét, kezét összecsapja, mindenfélét suttog, s arcát
fintorítja.
Sir 13
Sir 13.1
Aki szurokhoz nyúl, szurkos lesz a keze, aki dölyfössel barátkozik,
ahhoz lesz hasonló.
Sir 13.2
Ami túl nehéz neked, azt ne emeld, erősebbhez s gazdagabbhoz ne
csatlakozz. Minek agyagkorsót vasedényhez tenni? Ha összeütődnek,
eltörik a korsó.
Sir 13.3
A gazdag kérkedik jogtalan tettével, a megbántott szegény még
elnézést kérhet.
Sir 13.4
Amíg hasznára vagy, addig segít rajtad, de ha lassan mozogsz, akkor
magadra hagy.
Sir 13.5
Hogyha van valamid, (szívesen) él veled, de ha elszegényít, az
cseppet sem fáj neki.
Sir 13.6
Ha szüksége van rád, elbűvöl, megszédít, mosolyog rád és bizalmat
kelt benned. Barátsággal kérdi: "Mire van szükséged?"
Sir 13.7
Aztán megszégyenít a lakomáival, amíg ki nem foszthat
kétszer-háromszor is, s végül jól kigúnyol. Ha később viszontlát,
szó nélkül elkerül, csak fejét csóválja.
Sir 13.8
Vigyázz, s ne hagyd magadat becsapni, meg ne alázzanak balgaságod
miatt.
Sir 13.9
Hogyha előkelő meghív, akkor tiltakozzál, s annál inkább fog majd
hívni.
Sir 13.10
Ne légy tolakodó, nehogy elküldjenek, ne is állj túl messze, mert
elfelednek.
Sir 13.11
Ne kapasd el magad, hogy közvetlen hozzád, s ne építs arra, hogy
sokat cseveg veled. A sok csevegéssel csak próbára tesz, amikor rád
mosolyog, kiszedi titkaid.
Sir 13.12
Irgalmatlan, aki továbbadja a szót, és nem kímél meg a veréstől s
láncoktól.
Sir 13.13
Légy hát óvatos és vigyázz magadra, mert saját fejedre hozol
veszedelmet.
Sir 13.15
Minden élőlény a maga fajtáját szereti, így az ember is azt, aki
hasonló hozzá.
Sir 13.16
Minden élőlényt a fajtája vesz körül, hozzá hasonlókkal társul az
ember is.
Sir 13.17
Vajon összefér-e a farkas a báránnyal? Éppoly kevéssé a gonosz a
jóval.
Sir 13.18
Egyetérthet-e a kutya s a hiéna? Hogy érthetne hát egyet a gazdag a
szegénnyel?
Sir 13.19
A puszták oroszlánja vadszamarat zabál, éppígy a szegény is a gazdag
legelője.
Sir 13.20
Az alázat iszonyattal tölti el a gőgöst, éppilyen iszonyat a szegény
a gazdagnak.
Sir 13.21
Ha meginog a gazdag, barátja segíti, de a botladozó szegényt
elhagyja barátja.
Sir 13.22
Ha megbotlik a gazdag, sokan felkarolják, s ha badarságot beszél,
hízelegnek neki. Ha szegény botlik meg, szidalmazzák érte, s ha
bölcsen szólna is, nem engedik szóhoz.
Sir 13.23
Hogyha gazdag beszél, mindenki elhallgat, és a bölcsességét égig
magasztalják. Ha szegény szólal meg, "ki ez?" - azt kérdezik, és ha
akadozik, beléfojtják a szót.
Sir 13.24
Jó a gazdagság, ha bűn nem tapad hozzá, rossz dolog a szegénység -
mondják a gonoszok.
Sir 13.25
Az embernek a kedélye tükröződik az arcán, akkor is, ha vidám, akkor
is, ha komor.
Sir 13.26
Boldog szívre sugárzó arc mutat, szállóigét nehéz kigondolni.
Sir 14
Sir 14.1
Boldog az az ember, aki nem vétkezik szóval, és akit bűne miatt nem
kínoz fájdalom.
Sir 14.2
Boldog az az ember, akit nem vádol a szíve, és aki nem süllyed
reménytelenségbe.
Sir 14.3
Kicsinyes embernek nem való gazdagság, s a telhetetlennek mire jók a
kincsek?
Sir 14.4
Aki magához fösvény, az másnak gyűjtöget, idegen tobzódik majd a
javaiban.
Sir 14.5
Kivel tesz jót, aki sajnálja magától? A saját vagyonában sem leli
örömét.
Sir 14.6
Nincs szörnyűbb, mint aki önmagához fösvény, ezáltal nyeri el
gazdagsága bérét.
Sir 14.7
Néha ugyan tesz jót, de csak véletlenül, s végül mégis kimutatja
gonoszságát.
Sir 14.8
Gonosz az, aki másra ferde szemmel tekint, elfordítja fejét és más
embert lenéz.
Sir 14.9
A kapzsinak sose elég az, amije van, a telhetetlenség kiszárítja
lelkét.
Sir 14.10
Fukar a zsugori, mikor kenyeret szel, a saját asztala is szükséget
szenved.
Sir 14.11
Fiam, ha van miből, ne sajnáld magadtól, és vidd el az Úrnak az
adományt, amit kíván tőled.
Sir 14.12
Ne felejtsd, a halál nem várat magára, s nem tudod, milyen szövetség
áll fenn az alvilággal.
Sir 14.13
Tégy jót barátoddal, mielőtt meghalnál, ajándékozd meg, ahogyan csak
tudod.
Sir 14.14
Ne vond meg magadtól a ma boldogságát, és vedd ki részedet az
élvezetekből.
Sir 14.15
Nem kell vagyonodat másoknak adnod, nehéz szerzeményed a
kockavetőknek.
Sir 14.16
Adj (ajándékot), s fogadj el magad is; élvezd az életet, mert az
alvilágban már nincsen élvezet.
Sir 14.17
Minden test elavul, akárcsak a ruha, ősi törvény mondja: meghalni,
meghalni!
Sir 14.18
Mint a levélrügy a zöldülő fán: az egyik elhervad, a másik fejlődik,
ilyen a húsból s vérből való népség: amikor az egyik meghal,
születik a másik.
Sir 14.19
Minden mulandó mű végül is elpusztul, és aki alkotta, osztozik
sorsában.
Sir 14.20
Boldog az, akinek bölcsességen jár az esze, aki mindent okosan
megfontol;
Sir 14.21
aki eszét a bölcsesség felé irányítja, és annak titkait igyekszik
fölfedni,
Sir 14.22
mint valami vadász, úgy jár a nyomában, leskelődik, hogyan juthat a
közelébe,
Sir 14.23
benéz az ablakán, fülel az ajtaján,
Sir 14.24
s megtelepszik a háza közelében, a falához kötözi sátrának cövekét,
Sir 14.25
az oldalához üti fel a sátrát, s ezáltal kellemes otthonban
lakhatik,
Sir 14.26
gondjaira bízza gyermekei sorsát, s az ágai alatt kipiheni magát,
Sir 14.27
a nagy hőség elől árnyékába bújik, oltalmat nyújt neki annak
dicsősége.
Sir 15
Sir 15.1
Így tesz mind, aki az Urat féli: eljut a bölcsességre a törvény
ismerője.
Sir 15.2
Elébe siet, mint egy édesanya, mint ifjú feleség, úgy fogadja.
Sir 15.3
Az értelem kenyerével eteti és a bölcsesség vizét nyújtja neki
italul.
Sir 15.4
Reá támaszkodik, s nem inog meg lába, benne reménykedik és nem
csalatkozik.
Sir 15.5
Felmagasztalja a többi ember fölé, a gyülekezetben kinyitja a
száját.
Sir 15.6
Az örömöt és az ujjongás koszorúját elnyeri, és örök hírnévvel
ajándékozza meg.
Sir 15.7
A közönségesek nem veszik birtokba, az istentelenek soha nem
láthatják.
Sir 15.8
Elérhetetlenül messze van a gőgtől, s hazug embereknek nem jut az
eszükbe.
Sir 15.9
Dicsérete nem illik az istentelen szájába, akinek az Úr nem adott rá
megbízatást.
Sir 15.10
A bölcs ajka dicsőítő éneket zeng majd, és maga az Úr fogja
vezényelni.
Sir 15.11
Ne mondd: "A bűnöm az Úrtól származik", mert ő nem hoz létre semmit,
amit gyűlöl.
Sir 15.12
Ne mondd: "Bukásomat neki köszönhetem", mert gonosz emberre neki
nincs szüksége.
Sir 15.13
Az Úr gyűlöl mindent, ami rossz, s azok sem szeretik, akik őt
tisztelik.
Sir 15.14
Ő teremtette a kezdet kezdetén az embert, és saját döntése hatalmába
adta.
Sir 15.15
Módodban áll, hogy megtartsd a parancsokat, hogy hűséges légy,
megvan a hatalmad.
Sir 15.16
Eléd öntötte a tüzet és a vizet, amire vágyol, az után nyújtsd a
kezed.
Sir 15.17
Az ember előtt ott az élet és a halál, megadatik neki, amit választ
magának.
Sir 15.18
Mert igen gazdag az Isten bölcsessége, erős a hatalma, s mindig lát
mindent.
Sir 15.19
Szeme azokon van, akik őt tisztelik, ismeri az ember minden egyes
tettét.
Sir 15.20
Senkinek sem adott parancsot a rosszra, sem pedig engedélyt arra,
hogy vétkezzék.
Sir 16
Sir 16.1
Mit sem érő utódtól ne kívánj sokat, ne örülj fiaidnak, ha
semmirekellők.
Sir 16.2
Bármily nagy a számuk, ne légy büszke rájuk, ha az Úr félelme nem
lakozik bennük.
Sir 16.3
Ne hagyatkozz arra, hogy életben vannak, s ne reménykedj abban, hogy
milyen sorsuk lesz, mert jobb, ha csak egy van, mint ha ezer volna,
s gyermektelenül meghalni, mint rossz sarjat hagyni.
Sir 16.4
Egyetlen értelmes ember egész várost benépesít, de az istentelen
nemzetség elpusztul.
Sir 16.5
Sok efféle dolgot látott már a szemem, a fülem pedig még különbeket
is hallott:
Sir 16.6
Az istentelenek hadába mart a tűz, harag lángolt fel a hitvány banda
ellen.
Sir 16.7
Nem tűrte el a régmúlt idők gigászait, akiket hűtlenségbe vitt az
erejük.
Sir 16.8
Nem kímélte meg a várost, ahol Lót lakott; fennhéjázásukat
iszonyattal nézte.
Sir 16.9
Nem irgalmazott a romlott nemzetségnek, amelyet bűnéért elűztek
birtokából.
Sir 16.10
Ugyanígy a hatszázezer gyalogosnak sem, akit elpusztított szíve
keménysége.
Sir 16.11
Hát még ha az ember maga nyakaskodik, csodaszámba menne, ha meg nem
bűnhődnék. Nála az irgalom és nála a harag, ő bocsát meg és ő
árasztja ki haragját.
Sir 16.12
Amilyen nagy az irgalma, annyira fenyít is, a tettei szerint ítél
meg mindenkit.
Sir 16.13
Zsákmányával nem tud elszökni a gonosz, a jámborok reménye nem
hiúsul meg.
Sir 16.14
Szabad folyást enged irgalmasságának; a tettei szerint fizet
mindenkinek.
Sir 16.17
Ne mondd: "Elrejtőzöm, nem talál meg az Úr; fent a magasságban ki
törődik velem? A nagy tömegben észre sem vesznek, mit számítok a
nagy mindenségben?"
Sir 16.18
Látod, az ég és az egeknek az ege, a föld és az óceán reszket
látogatásakor.
Sir 16.19
A hegyek csúcsai s a föld alapjai megrendülnek, ha csak rájuk
tekint.
Sir 16.20
De nemigen gondol erre az ember; ugyan ki ügyel útjaira?
Sir 16.21
Maga a vihar is láthatatlan marad, művei nagy része titokban megy
végbe.
Sir 16.22
"Az igaz tetteit ki nyilvánítja ki? És ki várja őket? - Messze a
szövetség."
Sir 16.23
Csak az állít ilyesmit, akinek nincs esze, becsapott embernek van
ilyen ötlete.
Sir 16.24
Fiam, hallgass rám és tanuld a tudományt, fordíts figyelmet a
szavaimra.
Sir 16.25
Megfontoltan adom elő a tanítást, tudásomat gonddal tárom fel
előtted.
Sir 16.26
Amikor az Isten műveit alkotta, s feladatát mindnek kezdettől
kitűzte,
Sir 16.27
egyszer s mindenkorra elrendezte őket, a kezdet kezdetétől a távoli
jövőig. Nem nélkülöznek és nem is fáradnak el, nem lanyhulnak el
működésük közben.
Sir 16.28
Egyik sem ütközik össze a másikkal, egy sem engedetlen a szava
iránt.
Sir 16.29
Ezek után az Úr lenézett a földre, és a javaival telis-tele rakta.
Sir 16.30
Színét sok élővel benépesítette s így rendelte: térjen mind vissza a
földbe.
Sir 17
Sir 17.1
Az embert is földből teremtette az Úr, s azt akarja, hogy oda újra
visszatérjen.
Sir 17.2
Pontosan kimérte napjainak számát, megszabta idejét, s a földön
minden lény urává tette.
Sir 17.3
Felruházta őket saját erejével, saját képmására teremtette őket.
Sir 17.4
Minden élő előtt félelmessé tette, az állatok s madarak urává
rendelte.
Sir 17.6
Ő alkotta száját, nyelvét, szemét, fülét, s hogy gondolkodjék,
szívet adott neki.
Sir 17.7
Eltöltötte őket érteni tudással, s megmutatta nekik, mi a jó, mi a
rossz.
Sir 17.8
Saját maga szemét helyezte szívükbe, hogy feltárja nekik művei
nagyságát.
Sir 17.10
Azért, hogy szent nevét magasztalják, és tovább hirdessék művei
nagyságát.
Sir 17.11
Megajándékozta őket tudománnyal, s birtokukba adta az élet
törvényét.
Sir 17.12
Megegyezett velük örök szövetségben, s kinyilatkoztatta nekik
döntéseit.
Sir 17.13
Látták a szemükkel fényes dicsőségét, és hallották fülükkel hatalmas
hangját.
Sir 17.14
"Kerüljetek - így szólt - minden gonoszságot", és rendet teremtett
ember s ember között.
Sir 17.15
Az útjaik mindig előtte vannak, nincsenek elrejtve a szeme elől.
Sir 17.17
Fejedelmet adott minden egyes népnek, de Izrael népe az Úr
osztályrésze.
Sir 17.19
Világosak, mint a nap, előtte tetteik, szemét állandóan útjaikon
tartja.
Sir 17.20
Nincsenek elrejtve botrányos tetteik, és ott van minden bűnük az Úr
előtt.
Sir 17.22
Mint a pecsétgyűrűt, őrzi jótettedet, mint szemevilágát, az ember
jóságát.
Sir 17.23
Egy nap majd fölkel és megfizet nekik, fejenként kiosztja, amit
érdemelnek.
Sir 17.24
A bűnbánóknak megnyitja a visszatérés útját, s bátorítja, akik
reményüket vesztették.
Sir 17.25
Térj meg az Úrhoz és hagyj fel a bűnnel, esedezz az Úrhoz, s többé
ne bántsd meg.
Sir 17.26
Térj a Fölségeshez, hagyd a törvénysértést, gyűlölj mindenféle
utálatos dolgot.
Sir 17.27
Ki dicséri Istent lent az alvilágban az élők helyett, kik zengik
dicséretét?
Sir 17.28
Halott ajkán, aki nincs, elhal a dicséret, csak aki él s egészséges,
az dicsérheti Istent.
Sir 17.29
Milyen nagy az Úrnak irgalmassága, könyörülete azok iránt, akik
hozzátérnek!
Sir 17.30
Hiszen nem lehet meg minden az emberben, mert az ember fia nem
halhatatlan.
Sir 17.31
Napnál mi fényesebb? S az is elsötétül; csak gonosz lehet, amit a
test és vér kigondol.
Sir 17.32
Az ég seregeit is szemügyre veszi, hát akkor az embert, aki csak por
és hamu.
Sir 18
Sir 18.1
Aki öröktől él, az teremtett mindent,
Sir 18.2
csak az Úr bizonyul igaznak.
Sir 18.4
Ki volna képes tetteit sorolni, hatalmas műveinek a mélyére hatolni?
Sir 18.5
Fölsége hatalmát ki tudná fölmérni, vagy a jótetteit végig számba
venni?
Sir 18.6
Nem lehet belőlük semmit sem elvenni, és nem lehet hozzájuk semmit
hozzátenni, nem lehet az Úrnak csodáit átlátni.
Sir 18.7
Amikor bevégzed, akkor kezded csak el, s mikor abbahagyod, ott állsz
tanácstalan.
Sir 18.8
Mi is hát az ember és mi az ő haszna? Mi az, ami rajta jó és mi az,
ami rossz?
Sir 18.9
Az ember napjainak száma száz év, ha sokra megy.
Sir 18.10
Mint csepp a tengerben, vagy mint egy homokszem, csak annyit érnek
az évek az örökléthez mérten.
Sir 18.11
Ezért türelmes irántuk az Úr, s irgalmasságával elárasztja őket.
Sir 18.12
Előre lát mindent, s tudja, mily sivár a végük, azért bánik
irgalommal velük.
Sir 18.13
Az ember csak atyjafiához irgalmas, de az Úr irgalma mindenkit
átölel. Rendreutasít, fenyít és oktat, aztán hazavezet, mint pásztor
a nyáját.
Sir 18.14
Megszánja mind, aki meghallja intelmét, s aki törvényeit szorgosan
kutatja.
Sir 18.15
Fiam, jótettedhez ne fűzz ócsárló szót, sem adományodhoz bántó
beszédet.
Sir 18.16
Nem szünteti-e meg a harmat a hőséget? Így az ajándéknál is többet
ér egy jó szó.
Sir 18.17
Nem ér-e többet egy szó az adománynál? A jótékony ember mindkettővel
szolgál.
Sir 18.18
A bolond mit sem ád, csak fájdalmat okoz, az irigy ember, ha ad,
könnyet is fakaszt.
Sir 18.19
Mielőtt beszélnél, készülj rá elő, gondoskodj magadról, míg meg nem
betegszel.
Sir 18.20
Az ítélet előtt vizsgáld meg magadat, és irgalmat találsz az ítélet
napján.
Sir 18.21
Mielőtt megbetegszel, alázd meg magadat, s ha bűnös vagy, mutatsd
ki: meg akarsz térni.
Sir 18.22
Fogadalmad váltsd be, ne tartson vissza semmi, ne halálod napján
várd, hogy megigazulj.
Sir 18.23
Készülj fel, mielőtt fogadalmat tennél, s ne légy olyan, mint aki az
Urat kísérti.
Sir 18.24
Gondolj a haragra napjaidnak végén, és a megtorlásra, ha elfordítja
arcát.
Sir 18.25
A bőségben az éhség napjaira gondolj, a gazdagság napjain a bajra s
szegénységre.
Sir 18.26
Reggeltől estéig elillan az idő, s elrohan minden az Úr színe előtt.
Sir 18.27
A bölcs ember mindenben óvatos, a bűntől bűnös időkben is óvakodik.
Sir 18.28
Minden okos ember felismeri a bölcsességet, s dicséri azokat, akik
rátaláltak.
Sir 18.29
Aki jártas a bölcs mondások világában, és birtokában van a
bölcsességnek, csakúgy ontja a találó mondásokat.
Sir 18.30
A benned támadó vágyakat ne kövesd, és tartsd magad távol
szenvedélyeidtől.
Sir 18.31
Ha engedsz a lelked mohó vágyainak, ellenséged győzelmi ünnepet ül.
Sir 18.32
Csupa szórakozásból álló életnek ne örülj, ne keveredj soha ilyen
társaságba.
Sir 18.33
Kölcsönből rendezett lakmározásokkal ne tedd magad tönkre, ha
erszényed üres.
Sir 19
Sir 19.1
Aki így él, soha nem lesz gazdag, aki a keveset megveti, az mindent
elveszít.
Sir 19.2
Bor és nők tévútra viszik a bölcseket, arcátlanná válik, aki kikezd
a rossz nőkkel.
Sir 19.3
Rothadás és férgek veszik birtokukba, s hamar véget vetnek a bősz
szenvedélynek.
Sir 19.4
Könnyelmű, aki túl hamar megbízik, s aki bűnt követ el, az maga
ellen vét.
Sir 19.5
Aki örül a gonoszságnak, azt elítélik,
Sir 19.6
de aki a pletykát gyűlöli, elkerüli, ami gonosz.
Sir 19.7
Ne mondd soha tovább, amit más mond neked, akkor neked sem okoz kárt
soha senki.
Sir 19.8
Ne szólj barátodról, se ellenségedről, s ha nincs károdra, akkor ne
nyilatkozz.
Sir 19.9
Mert aki meghallgat, óvakodik tőled, és adott időben gyűlölettel néz
rád.
Sir 19.10
Ami füledbe jut, az veled szálljon sírba, ne aggodalmaskodj, nem
fogsz szétpukkadni.
Sir 19.11
Egyetlen szó miatt gyötrődik a balga, mint a szülő asszony a magzata
miatt.
Sir 19.12
Mint a nyílvessző, mely a combjába fúródott, olyan a szóbeszéd a
balga szívében.
Sir 19.13
Kérdezd meg barátod, hogy csakugyan úgy tett-e, és ha úgy tett,
mondd neki, többé ne tegyen úgy.
Sir 19.14
Kérdezd meg szomszédod, mondott-e valamit, és ha mondott, kérd meg,
hogy máskor ne mondjon.
Sir 19.15
Beszélj barátoddal, mert sok a rágalmazó, s ne higgy minden
szóbeszédnek.
Sir 19.16
Van, aki megbotlik, de nem szándékosan, de hát a nyelvével ki nem
vétkezett még?
Sir 19.17
Beszélj szomszédoddal, mielőtt lehordod, és tartsd meg a Fölséges
törvényét.
Sir 19.20
Minden bölcsesség az Úrnak félelme, minden bölcsességben ott a
törvény megtartása.
Sir 19.22
Még nem bölcsesség a rossznak ismerete, s még nem okosság a bűnösök
tanácsa.
Sir 19.23
Van ravaszság is, de az utálatos dolog, nincsen annak esze, aki nem
bölcs.
Sir 19.24
Jobb, aki istenfélő, ha kevésbé okos is, mint aki sokat tud, s
megszegi a törvényt.
Sir 19.25
Van ravasz okosság, de az nem sokat ér, akad, aki csalással akar
boldogulni.
Sir 19.26
Van, aki meghajol, mintha csak gyászolna, pedig a benseje telve
álnoksággal.
Sir 19.27
Lehorgasztja fejét, s úgy tesz, mint a süket, de ahol nem látják,
rád támad.
Sir 19.28
És ha nincs ereje gonoszságot tenni, mihelyt alkalma van, elköveti
mégis.
Sir 19.29
Az embert elárulja a külseje, arcvonásaiból a bölcs megismeri.
Sir 19.30
Hogy ki az ember, megmutatja az öltözete, a nevetése és a járása.
Sir 20
Sir 20.1
A rendreutasítás sokszor késik. Van, aki hallgat és ez az okos
ember.
Sir 20.2
Jobb kérdőre vonni, mint némán duzzogni.
Sir 20.3
Kártól menekül meg, aki bevallja bűnét.
Sir 20.4
Aki erőszakkal keresi igazát, olyan mint a herélt, aki az érintetlen
lányt meg akarja erőszakolni.
Sir 20.5
Van, aki hallgat és ezért bölcsnek tartják, s van, akit gyűlölnek,
mert túl sokat beszél.
Sir 20.6
Van, aki hallgat, mert nem tud mit felelni, s van, aki hallgat, mert
alkalmas időre vár.
Sir 20.7
Amíg az alkalmas idő el nem jön, a bölcs ember hallgat, de a
félkegyelmű nem ad az időre.
Sir 20.8
Aki szaporítja a szót, attól iszonyodnak, és a fennhéjázót
gyűlölettel nézik.
Sir 20.9
Sokaknak vesztükre szolgál a sikerük, egynémely találat veszteséggel
ér fel.
Sir 20.10
Vannak ajándékok, amikkel mit sem nyersz, de kétszeresen viszonzott
ajándék is akad.
Sir 20.11
Van megaláztatás, amely dicsőségre vezet, de sok megalázott fölemeli
a fejét.
Sir 20.12
Van, aki kevés pénzen sokat vásárol, mégis hétszeres árat fizet.
Sir 20.13
A bölcs kevés szóval népszerűvé válik, a balgák kedvessége meg kárba
vész.
Sir 20.14
Nincs hasznod a buta ajándékaiból, mert kapzsi a szeme: hétszeres
viszonzást vár.
Sir 20.15
Keveset ad, de sokat kifogásol, kitátja a száját, mint egy kikiáltó.
Amit ma kölcsönad, holnap visszakéri. Milyen ellenszenves az efféle
ember!
Sir 20.16
A balga azt mondja: "Nekem nincs barátom, senki sem ad hálát
adományaimért.
Sir 20.17
Akik kenyeremet eszik, azoknak gonosz a nyelvük!" Mily sokan, s
mennyiszer nevettek már rajta!
Sir 20.18
Jobb a földön megbotlani, mint a nyelvvel véteni, ezért a gonoszok
hamar elbuknak.
Sir 20.19
A goromba ember csupa üres locsogás, amely ki nem fogy az ostobák
szájából.
Sir 20.20
A balga szájából semmibe sem veszik a közmondást, mert nem akkor
mondja, amikor kellene.
Sir 20.21
Van, akit a szegénység megóv a rossztól, s nincs, ami zavarná békés
nyugalmában.
Sir 20.22
Van, akit tönkretesz a szerénykedése s elpusztul, mivel elrejti az
arcát.
Sir 20.23
Van, aki félelmében ígéretet tesz a barátjának, és ellenségévé teszi
minden ok nélkül.
Sir 20.24
A hazugság csúnya szégyenfolt az emberen, s az ostobák szájából csak
úgy ömlik.
Sir 20.25
Jobb még a tolvaj is, mint aki hazudik, de mind a kettőnek pusztulás
a sorsa.
Sir 20.26
Borzasztó dolog a hazugság szokása, szégyenét a hazug mindig magán
hordja.
Sir 20.27
Beszédjével a bölcs sokra viszi, az okos ember tetszik a
hatalmasoknak.
Sir 20.28
Aki műveli a földjét, magas kazlat rakhat, a nagy urak barátjának
megbocsátják gonoszságát.
Sir 20.29
A bölcsek szemét is elhomályosítja a nekik juttatott adomány s
ajándék, és mint zabla a szájban, elhárítják a feddést.
Sir 20.30
Elrejtett bölcsesség vagy elrejtett kincs: milyen hasznot hoz egyik
is, másik is?
Sir 20.31
Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét rejti véka
alá.
Sir 21
Sir 21.1
Fiam, ha vétkeztél is, többé ne tedd, régebbi bűneid miatt pedig
imádkozzál.
Sir 21.2
Mint a kígyó elől, menekülj a bűntől, mert megharap, hogyha közelébe
kerülsz. Fogai olyanok, mint az oroszláné, elrabolja velük az ember
életét.
Sir 21.3
Minden igazságtalanság kétélű kard, sosem gyógyul meg a seb, amit
ejt.
Sir 21.4
Palotákat rombol az erőszak s kevélység, így a fennhéjázó háza
összeomlik.
Sir 21.5
Ha Istennek fülébe jut a szegény imája, akkor nem késik az ítélete.
Sir 21.6
Aki gyűlöli az intést, az a bűnös nyomában jár, aki az Urat féli, az
a szívére veszi.
Sir 21.7
A szájhőst messziről föl lehet ismerni, s a bölcs észreveszi, amikor
kisiklik.
Sir 21.8
Aki idegen pénzen építi a házát, a saját sírhalmához hordja a
köveket.
Sir 21.9
Mint egy csomó kóc, olyan a bűnösök gyűlése, a végzetük pedig
emésztő tűz lángja.
Sir 21.10
A bűnös életútja ki van kövezve, de az út vége az alvilág mélysége.
Sir 21.11
Ura érzékeinek, aki megtartja a törvényt, a teljes bölcsesség az
Isten félelme.
Sir 21.12
Sok semmit sem tanul, mert nincs tehetsége, de van tehetség, amely
keserűséggel jár.
Sir 21.13
A bölcs tudománya nő, mint az áradat, a tanácsa olyan, mint az élő
víz forrása.
Sir 21.14
A balgának szíve olyan, mint az összetört edény, nincs az a tudás,
amely összeragaszthatná.
Sir 21.15
Hogyha a bölcs ember meghall egy okos szót, dicséri és egy másikat
fűz hozzá. Ha a balga hallja, csúfot űz belőle, és egyszerűen a háta
mögé dobja.
Sir 21.16
Balgával beszélni súlyos úti poggyász, de a bölcs ajkán kellemes
hang csendül.
Sir 21.17
Értelmes szót vár a gyűlésen az ember, és a bölcs szavait szívében
forgatja.
Sir 21.18
A balga bölcsessége olyan, mint az összedőlt ház, a tudása pedig
ostoba fecsegés.
Sir 21.19
A balgának olyan a tanulás, mint lábnak a bilincs, mint a
csuklóbilincs az ember jobbján.
Sir 21.20
A balgának messze hallik a hangja, ha nevet, az okos ember csendesen
mosolyog.
Sir 21.21
A megfontolt embernek a fegyelem, mint az arany ékszer, mint a
díszes karkötő, amit a jobb karján visel.
Sir 21.22
A balgának lába berohan a házba, a tapasztalt ember sokkal
tartózkodóbb.
Sir 21.23
A balga már az ajtóból beles a házba, a jól nevelt ember megáll
kívül.
Sir 21.24
Neveletlenség az ajtón hallgatózni; a bölcs nagyothall, ha
pletykálnak előtte.
Sir 21.25
A fecsegők ajka mások szavait szajkózza, a bölcs minden szavát
leméri mérlegen.
Sir 21.26
A balga a szájában hordja a szívét, a bölcsnek szívébe van rejtve a
szája.
Sir 21.27
Amikor ellenfelét átkozza a gonosz, a saját maga fejére szór átkot.
Sir 21.28
Aki rágalmaz, az magát szennyezi be, s akárhol lakjék is, gyűlölik
az ilyet.
Sir 22
Sir 22.1
Sárral bekent kőhöz hasonlít a lusta, utálatossága miatt mindenki
leszólja.
Sir 22.2
Olyan lusta, mint egy nagy halom szemét, aki csak hozzáér, lerázza a
kezét.
Sir 22.3
A neveletlen fiú szégyene apjának, az ilyen lány meg csak a kárára
van.
Sir 22.4
Az értelmes lány kincse a férjének, de a gyalázatos csak bánat az
apjának.
Sir 22.5
Az arcátlan apjának is, férjének is szégyene, ezért mind a ketten
megvetéssel nézik.
Sir 22.6
A rosszkor ejtett szó, mint gyász napján a zene, a verés és fenyíték
mindenkor bölcs dolog.
Sir 22.9
Cserepeket ragaszt, aki bolondot oktat, avagy mély álmából ébreszti
az alvót.
Sir 22.10
Alvóval beszélget, aki balgához szól, a beszéd végén majd megszólal:
"Mi az?"
Sir 22.11
Sirasd a halottat, mert kialudt élete, sirasd a balgát, mert kialudt
értelme. A holtat ne sirasd annyira: az békét talált, a balga esete
rosszabb a halálnál.
Sir 22.12
Hét napig szokás a halottat gyászolni, a gonoszt és balgát életük
minden napján.
Sir 22.13
Ostoba emberrel ne sokat beszélgess, a balgával pedig ne igen
érintkezz. Óvakodjál tőle, nehogy bajba kerülj, s beszennyezd
magadat, mikor találkoztok. Kerüld el őt, akkor nyugalmat találsz,
és nem bosszankodol ostobasága miatt.
Sir 22.14
Van-e az ólomnál nehezebb valami? Mi más lehetne a neve, mint hogy
balga?
Sir 22.15
Könnyebb elviselni homok, só s vas terhet, mint ostoba, balga,
istentelen embert!
Sir 22.16
Az épület falába illesztett gerendák nem válnak szét a
megrázkódtatástól. Épp ilyen szilárdan áll a megfontolt szív,
sohasem csügged el.
Sir 22.17
A bölcs megfontoltságra támaszkodó szív olyan, mint jó falon a
homokvakolat.
Sir 22.18
A falon csupaszon heverő kavicsok nem tudnak, ha szél van,
megmaradni. A szív sem szállhat szembe a rémekkel, ha a balgának
töprengése nyomja.
Sir 22.19
Könnyet fakaszt, aki megböki a szemet, aki a szívbe döf, az
fájdalmat okoz.
Sir 22.20
Aki követ dob a madár után, elűzi, aki barátját gyalázza, az
megszegi a barátságot.
Sir 22.21
Ha kardot rántottál a barátodra, ne essél kétségbe, van út
visszafelé.
Sir 22.22
Ha barátod ellen szót emeltél, ne aggódj, van mód a kiengesztelésre.
De hogyha gyalázod, megveted, titkait fölfeded és tőrbe csalod,
akkor minden barát elmenekül tőled.
Sir 22.23
Légy hű barátodhoz, hogyha tönkremegy is, hogy majd szerencséjében
is részed lehessen. Tarts ki mellette nélkülözésében, hogy
örökségében is osztozhassál vele.
Sir 22.24
A korom és füst előre jelzi a tüzet, ugyanúgy a becsmérlő szavak is
a vérontást.
Sir 22.25
Nem szégyellem a barátom védelmét, és nem rejtőzöm el előle (ha
keres).
Sir 22.26
Hogyha miatta valami baj érne, akkor, aki csak hallja, békén hagyja.
Sir 22.27
Ki állít őrszemet a szám elé, és ki tesz jól záró pecsétet ajkamra,
nehogy ravaszul szóljak és a nyelvem a vesztemre legyen?
Sir 23
Sir 23.1
Uram, Atyám és életemnek Ura, ne szolgáltass ki kényükre-kedvükre,
és ne engedd, hogy miattuk elbukjam.
Sir 23.2
Ki forgatja a korbácsot az elmém felett, a bölcsesség fenyítő botját
a szívem felett, hogy ne részesüljenek hibáim kíméletben, és ne
maradjanak bűneim büntetlen?
Sir 23.3
Hogy ne gyarapodjék hebehurgyaságom, és a bűneim ne szaporodjanak.
Hogy le ne roskadjak elleneim előtt, és az ellenségem ne
diadalmaskodjon rajtam.
Sir 23.4
Uram, Atyám, és életemnek Istene, ne verj meg engem nagyravágyó
szemmel,
Sir 23.5
és a mohóságot tartsd távol tőlem.
Sir 23.6
Érzéki, testi vágy ne fogjon el, ne hagyd, hogy zsákmányul ejtsen a
buja szenvedély.
Sir 23.7
Fiaim, halljatok a száj fegyelméről, aki ezt megtartja, nem esik
csapdába.
Sir 23.8
Ajkával a bűnös bajba keveredik, elbukik a gőgös és a gyalázkodó.
Sir 23.9
Ne szoktasd a szád az esküdözéshez, ne szokj rá, hogy a Szent nevét
emlegesd.
Sir 23.10
Mert amint a vallatóra fogott szolgát szíjból font korbáccsal
kékre-zöldre verik, úgy az sem ment a bűntől, aki örökké esküszik és
visszaél a Szentnek nevével.
Sir 23.11
Aki sokszor esküszik, bűnt halmoz fejére, s a büntető bot nem hagyja
el házát. Ha hibázik, rajta a bűn büntetése, ha rá sem hederít,
kétszeres a bűne. Ha hamisan esküszik, nem lehet igaz, és sok
próbatételben lesz része házának.
Sir 23.12
Van olyan beszéd, amely halált érdemelne - ne forduljon elő Jákobnak
házában! Mert a jámboroktól távol áll az ilyen, ők nem hemperegnek a
bűn fertőjében.
Sir 23.13
Ne szoktasd a szádat zabolátlan szóra, mert könnyen átsiklasz a
bűnös beszédre.
Sir 23.14
Az apádra gondolj és szülő anyádra, amikor a nagyok társaságában
ülsz. Előttük magadról ne feledkezzél meg, nehogy szokásaid zavarba
hozzanak, s azt ne kelljen kívánnod: bár ne születtél volna, vagy
átkoznod kelljen születésed napját.
Sir 23.15
Azon, aki megszokta a hitvány beszédet, élete végéig nem fog a
nevelés.
Sir 23.16
Két embercsoport bűnt bűnre halmoz, s a harmadik hívja ki a haragot.
Sir 23.17
A szenvedélyes vágy ég, mint a lángoló tűz, s nem alszik ki, amíg el
nem emésztődik. Az ember, aki saját testével vétkezik, nem szűnik
meg, míg a tűz le nem ég. Az erkölcstelennek minden falat édes, nem
hagy fel a bűnnel, amíg csak meg nem hal.
Sir 23.18
A férfi, aki vétkezik ágyában, azt gondolja magában: "Ugyan ki lát
engem? Betakar a sötét, elrejtenek a falak, senki sem lát engem,
miért félnék hát vétkezni? A Magasságbeli nem ügyel vétkemre."
Sir 23.19
Csak az emberek szemétől fél, s nem gondol arra, hogy az Úr szeme
tízezerszeresen fényesebb a napnál: az embereknek minden útját
látja, s a legrejtettebb zugba is behatol.
Sir 23.20
Minden dolgot ismer létrejötte előtt, hát hogyne ismerné bevégzése
után?
Sir 23.21
A város utcáin számadásra vonják, amikor nem is sejti, megállítják
útján.
Sir 23.22
Így jár az asszony is, aki férjét elhagyja, és idegen embertől állít
örököst.
Sir 23.23
Először, mert Isten törvényét megszegte, másodszor, mert vétett
saját férje ellen. Végül: bujálkodott házasságot törve, s idegen
férfitől szerzett gyermekeket.
Sir 23.24
A gyülekezet elé vezetik az ilyet, és a gyermekei szenvednek meg
érte.
Sir 23.25
Nem fognak gyökeret verni gyermekei, és az ágaikon nem terem majd
gyümölcs.
Sir 23.26
Utána átokként marad az emléke, eltörölhetetlen lesz a gyalázata.
Sir 23.27
A hátrahagyottak be fogják majd látni, nincs jobb a világon, mint az
Úr félelme, s nincs édesebb, mint törvényeinek megtartása.
Sir 24
Sir 24.1
A maga dicséretét zengi a bölcsesség, népe közepette dicséri
önmagát.
Sir 24.2
Megszólal a Magasságbeli népének körében, és hatalma láttán
dicsekedve mondja:
Sir 24.3
"Én a Fölségesnek szájából születtem, s ködként borítottam be az
egész földet.
Sir 24.4
Fönt a magasságban volt a lakóhelyem, és a trónusom felhőoszlopon
állt.
Sir 24.5
Bejártam egymagam az égi köröket, megjártam a szakadék mélységét.
Sir 24.6
A tenger hullámain és az egész földön, minden nép s nemzet közt
uralkodó voltam.
Sir 24.7
Mindannyiuknál a nyugalmat kerestem, és hogy kinek részén üthetném
fel sátram.
Sir 24.8
Ekkor a mindenség Teremtője parancsot adott, Teremtőm kijelölte
sátramnak a helyét. Így szólt: "A sátradat Jákobban üsd fel, és az
örökrészed Izraelben legyen."
Sir 24.9
Ősidőktől fogva, a kezdet kezdetén teremtett, és nem pusztulok el
soha, mindörökre.
Sir 24.10
Szolgáltam előtte, az ő szent sátrában, majd pedig Sionban kaptam
lakóhelyet.
Sir 24.11
Letelepedtem a szeretett városban, amelyet éppenúgy szeretett, mint
engem, s Jeruzsálemben van uralmam székhelye.
Sir 24.12
Dicsőséges nép közt vertem így gyökeret, az Úrnak részében, az ő
örökrészén.
Sir 24.13
Magasra nőttem, mint Libanon cédrusa, és mint a ciprusok a
Hermon-hegységben.
Sir 24.14
Magasra nőttem, mint Engedi pálmája, mint a jerikói
rózsaültetvények. Mint a pompás olajfa a síkságon, mint a vízmelléki
platán, úgy nőttem fel.
Sir 24.15
Illatos vagyok, mint a fahéj és a balzsam, mint a kiváló mirha,
illatot árasztok. Mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint
a jó illatú tömjén a sátorban.
Sir 24.16
Mint a terebint, kiterjesztem ágaim, ágaim szépek és ékesek.
Sir 24.17
Rügyeket hajtottam, mint a szőlőtőke, virágaim pompás gyümölcsöt
termettek.
Sir 24.19
Jöjjetek hozzám, akik utánam vágyódtok, és teljetek el a
gyümölcseimmel.
Sir 24.20
Csak rám gondolni is édesebb a méznél, s engem birtokolni jobb a
lépesméznél.
Sir 24.21
Aki megízlel, még jobban kíván, s aki iszik belőlem, még jobban
szomjazik.
Sir 24.22
Nem szégyenül meg, aki rám hallgat, akik hozzám szegődnek, azok nem
vétkeznek."
Sir 24.23
Ez mind áll az Istennel való szövetség könyvére, és a törvényre,
amit Mózes adott nekünk, Jákob családjának öröksége gyanánt.
Sir 24.25
Bőven, mint a Fizon, árasztja a bölcsességet, mint a Tigris folyó az
első termés napjain.
Sir 24.26
Úgy gyarapszik tőle a bölcsesség, ahogy megduzzad az Eufrátesz
folyó, vagy mint a Jordán aratás idején.
Sir 24.27
Okulástól árad, akárcsak a Nílus, vagy miként a Gichon a szüret
napjain.
Sir 24.28
Nem ért célt az első, aki fürkészni kezdte, de az utolsó sem jutott
a végére.
Sir 24.29
Gondolatai, mint a tenger végtelenje, tanácsai pedig mélyebbek az
óceánnál.
Sir 24.30
Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely
átszeli a kertet.
Sir 24.31
Így szóltam: "Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom a
virágágyaimat." De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a
folyamból pedig tenger kerekedett.
Sir 24.32
Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon
sugara.
Sir 24.33
Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a
késő nemzedékek.
Sir 24.34
Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki
bölcsességet keres.
Sir 25
Sir 25.1
Három dolog van, amit szeret a szívem. Isten s ember előtt kedves
mind a három: A testvérek közt az egység, a baráti szeretet, feleség
és férj, akik jól megértik egymást.
Sir 25.2
Háromfajta ember gyűlöletes nekem, az életmódjuktól szörnyen
iszonyodom: a gőgös szegényétől, a hazug gazdagétól s a
házasságtörő, esztelen öregétől.
Sir 25.3
Ha ifjúkorodban nem gyűjtöttél semmit, mihez nyúlsz majd öreg
napjaidban?
Sir 25.4
Bölcs ítélet illik az ősz fejhez, és az öregekhez jó tanács osztása.
Sir 25.5
Az ősz emberekhez a bölcsesség való, a tisztesekhez pedig higgadt
megfontoltság.
Sir 25.6
Az aggok koszorúja a gazdag tapasztalat, dicsőségük pedig az Úrnak
félelme.
Sir 25.7
Kilenc dolgot dicsérek - ezek az eszemben vannak, a tizedik pedig
már a nyelvem hegyén: A férfi, aki örömét leli fiaiban, s aki megéri
ellenségei bukását.
Sir 25.8
Boldog, akinek okos asszony a felesége, s aki nem húzat ekét
ökörrel-szamárral. Boldog, aki a nyelvével nem botlik, s aki nem
szolgál olyannak, aki méltatlan hozzá.
Sir 25.9
Boldog, aki meglelte az okosság nyitját, s aki buzgó hallgatók
füléhez beszélhet.
Sir 25.10
Milyen nagy, aki meglelte a bölcsességet! De nincs különb annál, aki
az Urat féli.
Sir 25.11
Az Úrnak félelme mindeneken túltesz, van-e párja annak, aki ebben
kitart?
Sir 25.13
Nincs seb, amely úgy fájna, mint a szívnek sebe, a legnagyobb
gonoszság a nő gonoszsága.
Sir 25.14
Nincs olyan fájó csapás, mint amit a gyűlölet szül, a legszörnyűbb
bosszú az ellenség bosszúja.
Sir 25.15
Nincs erősebb méreg a kígyó mérgénél, nincsen tajtékzóbb düh, mint
az ellenségé.
Sir 25.16
Inkább oroszlánnal vagy sárkánnyal lakni, semmint gonosz nővel közös
fedél alatt.
Sir 25.17
Elsötétül a gonosz asszony arca, olyan lesz az ábrázatja, akár a
medvéé;
Sir 25.18
amikor a férje baráti körben ül, akaratlanul is egyre sóhajtozik.
Sir 25.19
Nincs nagyobb baj, mint ha baj van az asszonnyal, szakadjon hát rá a
bűnösök végzete.
Sir 25.20
Mint homokos lejtő vén ember lábának, a csendes férjnek ilyen a
nagyszájú asszony.
Sir 25.21
Ne vigyen vesztedbe az asszonyi szépség, ne is kívánkozz utána
sohase.
Sir 25.22
Mert harag, szégyen és gyalázat egyszerre, hogyha egy férfinek
asszony ad kenyeret.
Sir 25.23
Nyomott kedélyt jelent és szomorú arcot, meg sebet a szívben a rossz
asszony. Lankadt kezek jelzik és megroggyant térdek, ha férjét az
asszony nem teszi boldoggá.
Sir 25.24
Asszonytól indul el útjára a vétek, az ő bűne miatt halunk meg
mindnyájan.
Sir 25.25
Ne nyiss utat a víznek (mert kiárad), a gonosz asszonyt ne hagyd
szóhoz jutni.
Sir 25.26
Ha ujjad vagy szemed intésére nem ad, szakíts meg vele minden
kapcsolatot.
Sir 26
Sir 26.1
Ha jó az asszony, boldog ember a férj, s kétszer annyi lesz
napjainak száma.
Sir 26.2
A férjnek öröm a derék asszony: békességben töltheti életét.
Sir 26.3
A jó feleség jó osztályrész: aki féli az Istent, az részesül benne.
Sir 26.4
Szegény-e vagy gazdag? A szíve jókedvű, és mindig vidámság
tükröződik arcán.
Sir 26.5
Három dolog van, amitől félek, a negyediktől meg egyenest rettegek:
a pletyka a városban és a népcsődületben, meg a rágalmazás rosszabb
a halálnál.
Sir 26.6
Bánat a szívnek s gyötrelem a féltékeny asszony, nyelve mindahánynak
valóságos csapás.
Sir 26.7
Mint lötyögő járom, olyan a rossz asszony, mintha skorpióhoz
nyúlnál, ha hozzáérsz.
Sir 26.8
Rettentő bosszúság az iszákos asszony, még csak el sem tudja rejteni
szégyenét.
Sir 26.9
Szemének állásán és a szempilláin meglátni, ha kikapós az asszony.
Sir 26.10
Szemérmetlen lányod éberen őrizzed, nehogy kihasználja gyengeséged.
Sir 26.11
Csábos tekintetű asszonnyal jól vigyázz, és ne csodálkozz, ha
belevisz a bűnbe.
Sir 26.12
Ahogy a szomjas vándor nekiesik a víznek, ez is úgy megkóstol
mindenféle vizet. Hajlandó leülni minden karó előtt, és minden nyíl
előtt kinyitja tegzét.
Sir 26.13
Az asszony szerelme elbájolja férjét, okossága erőt önt a tagjaiba.
Sir 26.14
A hallgatag asszony Isten ajándéka, a jól nevelt asszonyt nem lehet
megfizetni.
Sir 26.15
A szemérmes asszony igen nagy kegyelem, és az erkölcsösnek nincs
ellenértéke.
Sir 26.16
Az egek magasából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó, s
dísze a házának.
Sir 26.17
Mint az égő mécses a szent mécstartón, olyan a csinos arc az egyenes
termeten.
Sir 26.18
Aranyoszlopokhoz ezüsttalapzaton hasonlít a szép láb karcsú bokák
fölött.
Sir 26.28
Két dolog miatt szomorkodom, a harmadik pedig haragra ingerel: ha
öreg koldusként él egy háborús hős, ha félreismernek okos embereket,
ha az igazságtól valaki a bűnhöz pártol - az ilyet kard által veszti
el az Úr.
Sir 26.29
Ritka kereskedő ment a vétektől, üzletember ritkán marad ment a
bűntől.
Sir 27
Sir 27.1
Sokan vétkeztek már a pénz miatt, nincsen részvét abban, aki
gazdagodni akar.
Sir 27.2
Mint a karó szilárdan áll a kövek között, az adás és vétel közé
beékelődik a bűn.
Sir 27.3
Aki nem ragaszkodik az Úr félelméhez, annak hamarosan összedől a
háza.
Sir 27.4
Amikor szitálnak, fennakad a szemét, ha beszél, kiderül az ember
gyengéje.
Sir 27.5
Akkor lesz kemény a cserép, ha meleg a kemence. Az ember értékét a
beszéde szabja meg.
Sir 27.6
A fák gyümölcse szerint becsülik a kertet, az embert szavai szerint
ítélik meg.
Sir 27.7
Ne magasztalj senkit, mielőtt nem beszélt, mert ez az embernek a
legjobb próbája.
Sir 27.8
Ha törekszel az igazságosságra, akkor eléred, s díszes öltözetként
magadra veheted.
Sir 27.9
A madár a hozzá hasonló társat keresi, az igazságosság ott ver
tanyát, ahol gyakorolják.
Sir 27.10
Lesben áll, s prédáját várja az oroszlán, így les a bűn is arra, aki
jogtalant tesz.
Sir 27.11
Az igaz ember mindig bölcsességet mond, a balga azonban változik,
mint a hold.
Sir 27.12
Balgák körében tartsd számon az időt, bölcsek közt időzz el
aggodalom nélkül.
Sir 27.13
Csupa förtelem a balgák fecsegése, bűnös örömök közt harsog
kacagásuk.
Sir 27.14
Az esküdözők beszéde hajmeresztő, veszekedésüket hallani is szörnyű.
Sir 27.15
A dölyfösök viszálya vérontással jár, és kellemetlen hallgatni
átkozódásukat.
Sir 27.16
Aki elárulja a titkot, elveszíti a bizalmat, nem talál senkit, aki
barátkoznék vele.
Sir 27.17
Szeresd barátodat és maradj hű hozzá, s ha titkát fölfeded, ne
keresd föl többé.
Sir 27.18
Mert mint aki megöli ellenségét, te is megölöd barátod szeretetét.
Sir 27.19
Mert mintha elengedted volna kezedből a madarat, eldobtad barátodat,
s többé nem szerzed meg.
Sir 27.20
Ne próbáld követni, messzire távozott, a hurokból menekült, mint a
gazella szokott.
Sir 27.21
A seb beköthető, a viszály enyhíthető, de aki a titkot elárulja,
annak nincs miben bíznia.
Sir 27.22
Gonoszságot forral, aki hunyorít szemével, s nem is lehet attól
eltántorítani.
Sir 27.23
Szemtől szembe szép szavakkal áltat, csodálattal hallgat, amikor
megszólalsz. Csakhogy a hátad mögött kicsavarja a szót, és botrányt
kerekít a szavaidból.
Sir 27.24
Semmit sem utálok úgy, mint az ilyet, bizonnyal gyűlöli maga az Úr
is.
Sir 27.25
Aki követ dob fel, magát dobja fejbe, magát sebzi meg, aki
alattomban támad.
Sir 27.26
Aki másnak vermet ás, maga esik bele, magát fogja meg, aki másnak
csapdát állít.
Sir 27.27
Aki gonoszságot művel, az rá hárul vissza és nem gondolja, honnan
szakadt reá.
Sir 27.28
Csúfság és gyalázat vár a dölyfösökre, mint oroszlán, úgy les rájuk
a megtorlás.
Sir 27.29
Akik a jók bukásán örülnek, csapdába esnek, s fájdalom őrli fel
őket, mielőtt meghalnak.
Sir 27.30
A düh és a harag egyaránt utálatos, csak az ragaszkodik hozzá, aki
bűnös.
Sir 28
Sir 28.1
Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart
vele bűneiért.
Sir 28.2
Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozz, s neked is
megbocsátják vétked.
Sir 28.3
Aki más emberre konokul haragszik, hogy keres Istennél gyógyulást
magának?
Sir 28.4
Aki nem könyörül meg az embertársán, a saját bűneiért hogyan
imádkozik?
Sir 28.5
Jóllehet csak ember, kitart a haragban - hát az ő bűneiért ki ad
elégtételt?
Sir 28.6
Gondolj a végső dolgokra, hagyd a gyűlölködést, gondolj halálodra, s
tartsd meg a parancsokat.
Sir 28.7
Gondolj a törvényre, ne gyűlöld embertársad, az Istennel kötött
szövetségre, s nézd el a sértést.
Sir 28.8
Kerüld a civódást, s kevesebb bűnöd lesz, a hirtelen haragú ember
viszályt támaszt.
Sir 28.9
A bűnös a jóbarátot is elvadítja, a veszély magvát hinti a békén
élők közé.
Sir 28.10
A tűz úgy lobog, ahogy a fát rakják, a vita hevétől fokozódik a
viszály. Az embernek ereje szerint nő a dühe, és vagyona szerint
fokozódik haragja.
Sir 28.11
A parázs veszekedés felszítja a tüzet, a hirtelen harag vérontásra
vezet.
Sir 28.12
Ha ráfújsz a szikrára, akkor lángra lobban, ha pedig ráköpsz,
kialszik; bár a te szádból ered mind a kettő.
Sir 28.13
Átkozd a besúgót s a kétféleképp szólót, sok békében élőt vittek már
romlásba.
Sir 28.14
Sokat megrendített már a harmadik nyelv, az egyik néptől a másikhoz
kergetett. Romhalmazzá tett már erős városokat, s nagy emberek házát
is romba döntötte.
Sir 28.15
Eltaszított már derék asszonyokat a harmadik nyelv, s elragadta
tőlük munkájuk gyümölcsét.
Sir 28.16
Aki figyel rá, nem talál nyugalmat, s nem élhet békében többé soha.
Sir 28.17
Csíkot hagy a bőrön az ostor csapása, de a nyelv csapása csontokat
tör össze.
Sir 28.18
Sokan elhullottak már a kard élétől, de nem annyian, mint amennyien
meghaltak a nyelvtől.
Sir 28.19
Boldog az az ember, aki rejtve van előle, és a gonosz nyelvnek nem
lesz martaléka. Aki nem kénytelen igáját vonszolni, s akit kötelei
nem kötnek gúzsba.
Sir 28.20
Mert igája vasból készült iga, és vasból fonták a köteleit is.
Sir 28.21
A halál, amit hoz, rossz halál, nála még az alvilág is jobb.
Sir 28.22
A jámborok fölött nincsen hatalma, ők a lángjaiban nem perzselődtek
meg.
Sir 28.23
Akik elhagyják az Urat, azok hatalmába esnek, kigyullad bennük és
nem alszik el többé. Úgy ront rájuk, mint a vad oroszlán, és párduc
módjára széjjeltépi őket.
Sir 28.24
Lám, a birtokodat tövisbokorral keríted, ezüstöd, aranyod zár mögé
helyezed.
Sir 28.25
Szavadnak is legyen mértéke és súlya, ajtaja és zára legyen a
szádnak is.
Sir 28.26
Vigyázz, nehogy a nyelved miatt elbukjál, ellenséged előtt, aki rád
les, el ne ess.
Sir 29
Sir 29.1
Aki másnak kölcsön ad, irgalmat gyakorol, aki kezét nyújtja,
megtartja a törvényt.
Sir 29.2
Adj kölcsön, ha rászorul, embertársadnak, és fizesd vissza idejében,
hogyha magad kaptál.
Sir 29.3
Tartsd meg szavadat, légy megbízható, s amire szükséged lesz, mind
megkapod.
Sir 29.4
Sokan talált pénznek tekintik a kölcsönt, és aki segített rajtuk,
azt zavarba hozzák.
Sir 29.5
Amíg meg nem kapja, kezet csókol neki, és a pénz kedvéért alázattal
beszél. A törlesztés idején szép szavakkal tartja, panaszkodik,
sír-rí, s az időt okolja.
Sir 29.6
Ha végre elszámolnak, alig adja meg a felét, s a kölcsönadó még
ennek is örülhet. Ha nem tud fizetni, kútba esik a pénz, s eggyel
még több lesz az ellensége. Szidja és átkozza, ezzel fizet neki,
tisztelet s köszönet helyett gyalázattal.
Sir 29.7
Sokan nem adnak kölcsön, de nem gonoszságból, hanem mert irtóznak a
hasztalan viszálytól.
Sir 29.8
Légy türelmes ahhoz, akit megtört az élet, és ne csak hitegesd az
alamizsnával.
Sir 29.9
A törvény kedvéért karold fel a szegényt, ne menjen el tőled soha
üres kézzel.
Sir 29.10
Testvérre, barátra költsd inkább pénzedet, semmint a kő alatt
megegye a rozsda.
Sir 29.11
Kincset a Fölséges törvénye szerint gyűjts, az minden aranynál
többet használ neked.
Sir 29.12
Jótéteményeket gyűjts a kincsesházba, azok majd kimentenek a bajból
téged,
Sir 29.13
s minden erős pajzsnál és nehéz lándzsánál jobban megharcolnak érted
az ellenségeddel.
Sir 29.14
A jó ember kezeskedik az embertársáért, s csak a szégyentelen hagyja
aztán cserben.
Sir 29.15
Kezesed jóságát ne felejtsd el soha, hiszen saját magát adta oda
érted.
Sir 29.16
A gonosz képes tönkretenni a kezesét, és cserbenhagyni azt, aki
megmentette.
Sir 29.17
Sok jómódú embert tönkretett már a kezesség, s mint tenger hulláma,
táncoltatta őket.
Sir 29.18
Gazdag férfiak váltak miatta hontalanná, s idegen népek közt
hányódtak-vetődtek.
Sir 29.19
Bűnös, aki haszonért vállal kezességet, ezzel a saját végzetébe
rohan.
Sir 29.20
Erőidhez mérten karold fel társadat, de vigyázz magadra, nehogy
csapdába ess.
Sir 29.21
A legfontosabb az életben a víz és a kenyér, a ruha és a lakás, ami
védelmet ad.
Sir 29.22
Jobb az ínséges élet védő tető alatt, mint idegen világban az
ínycsiklandó falat.
Sir 29.23
Akár sok, akár kevés, elégedj meg vele, és ne vendégeskedjél
idegenben.
Sir 29.24
Házról házra járni nyomorult egy élet, mert ahol idegen vagy, be
kell fognod a szád.
Sir 29.25
Ha idegen vagy, le kell minden szégyent nyelned, s hallgatnod kell a
keserű szavakat:
Sir 29.26
"Rajta, idegen, terítsd meg az asztalt, és ha van valamid, adj nekem
enni."
Sir 29.27
"El veled, idegen, a tisztesség kívánja, a testvérem jött hozzám,
szükség van a házra."
Sir 29.28
Tisztességes ember nehezen viseli, ha felhánytorgatják, miért is
lakik ott, s mint valami adóst, szidják és átkozzák.
Sir 30
Sir 30.1
Aki szereti a fiát, annak kéznél van pálcája, hogy végső napjai
örömben teljenek.
Sir 30.2
Aki megfenyíti fiát, örömét leli benne, ismerősei közt dicsérik majd
érte.
Sir 30.3
Aki tanítja fiát, azt irigyli ellenfele, barátai előtt meg újjonghat
miatta.
Sir 30.4
Ha egy apa meghal, mintha nem halna meg, mert hisz hátrahagyja saját
hasonmását.
Sir 30.5
Amíg él, örülhet, ahányszor csak látja, amikor távozik, nincs miért
aggódjék.
Sir 30.6
Lesz, aki bosszút áll az ellenségein, a barátainak meg hálával
fizet.
Sir 30.7
Aki kényezteti fiát, az majd sebeket kap, a szíve meg összerezzen
minden hangra.
Sir 30.8
Csökönyös lesz a ló, ha nem idomítják, a magára hagyott fiú
szemtelen lesz.
Sir 30.9
Ha kényezteted fiad, majd rémületbe ejt, s ha mókázol vele,
csalódásodra lesz.
Sir 30.10
Ne enyelegj vele, mert hátha megbánod, és végül neked vásik bele a
fogad.
Sir 30.11
Ifjú éveiben ne hagyd szabadjára és ne nézz el neki semmi
komiszságot.
Sir 30.12
Még ifjúkorában hajlítsd meg a nyakát és addig, míg kicsi, verj a
fenekére, nehogy elvaduljon és ellened szegüljön, szívednek pedig
fájdalmára legyen.
Sir 30.13
Fenyítsd meg a fiad és bajlódjál vele, nehogy esztelenül ellened
forduljon.
Sir 30.14
Jobb szegénynek lenni épen, egészségben, semmint beteg testben
vagyonosnak lenni.
Sir 30.15
Az egészséges élet aranynál többet ér, az egészséges test több bármi
szerencsénél.
Sir 30.16
Nincs nagyobb gazdagság az egészségnél, és nagyobb boldogság a derűs
szívnél.
Sir 30.17
A keserves életnél többet ér a halál, az örök nyugalom a hosszú
szenvedésnél.
Sir 30.18
Aki zárt szájjal kínál ínyenc falatokat, az sírra tesz
ételáldozatot.
Sir 30.19
Mi hasznára van ez a bálványoknak, hisz az ízét s illatát sem érzik?
Így áll annak ügye, akit üldöz az Úr,
Sir 30.20
a saját szemével lát, de csak sóhajtozik, mint a herélt, aki lányt
ölel, s epekedik.
Sir 30.21
Ne add át egészen magad a gondoknak, töprengéseiddel ne okozd
vesztedet.
Sir 30.22
Szívbeli öröm az ember élete, és a vidám kedély megtoldja napjait.
Sir 30.23
Kerüld a gondjaid, nyugtasd meg a szíved, s minden bosszúságot tarts
távol magadtól. Sokat megöl a gond, a hasztalan bánat.
Sir 30.24
Az irigység és harag rövidíti az életet, a gond időnap előtt
megöregít.
Sir 30.25
Vidám a szív és jókedvű az étkezésnél, és amit megeszik, javára is
válik.
Sir 31
Sir 31.1
A gazdag nem alszik, ezért soványodik, a sok gond elűzi az álmát.
Sir 31.2
Elűzi az álmát a megélhetés gondja, mint súlyos betegség, nem hagyja
aludni.
Sir 31.3
A gazdag fárad a vagyon gyűjtésével, amikor meg pihen, akkor
mulatozik.
Sir 31.4
A szegény küszködik, mert nincsen vagyona, amikor meg pihen, akkor
szűkölködik.
Sir 31.5
Az arany bolondja nem marad bűntelen, s aki pénz után fut, azt
becsapják vele.
Sir 31.6
Az aranynak sokan estek áldozatul, nem tudták elkerülni a vesztük.
Sir 31.7
Mert csapda azoknak, akik hódolnak neki, és minden balga megfogatja
magát.
Sir 31.8
Boldog az a gazdag, aki bűntelen marad, aki nem lohol folyton a pénz
után.
Sir 31.9
Hol lelhető ilyen, hadd dicsérjük meg, mert hisz csodadolgot vitt
végbe népe közt?
Sir 31.10
Aki sértetlen maradt, ha megkísértették, annak ez szolgáljon nagy
dicsőségére. Ki nem vétkezett, bár vétkezhetett volna, s ki tehetett
másnak rosszat, de nem tett?
Sir 31.11
Ezért szilárd lábon áll a gazdagsága, jótetteit zengik az egybegyűlt
közösségben.
Sir 31.12
Amikor nagy ember asztalánál ülhetsz, akkor ne te nyisd ki elsőnek a
szádat. Ne jegyezd meg: milyen sokat tálaltak fel!
Sir 31.13
Gondold meg, milyen csúf a sóvár, éhes szem! Vajon van silányabb
teremtmény a szemnél? Azért borul könnybe bármely semmiségért.
Sir 31.14
Ne nyúlj oda, ahová vendéglátód néz, nehogy összeütközz vele, amikor
tálba nyúlsz.
Sir 31.15
Magad után ítélj embertársad felől, légy minden ügyedben józan és
megfontolt.
Sir 31.16
Mint jól nevelt ember, edd, amit eléd tesznek, és ne habzsolj,
nehogy megvessenek érte.
Sir 31.17
Tartsd meg az illemet, s elsőnek hagyd abba, ne légy tehetetlen,
nehogy botrányt okozz.
Sir 31.18
Ha pedig többekkel ülsz egy társaságban, ne nyújtsd ki a kezed
előbb, mint szomszédod.
Sir 31.19
Nem elég kevés is az okos embernek? Akkor fekvőhelyén nyugodtan
lélegzik.
Sir 31.20
Jól alszik, aki nem eszik túl sokat, s reggel, ha fölébred, jó
erőben van. Az álmatlanság, hányás, hascsikarás a mértéktelen
embernek a sorsa.
Sir 31.21
Ha mégis legyőztek az ízes falatok, kelj föl és hányd ki: mindjárt
megkönnyebbülsz.
Sir 31.22
Hallgass rám, fiam, és ne vess meg engem, akkor végül majd megérted
szavaimat. Uralkodj magadon minden tettedben, akkor nemigen lesz
betegségben részed.
Sir 31.23
Az egekig magasztalják a jó vendéglátót, bőkezűségének híre sokáig
fennmarad.
Sir 31.24
Megszólják, ha valaki fukar házigazda, fösvénysége híre betölti a
várost.
Sir 31.25
Amikor bort iszol, ne játszd meg az erőst, mert a bor már sokakat
levert a lábáról.
Sir 31.26
A vas keménységét a tűz próbálja meg, a könnyelműeknek a bor a nagy
próbakő.
Sir 31.27
Mint az élet vize, olyan a bor annak, aki mértékletes a bor
ivásában. Mi az élet annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére
teremtetett a bor a világ kezdetétől.
Sir 31.28
A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben s megfontoltan
isszák.
Sir 31.29
Ha mértéktelenül, szenvedéllyel és mohón isszák, csak keserűség a
bor a lélek számára.
Sir 31.30
A túl sok bor fokozza a balga haragját, gyengíti erőit, sok sebet
ejt rajta.
Sir 31.31
Borozgatás közben ne szóld le barátod, és ne vesd meg a vidámsága
miatt. Ilyenkor ne intézz becsmérlő szót hozzá, pénzköveteléssel se
zaklasd ilyenkor.
Sir 32
Sir 32.1
Asztalfőre tettek? Ne bízd el magadat! Légy közöttük olyan, mint egy
a sok közül. Viseld gondjukat, azután leülhetsz.
Sir 32.2
Ha már megtetted a kötelességedet, akkor foglalj helyet. Így
örülhetsz velük és a lelkületed miatt tied a koszorú.
Sir 32.3
Idősebb korodhoz illően szólalj fel, ne kérkedj tudásoddal, ne
zavard a zenét.
Sir 32.4
Amíg énekelnek, ugyan ki társalog, és tudását rosszkor ki
fitogtatja?
Sir 32.5
Mint valami rubin az arany ékszeren, olyan a szép nóta borozgatás
közben.
Sir 32.6
Mint a smaragd pecsétkő aranyfoglalatban, olyan a dalolás a pompás
bor mellett.
Sir 32.7
Ifjú, csak akkor szólj, hogyha kénytelen vagy, ha már
kétszer-háromszor is felszólítottak.
Sir 32.8
Foglald össze jól és röviden beszélj, azok egyike légy, akik tudnak,
s hallgatnak.
Sir 32.9
Előkelők között ne emelkedj szóra, és ha más szónokol, akkor te ne
fecsegj.
Sir 32.10
A dörgést megelőzi a villámlás fénye, a szerény ember útját
rokonszenv készíti elő.
Sir 32.11
Ha az idő lejár, ne maradj ott tovább, menj szépen haza, és ne
lődörögj ott.
Sir 32.12
Otthon szórakozz még és tégy kedved szerint, de gőgös szót ejtve ne
keveredj bűnbe.
Sir 32.13
Mindezért magasztald az Istent, aki javaival ily bőven felüdít.
Sir 32.14
Aki féli az Urat, azt eligazítja, szívesen fogadja, aki hozzá
fordul.
Sir 32.15
A törvény kutatóját betölti a törvény, de a képmutató
belegabalyodik.
Sir 32.16
Megigazul mind, aki az Urat féli, akárcsak a fény, ragyognak a
jótettei.
Sir 32.17
A bűnös nem tűri a rendreutasítást, annyi kibúvót lel, amennyi csak
kell.
Sir 32.18
Az okos ember nem veti meg a jótanácsot, a dölyfös hitetlen nem tud
a törvényről.
Sir 32.19
Meggondolatlanul ne tégy soha semmit, akkor nem kell soha megbánnod
tetteid.
Sir 32.20
Göröngyös úton ne igen járj, ne botladozz a köves talajon.
Sir 32.21
Egyenes úton se bízd el magad,
Sir 32.22
szedd össze magad a gyermekeid előtt.
Sir 32.23
Akármit teszel, jól vigyázz magadra, mert ha így teszel, megtartod a
parancsokat.
Sir 32.24
Aki hisz a törvényben, megtartja parancsait, aki bízik az Úrban, az
nem vall szégyent.
Sir 33
Sir 33.1
Aki féli az Urat, azt nem éri balsors, ha kísértést szenved,
kisegíti belőle.
Sir 33.2
Nem okos az, aki gyűlöli a törvényt, s aki nem tartja meg, olyan,
mint a hajó a viharban.
Sir 33.3
Az értelmes ember bízik a törvényben, mint orákulumra,
ráhagyatkozik.
Sir 33.4
Készülj beszédedre: szívesen hallgatnak; foglald össze a tant,
azután adj választ.
Sir 33.5
Mint a kocsikerék, olyan a balga észjárása, okoskodása meg, mint egy
forgó tengely.
Sir 33.6
A gúnyos barát olyan, mint a túltáplált ló: nyerít, akárki ül is a
hátára.
Sir 33.7
Az egyik nap miért különb a másiknál, hisz a Napból árad minden fény
az évben?
Sir 33.8
Az Úr bölcsessége osztotta el őket, ő tett különbséget idők s
ünnepek közt.
Sir 33.9
Néhányat fölemelt és szentnek nyilvánított, a többit meg a köznapok
sorába iktatta.
Sir 33.10
Minden ember agyagból való, mert a föld porából teremtetett Ádám.
Sir 33.11
De nagy bölcsességgel az Úr megkülönböztette, és sokféle útra
indította őket.
Sir 33.12
Némelyeket megáldott és fölemelt, megszentelt és maga mellé vett.
Másokat átokkal sújtott, s megalázott, elkergette őket a helyükről.
Sir 33.13
Amilyen az agyag a fazekas kezében - tetszése szerint gyúrhatja és
formálhatja -, olyan az ember is a Teremtő kezében: igazságossága
szerint fizet neki.
Sir 33.14
A rosszal a jó áll szemben, s a halállal az élet, az igaznak a bűnös
az ellentéte.
Sir 33.15
Ha a Magasságbeli műveire nézel: párosával vannak egymás ellenében.
Sir 33.16
Mint aki vincellér után szőlőt böngész, úgy törtem magamat én is
szüntelenül.
Sir 33.17
Isten áldásával előrehaladtam, s tele lett a sajtóm, mint a
vincelléré.
Sir 33.18
Lássátok, hogy nemcsak magamért fáradtam, hanem mindazokért, akik
okulni vágynak.
Sir 33.19
Hallgassatok hát rám, ti népnek nagyjai, akik a gyülekezet élén
álltok, figyeljetek!
Sir 33.20
Fiúnak, asszonynak, testvérnek, barátnak magad felett ne adj
hatalmat, míg csak élsz; vagyonodat ne add oda egyiknek se, nehogy
majd neked kelljen tőlük kérned.
Sir 33.21
Ameddig csak élsz és lehelet van benned, ne engedd át helyed senki
másnak.
Sir 33.22
Mert jobb, ha fiaid jönnek hozzád kérni, mint hogy neked kelljen
lesned a fiaid kezét.
Sir 33.23
Bármit teszel is, mindig te légy az úr, és tekintélyeden folt sose
essék.
Sir 33.24
Amikor betelik napjaidnak száma, halálod óráján oszd szét örökséged.
Sir 33.25
Széna, bot és teher - ez kell a szamárnak, a rabszolgának kenyér,
fenyítés és munka.
Sir 33.26
Adj a rabszolgának munkát, s nyugalmad lesz, ha szabaddá teszed a
kezét, szabadulást keres.
Sir 33.27
Az iga és gyeplő meghajtja a nyakat, a rossz rabszolgának kaloda s
verés kell.
Sir 33.28
Szorítsd hát munkára, hogy ne tétlenkedjék, mert a tétlenkedés sok
gazságra tanít.
Sir 33.29
Állítsd munkába, hiszen arra való, és ha nem fogad szót, verd lábát
bilincsbe.
Sir 33.30
De senkivel szemben ne essél túlzásba, és ne tégy olyat, amihez
nincs jogod.
Sir 33.31
Ha egy rabszolgád van, vedd úgy, mint magadat, mert hiszen a saját
véreddel szerezted.
Sir 33.32
Ha egy rabszolgád van, bánj vele testvérként, hisz szükséged van rá,
éppúgy mint magadra.
Sir 33.33
Ha rosszul bánsz vele és megszökik tőled, milyen úton-módon találod
meg újra?
Sir 34
Sir 34.1
Csalóka remények után fut a balga, hiszen csak balgákat izgatnak az
álmok.
Sir 34.2
Mint aki árnyék után kapkod és szelet kerget, olyan az is, aki
álmaira épít.
Sir 34.3
Rokonságban van a tükör és az álom: az arcnak képmása áll szemben az
arccal.
Sir 34.4
Lehet tisztát várni a tisztátalantól, vagy igazságot várni a
hazugságtól?
Sir 34.5
A jóslások, jövendőmondások, álmok mit sem érnek, nem egyebek a
vajúdó asszony képzelgéseinél.
Sir 34.6
Ha nem az Úr küldi őket követségbe, ne törődjél velük.
Sir 34.7
Sokakat vezettek tévútra az álmok, úgyhogy botladoztak az életük
útján.
Sir 34.8
Csalhatatlan módon teljesül a törvény, teljes a bölcsesség
megbízható szájból.
Sir 34.9
Aki sokat utazott, annak gazdag a tudása, a tapasztalt férfi
értelmesen beszél.
Sir 34.10
Keveset tud, aki semmit sem tapasztalt, de aki sokat járt-kelt, nagy
tudást szerzett.
Sir 34.11
Amíg úton voltam, igen sokat láttam, többet, mint amennyit el tudnék
mondani.
Sir 34.12
Sokszor forogtam halálos veszélyben, de megmenekültem ilyenféle
módon:
Sir 34.13
Azoknak a lelke, kik félik az Urat, életben marad, mert biztos
reménységük van a megmentőjükben.
Sir 34.14
Aki az Urat féli, nem veszti el reményét, nem reszket, mert Isten a
reménysége.
Sir 34.15
Boldog annak lelke, aki istenfélő. Ki a támasza, kire hagyatkozik?
Sir 34.16
Azokon van az Úrnak szeme, akik őt szeretik, erős pajzsuk nekik, s
hatalmas támaszuk. Hajlék a puszta szele, árnyék a dél hősége ellen,
megóv a botlástól, s fölsegíti azt, aki elesett.
Sir 34.17
Öröm a szívnek, fényesség a szemnek, egészséget, életet és áldást
ad.
Sir 34.18
Jogtalan vagyonból csúf dolog áldozni, az istentelen adománya nem
talál tetszésre.
Sir 34.19
A bűnös ajándéka nem tetszik a Magasságbelinek, hiába a sok áldozat,
nem nézi el bűnét.
Sir 34.20
Mint aki fiút áldoz az apja szeme láttára, olyan az, aki szegénynek
vagyonából áldoz.
Sir 34.21
Szűkös kis kenyéren élnek a szegények, aki megtagadja tőlük, az
vérszopó.
Sir 34.22
Aki elveszi kenyerét, gyilkosa társának, vért ont, aki elvonja
munkástól a bérét.
Sir 34.23
Ha az egyik épít, s a másik lebontja, a fáradtságon kívül mi hasznuk
van belőle?
Sir 34.24
Ha egyik könyörög, a másik átkot szór, melyiknek a szavát hallgassa
meg az Úr?
Sir 34.25
Aki hullához ér, azután megmosdik, ha újra hozzáér, hiába mosdott
meg.
Sir 34.26
Ilyen az az ember, aki böjtöl bűneiért, de azután megint ugyanazt
műveli. Vajon ki hallgatja meg az imádságát, és mi haszna lesz az
önsanyargatásból?
Sir 35
Sir 35.1
Aki megtartja a törvényt, sok áldozatot hoz, közösségi áldozatot,
aki a parancsokhoz igazodik.
Sir 35.2
Ételáldozatot mutat be az, aki szeret, s aki alamizsnát ad, az
hálaáldozatot.
Sir 35.3
Hagyd el gonoszságod, s tetszésre lelsz az Úrnál, elhagyni a
jogtalanságot vétségért engesztelő áldozat.
Sir 35.4
Ne jelenj meg üres kézzel az Úr előtt, mert Isten parancsa írja ezt
mind elő.
Sir 35.5
Az igaz áldozata öröm az oltárnak, kellemes illata felszáll az Úr
elé.
Sir 35.6
Kedves az igaz ember áldozata, nem felejti el az Úr, amit felajánl
neki.
Sir 35.7
Dicsőítsd meg az Urat nagylelkűségeddel, s ne légy fukar, amikor
első termésed feláldozod.
Sir 35.8
Mosolygó arccal hozd minden adományod, s légy vidám, amikor a
tizedet adod.
Sir 35.9
Úgy adj az Úrnak, ahogy ő ad neked, adakozó kedvvel, tehetséged
szerint.
Sir 35.10
Mert az Úr megfizet: hétannyit ad vissza.
Sir 35.11
Hagyd a vesztegetést, azt nem fogadja el, ne bízzál jogtalanul
szerzett adományban.
Sir 35.12
Az Úr igaz bíró: nem nézi az ember személyét,
Sir 35.13
és nem részrehajló a szegény kárára; meghallgatja azt, aki
balsorsában kéri.
Sir 35.14
Nem utasítja el az árva könyörgését, sem az özvegyet, aki tele van
panasszal.
Sir 35.15
Az özvegynek a könnye, mely arcán végigpereg, és a zokogása nem az
ellen szól-e, aki azt okozta?
Sir 35.16
Aki szívből szolgálja, azt az Úr elfogadja, s az imádsága a felhőkig
hatol fel.
Sir 35.17
A nyomorgók jajszava áthatol a felhőkön, és nem csendesül, amíg el
nem éri célját.
Sir 35.18
Nem tágít, amíg rá nem tekint a Magasságbeli, s amíg nem szolgáltat
neki igazságot.
Sir 35.19
És az Úr nem késik: türelmes hozzájuk,
Sir 35.20
amíg meg nem töri elnyomóik derekát, amíg vissza nem fizet a pogány
népeknek,
Sir 35.21
amíg a dölyfösök hadát szét nem veri, amíg el nem töri a gúnyolódók
botját,
Sir 35.22
amíg tettéért meg nem fizet az embernek, a viselkedéséért, álnoksága
szerint,
Sir 35.23
amíg igazságot nem szolgáltat népének, és örömet nem szerez neki
irgalmában.
Sir 35.24
Az elnyomás idején jó az Úr irgalma, mint a záporeső a szárazság
idején.
Sir 36
Sir 36.1
Irgalmazz, ó Uram, irgalmazz nekünk, te, aki a mindenség uralkodó
Istene vagy, tekints le ránk, ültesd félelmedet minden pogány népbe!
Sir 36.2
Az idegen népek ellen emeld föl kezedet, hogy ők is lássák hatalmas
tetteidet.
Sir 36.3
Ahogy irányunkban szentnek mutatkoztál előttük, mutatkozz most
nagynak előttünk velük szemben,
Sir 36.4
hogy ők is megtudják, amit mi már tudunk: nincsen más Isten, Urunk,
rajtad kívül.
Sir 36.5
Újítsd meg jeleid, ismételd csodáid, dicsőítsd meg kezedet és erős
karodat.
Sir 36.6
Szítsd fel haragodat, engedj szabad folyást indulatodnak, alázd meg,
s pusztítsd el ellenségeinket.
Sir 36.7
Siettesd az időt, és gondolj a végükre, hogy megemlegessék csodás
tetteidet.
Sir 36.8
Tűz eméssze meg az élve maradtakat, s néped elnyomóit érje utol a
vég.
Sir 36.9
Üsd le az idegen fejedelmek fejét, akik így beszélnek: "Nincs más
rajtunk kívül."
Sir 36.10
Gyűjtsd egybe Jákobnak valamennyi törzsét, s oszd ki örökségük, mint
a régmúlt időkben.
Sir 36.11
Irgalmazz a népnek, Uram, amely nevedet viseli, Izraelnek, amely
elsőszülötted lett.
Sir 36.12
Légy könyörülettel szent városod iránt, Jeruzsálem iránt, hol a
hajlékod van.
Sir 36.13
Töltsd be Sion hegyét dicséreteddel és dicsőségeddel a templomodat.
Sir 36.14
Tanúskodjál első teremtményed mellett, biztosítsd a jövőt, amit a
nevedben előre hirdettek.
Sir 36.15
Jutalmazd meg azokat, akik benned bíznak, bizonyítsd be, hogy igaz
prófétáid szava.
Sir 36.16
Hallgasd meg, Uram, szolgáid esdeklő imáját, Áron áldására, mit
népedre adott.
Sir 36.17
Ismerje el a föld minden sarka, hogy te vagy az Úr, az örök Isten.
Sir 36.18
Mindenféle ételt befogad a gyomrunk, de mégis van étel, amely jobb a
másiknál.
Sir 36.19
Ínyünk megvizsgálja, ízlik-e a falat, így az értő szív is a hazug
szavakat.
Sir 36.20
Az alattomos szív búbánat forrása, de az ügyes ember visszafizet
neki.
Sir 36.21
Az asszony elfogad akármilyen férfit, de a lányok közt akad jobb is,
mint a többi.
Sir 36.22
Az asszony szépsége földeríti férjét, és nincs a férfinak nagyobb
élvezete.
Sir 36.23
Ha nyelvén jóság és szelídség van, akkor a férje a legboldogabb
ember.
Sir 36.24
Aki jó asszonyt talál, boldogságot talál, neki megfelelő segítséget,
támaszt.
Sir 36.25
Hogyha nincsen sövény, kifosztják a birtokot, ha nincs asszony,
sóhajtozik a férj és elbitangol.
Sir 36.26
Vajon lehet-e hinni a tolvajnak, ki folyton úton van, és az egyik
városból a másikba siet?
Sir 36.27
Ilyen a férfi is, kinek nincs otthona, ott tart pihenőt, ahol eléri
az este.
Sir 37
Sir 37.1
Minden barát azt mondja: "Jó vagyok hozzád". De egyik-másiknak csak
a neve barát.
Sir 37.2
Vajon nem halállal felérő bánat az, hogyha a jóbarát ellenséggé
válik?
Sir 37.3
Ó, gonosz hajlamok, mire vagytok ti jók? Hogy a világ arcát álnokká
tegyétek?
Sir 37.4
A (rossz) barát kihasznál, amíg jól megy sorod, de mikor bajban
vagy, ellenséggé válik.
Sir 37.5
A (rossz) barát haszonlesésből mutatja részvétét, de a harc idején a
pajzs mögé bújik.
Sir 37.6
Hűséges barátod ne feledd a harcban, gazdagságodban se feledkezz meg
róla.
Sir 37.7
Tanácsot osztogat minden tanácsadó, de van, aki csak a maga javára
tanácsol.
Sir 37.8
Légy hát óvatos a tanácsadóval, puhatold ki előbb, mire van szüksége
- mert hiszen ő csak magára gondol -, nehogy sóvárogva emelje rád
szemét.
Sir 37.9
Azt mondja neked: "A helyes úton jársz", aztán megáll, s nézi, mi
lesz veled.
Sir 37.10
Az irigyeddel sohase tanácskozz, a rád féltékennyel ne beszélj
terveidről,
Sir 37.11
a feleségeddel a vetélytársnőjéről, a gyávával a harcról-háborúról,
a kereskedővel az eladnivalódról, a vevővel az áruról, a fösvénnyel
arról, hogy jót kell tenni, a keményszívűvel az irgalmasságról, a
semmittevővel valami munkáról, az esztendős cseléddel a dolog
végéről, a lusta rabszolgával a munka terhéről. Ne ilyenek között
keress tanácsadót.
Sir 37.12
Keresd fel gyakran az istenfélő embert, akiről tudod, hogy megtartja
a törvényt, akinek a szíve szíved szerint való, aki, ha megbotlasz,
fáradozik érted.
Sir 37.13
Lelkiismereted tanácsára is hallgass, mert hát ki is volna
megbízhatóbb nála?
Sir 37.14
A lelkiismeret jobban eligazít, mint akár hét őrszem magas
őrhelyéről.
Sir 37.15
Mindig imádkozz a Magasságbelihez, hogy ő irányítsa lépteid
hűségben.
Sir 37.16
Minden tettnek az értelem a kezdete, és a megfontolás minden mű
forrása.
Sir 37.17
Minden tervnek a szív a gyökere, négy ág hajt ki belőle:
Sir 37.18
a jó és a gonosz, az élet és a halál, de valamennyi fölött a nyelv
uralkodik.
Sir 37.19
Van, aki sokakat jól meg tud nevelni, de ha róla van szó, egész
gyámoltalan.
Sir 37.20
Van szépen szóló ember, aki gyűlöletes, ám az ilyen végül is éhen
vész.
Sir 37.21
Mert az Úr nem adja meg neki kegyelmét, ő meg híjával van minden
bölcsességnek.
Sir 37.22
Vannak bölcs emberek, akik maguknak bölcsek, s ahogy mondják,
tudásuknak tartós a hozama.
Sir 37.23
Van bölcs, aki népének tanítómestere, ezek tudásának tartós a
gyümölcse.
Sir 37.24
A bölcset az áldás bőven elárasztja, és boldognak mondják mind, akik
csak látják.
Sir 37.25
Az ember napjai meg vannak számlálva, de nincsen Izrael napjainak
száma.
Sir 37.26
Aki a népért bölcs, az bizalmat arat, és annak a neve örökre
fennmarad.
Sir 37.27
Fiam, életmódod vizsgáld felül magad, s ami károdra van, azt vond
meg magadtól.
Sir 37.28
Mert hisz nem minden jó mindenki számára, nem mindenki bír el
mindenféle ételt.
Sir 37.29
Ne epedezz rögtön minden élvezetért, ne vesd magad minden ínyenc
falat után.
Sir 37.30
Mert a túl sok étel betegségek fészke, és a mohóságnak hasmenés a
vége.
Sir 37.31
A mohó evésbe már sokan belehaltak, de aki vigyáz magára, az
megnyújtja életét.
Sir 38
Sir 38.1
Tiszteld az orvost, mert jó szolgálatot tesz, meg hát az orvos is
Isten teremtménye.
Sir 38.2
A gyógyulás úgy jön a Magasságbelitől, mint az ajándék, amit a
királytól kapsz.
Sir 38.3
Tudása miatt az orvos emelt fővel járhat, még a hatalmasok körében
is megcsodálják.
Sir 38.4
A gyógyszereket a földből adja az Úr, és az okos ember nem veti meg
őket.
Sir 38.5
Vajon nem fától lett talán édes a víz, hogy így megmutassa, mily erő
van benne?
Sir 38.6
Az embernek is ő adott értelmet, hogy magasztalja hatalmas műveit.
Sir 38.7
Ápolás, enyhítés céljára használja a gyógyszerész is a gyógyszert,
azért készíti.
Sir 38.8
Működése soha meg ne szűnjék, jóvoltából az egészség terjed a
földön.
Sir 38.9
Fiam, ne késlekedj, hogyha megbetegszel, imádkozz az Úrhoz, és
meggyógyít téged.
Sir 38.10
Menekülj a bűntől, s legyen tiszta a kezed, tisztítsd meg a szíved
minden gonoszságtól.
Sir 38.11
Mutass be tömjén- és lisztlángáldozatot, s adakozz bőkezűen, amint
telik tőled.
Sir 38.12
De hívd az orvost is, az Úr alkotta őt is, ő se hiányozzék, mert rá
is szükség van.
Sir 38.13
Van, amikor az ő kezében van az egészség,
Sir 38.14
mert hiszen ő is könyörög az Úrhoz, hogy munkája nyomán javulás
álljon be, s adjon gyógyulást az élet javára.
Sir 38.15
Az, aki vétkezik Teremtője ellen, az orvosoknak kerül a kezébe.
Sir 38.16
Fiam, a halottért ontsad könnyeidet, énekeld el a siratóéneket;
ahogy az jár neki, temesd el tetemét, és ne rejtőzz el, amikor
temetik.
Sir 38.17
Sírj keservesen, jajgass fájdalmadban, és tartsd meg érte a gyászt,
ahogy megilleti, egy napig, kettőig, nehogy megszóljanak. Aztán
hagyd fájdalmadat, s keress vigasztalást,
Sir 38.18
mert a szomorúság a halálhoz vezet, és a kedvetlenség megtöri az
erőt.
Sir 38.19
A temetés után vesd le a fájdalmat, mert örökös gyászban nem lehet
élni.
Sir 38.20
Ne engedd át szíved a szomorúságnak, utasítsd el, s gondolj a saját
végedre.
Sir 38.21
Ne felejtsd el soha: nincsen visszatérés. Mit használnál neki?
Magadnak meg ártasz.
Sir 38.22
Gondold meg: "Ami az én sorsom, az lesz a tied is, tegnap rám, ma
rád kerül a sor".
Sir 38.23
Ha pihen a halott, pihenjen emléke, vigasztalódj meg, ha már
elszállt a lelke.
Sir 38.24
Az írástudó szabad idejében szerzi bölcsességét, aki ment a nehéz
munkától, az eljut a bölcsességre.
Sir 38.25
Hogy legyen bölcs, aki az eke szarvát tartja, vagy aki kezében az
ostort suhogtatja, aki ökröket hajt, s csak velük dolgozik, aki
egyre csak borjúkról beszélget,
Sir 38.26
vagy aki boronáláson járatja az eszét, és hogy a hizlalást be tudja
fejezni?
Sir 38.27
Épp ilyen elfoglalt a kézműves, s a művész: hiszen éjjel-nappal
megvan a munkája. Aki pecsétgyűrűt metsz vagy színeket kever, s
igyekszik egy képet hűen visszaadni, azon van, hogy művét jól
befejezhesse.
Sir 38.28
Így van a kovács is: üllője mellett ül, s vizsgálja a nyers vasat.
Közben a tűz heve pörköli a bőrét, s küzdenie kell a forró
kemencével. A kalapács zaja süketíti fülét, mégis a mintadarabra
szegezi a szemét, s a munkáján járatja az eszét, műve díszítésén
töri a fejét.
Sir 38.29
Így a fazekas is munkája mellett ül, s közben a lábával hajtja a
korongot. Gondosan végzi a munkáját, s ki van számítva minden
mozdulata.
Sir 38.30
Az agyagot a saját karjával formálja, miután lábával rugalmassá
tette. Gondosan ügyel a máz készítésére, s közben a kemence fűtésére
gondol.
Sir 38.31
Ezek mind a kezükben bíznak, a maga szakmájában mindegyikük bölcs.
Sir 38.32
Nem lehet nélkülük várost építeni, sem letelepedni, sem vándorként
élni.
Sir 38.33
De a népgyűlésre nem hívják meg őket, s vezető szerepük nincs a
közösségben. Nincsen számukra hely a bírói székben, mivel nem
értenek a törvénykezéshez.
Sir 38.34
Műveltséggel, ítélőképességgel nem dicsekednek, s nincsen
jártasságuk a bölcs mondásokban. Mégis támaszai az egész világnak,
és az imájuk is mesterségük körül forog.
Sir 39
Sir 39.1
Milyen más, aki egész lelkét arra adja, hogy a Magasságbeli
törvényét tanulja; kutatja az elődök bölcsességét, s a jövendölésnek
szenteli idejét.
Sir 39.2
Neves emberek mondásait őrzi, s behatol a példabeszédek világába.
Sir 39.3
A hasonlatok titkait fürkészi, s a bölcs mondások értelmét keresi.
Sir 39.4
A főemberek közt teljesít szolgálatot, és megjelenik a fejedelmek
előtt. Bejárja idegen népek országait, fölfedez jót, s rosszat az
emberek között.
Sir 39.5
De szíve azon van, hogy reggeltől Urát s Teremtőjét keresse. Lelkét
a Magasságbelihez emeli, imára nyílik ajka, s bűneiért eseng.
Sir 39.6
Ha tetszik Urának, a Hatalmasnak, akkor eltölti az értelem lelkével.
Bölcs szavak törnek elő belőle, és imádságában az Urat dicséri.
Sir 39.7
Bölcsen gondolkodik, ért a tudományhoz, s titkok megértésén járatja
az eszét.
Sir 39.8
Nyilvánosságra is hozza tanítását, s dicsekszik az Úrnak szent
szövetségével.
Sir 39.9
Bölcsességét sokan magasztalják, s az nem is múlik el az idők
végéig. Az emlékezete nem enyészik el, késő nemzedékek emlegetik
nevét.
Sir 39.10
A népek regélnek nagy bölcsességéről, és a gyülekezet zengi
dicséretét.
Sir 39.11
Amíg él, más ezernél jobban magasztalják, és mikor elszenderül, elég
neki ennyi.
Sir 39.12
Megfontoltan tovább folytatom beszédem, mert úgy tele vagyok, akár a
telihold.
Sir 39.13
Hallgassatok rám, istenes fiaim, s virulni fogtok, mint rózsa a víz
mentén.
Sir 39.14
Illatotok árad, akár a tömjéné, s mint a liliomok, virágot hajtotok.
Zendüljön hangotok dicsérő énekre, áldjátok az Urat minden műveiért.
Sir 39.15
Adjatok nevének illő tiszteletet, és magasztaljátok dicsérő énekkel,
húros hangszeren kísért dallamokkal, ujjongjatok és zengjetek
éneket.
Sir 39.16
Hatalmas az Úrnak minden keze műve, amit csak elrendel, minden
megvalósul. Ne kérdezze senki: "Mire jó ez vagy az?" A maga idején
kell mindent megtudni.
Sir 39.17
Szava felfogta a vizeket, mint a töltés, de egyetlen szava megnyitja
zsilipjüket.
Sir 39.18
Bármit akar, meglesz, hogyha elrendeli, és a segítsége nem ismer
akadályt.
Sir 39.19
Az élők minden tette nyitott könyv előtte, az ő szeme elől semmi
sincs elrejtve.
Sir 39.20
Ősidőktől fogva letekint (a földre), és nincsen semmi, amin
csodálkoznék.
Sir 39.21
Ne kérdezze senki: "Mire jó ez vagy az?", mert mindennek megvan a
rendeltetése.
Sir 39.22
Amint áldása folyóként mindent elárasztott, s mint az árvíz szokta,
mindent átitatott,
Sir 39.23
éppúgy haragját is öröklik a népek - sós tengerré tett termékeny
földeket.
Sir 39.24
Az igazak számára simák az útjai, de járhatatlanok az
istenteleneknek.
Sir 39.25
A jóknak jót rendelt a kezdet kezdetétől, ám a gonoszoknak rosszat
rendelt.
Sir 39.26
Ami a legfontosabb az ember életében, az a víz, a tűz, a vas és a
só, a búza java, a tej meg a méz, a szőlő leve, az olaj és a ruha.
Sir 39.27
Ezek mind javukra szolgálnak a jóknak, de a gonoszoknak ártalmukra
vannak.
Sir 39.28
A szelek között is van, amit büntetésnek szánt, s büntető ostorként
forgat haragjában. A pusztítás napján kiadják erejük, és Teremtőjük
haragja elcsitul.
Sir 39.29
A tűzvészt, jégesőt, éhséget és pestist - ezt mind büntetésnek
szánta.
Sir 39.30
A ragadozó vadak, skorpiók, viperák, és a bosszú kardja: az
istentelenek vesztére szolgálnak.
Sir 39.31
Ujjonganak, ha parancsot ad nekik, készen állnak, mikor szüksége van
rájuk, és parancsának nem szegülnek ellen.
Sir 39.32
Kezdettől fogva meg voltam győződve, átelmélkedtem és írásba
foglaltam:
Sir 39.33
Az Úristennek minden műve jó, ami szükséges, azt bőven és kellő
időben megadja.
Sir 39.34
Ne mondja senki: "Ez rosszabb, mint az". A maga idejében érték
valamennyi.
Sir 39.35
Most hát ujjongjatok egész szívetekből, és magasztaljátok fennen az
Úr nevét!
Sir 40
Sir 40.1
Igen nagy vesződség minden ember sorsa, Ádám gyermekei nehéz igát
húznak, attól a naptól, amikor megszületnek, míg vissza nem térnek
mindenek anyjához.
Sir 40.2
Minden gondolatuk és szívük félelme haláluk napjának szorongó
várása,
Sir 40.3
kezdve azon, aki magas és dicső trónon ül, le addig, aki porban és
hamuban kuporog:
Sir 40.4
attól, aki koszorút és bíbort visel, addig, aki bőrökből készíti
ruháját, csak harag, féltékenység, bánat, ijedelem, halálfélelem,
viszály és veszekedés.
Sir 40.5
A pihenés idején ágyában fekve is össze-vissza álmok zavarják
elméjét.
Sir 40.6
Ha pihen is egy kicsit, csak egy pillanatig, s máris ébren alszik,
mint világos nappal. És menekül lelke álomképeitől, mint aki
megszökött üldözői elől.
Sir 40.7
Mikor megmenekül, akkor feleszmél, s csodálkozik, hisz nem volt mit
félnie.
Sir 40.8
Az embertől az állatig minden élőlényre, de a bűnösökre hétszeresen
is
Sir 40.9
halál vár és vérontás, küzdelem és pallos, kiirtás, pusztulás,
éhség, szorongatás.
Sir 40.10
Mindez a bűnösök miatt van így, és miattuk támadt a vízözön is.
Sir 40.11
Ami a földből lett, mind visszatér a földbe, s ami a vízből ered, az
a tengerbe ömlik.
Sir 40.12
A megvesztegetés és hamisság eltűnik, de az őszinteség örökre
megmarad.
Sir 40.13
Mint a patak, elenyészik a gonosz vagyona, vagy mint zápor idején az
égzengés.
Sir 40.14
Örül, amikor kinyitja a kezét; ám a bűnösöknek pusztulás a végük.
Sir 40.15
A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert az istentelen sziklába
ereszti gyökerét.
Sir 40.16
Minden fűnél előbb tépik ki a kákát, amely a vízben áll vagy a folyó
partján.
Sir 40.17
A jóság olyan, mint az áldott paradicsom, és a jótékonyság örökre
megmarad.
Sir 40.18
Szabadnak s munkásnak édes az élete, de mindkettőnél jobban jár, aki
kincset talál.
Sir 40.19
Neved fiak őrzik s városalapítás, de még inkább, hogyha bölcsességet
találsz. Az állattenyésztés és a kertészkedés növeli hírneved, de
jobban, mint ezek, egy kedves feleség.
Sir 40.20
A bor és a zene vidítják a szívet, de a bölcsesség szeretete még
inkább.
Sir 40.21
A furulya és a hárfa széppé teszi a dalt, de mindkettőnél jobban a
tiszta hang.
Sir 40.22
A báj és a szépség elbűvöli a szemet, de mindkettőnél jobban a vetés
a mezőn.
Sir 40.23
Szép, ha két jóbarát egymást kísérgeti, de még szebb, ha ezt férj és
feleség teszi.
Sir 40.24
A szükség idején segítség a testvér! De még inkább megment majd az
alamizsna.
Sir 40.25
Az arany és ezüst támasz a lábnak, de mindkettőnél jobb a jó tanács.
Sir 40.26
A gazdagság s a hatalom emeli a szívet, de az Úr félelme még inkább.
Aki az Urat féli, nem szenved hiányt, rajta kívül nem kell más
támaszt keresni.
Sir 40.27
Az Úrnak félelme áldott paradicsom, minden dicsőségnél jobban
megvédelmez.
Sir 40.28
Fiam, te ne éld a koldusok életét, mert inkább meghalni, mint
koldulni menni!
Sir 40.29
Aki más asztala felé kacsingat, annak az élete nem élet. Az ajándék
falat a lélek fertőzése, az okos, jól nevelt ember elkerüli.
Sir 40.30
A szemtelennek ajkán édes a könyörgés, de a belsejében lobogó tűz
lángol.
Sir 41
Sir 41.1
Halál, mily keserű dolog rád gondolni, az embernek, aki nyugton ül
házában, gondtalanul él, mindenben szerencsés, s még elég erős
ahhoz, hogy egyedül egyék.
Sir 41.2
Halál, milyen jó, hogy elküldenek ahhoz, aki szerencsétlen, s
fogytán az ereje, az elaggott őszhöz, kit gondok gyötörnek, aki
zsörtölődik, s már nincsen türelme.
Sir 41.3
Ne ijedj meg, amikor "állj!"-t kiált a halál, ez minden elődödnek s
utódodnak vége.
Sir 41.4
Úr adta sorsa ez minden élőnek, miért ócsárolnád a Magasságbeli
végzését, hogy ezer év vagy száz, vagy talán csak tíz? Nincs az
alvilágban panasz az életért.
Sir 41.5
Hitvány fiak a bűnösök fiai, akik a gonoszok házába járnak.
Sir 41.6
Amit gyermekeik örökölnek, elvész, és magzataikat gyalázat kíséri.
Sir 41.7
Fiai szidják az istentelen apát, neki köszönhetik, hogy megvetik
őket.
Sir 41.8
Istentelen férfiak, jaj nektek, mivel eltértek a Magasságbeli Isten
törvényétől!
Sir 41.9
Amikor születtek, átokra születtek, s amikor meghaltok, átok lesz
sorsotok.
Sir 41.10
Ami a földből való, visszatér a földbe, így az istentelen is az
átokból a pusztulásba.
Sir 41.11
Az emberek gyásza a testet illeti, a bűnös átkozottnak a neve is
kivész.
Sir 41.12
Vigyázz a nevedre, az végig elkísér, sokkal biztosabban, mint ezer
drága kincs.
Sir 41.13
Ami jó az életben, az rövid ideig tart, de a becsületes név örökre
megmarad.
Sir 41.14
Gyermekeim, tartsátok meg békében a tanításom! Az elrejtett
bölcsességnek s kincsnek, e kettőnek vajon mi haszna van?
Sir 41.15
Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét titkolja
az ember.
Sir 41.16
Ahogy tanítottam, úgy legyetek szemérmesek, mert nem mindig illő a
szemérmesség, szégyenkezni sem mindig helyénvaló.
Sir 41.17
Apád s anyád előtt szégyelld bujaságod, a király és hatalmas előtt a
hazugságot,
Sir 41.18
a bíró és a tanácsos előtt a vétséget, a közösség és a nép előtt a
kihágást,
Sir 41.19
a barát és a pajtás előtt a hűtlenséget, lakóhelyed előtt, ha loptál
valamit,
Sir 41.20
Isten igazsága, s a szövetség előtt szégyelld, ha könyököd asztalra
támasztod,
Sir 41.21
hogyha ajándékot kínálsz és megvetik, hogyha köszöntenek és nem adsz
rá választ,
Sir 41.22
hogyha tekinteted rossz asszonyra veted, hogyha hazád fiát
eltaszítod,
Sir 41.23
ha elsajátítod más járandóságát, vagy az ajándékot, amit neki
szántak, ha szemed más férfi asszonyán járatod,
Sir 41.24
hogyha bizalmaskodsz a szolgálólánnyal - vigyázz, ne közelíts a
fekvőhelyéhez! -
Sir 41.25
Szégyelld, ha becsmérlő szóval illeted barátod, ha méltatlankodsz,
mikor adakozol,
Sir 41.26
hogyha továbbadod, amit hallottál, s bizalmas tárgyalás titkát
kifecseged.
Sir 41.27
Akkor valóban van benned szégyenérzet, és tetszésre találsz minden
ember előtt.
Sir 42
Sir 42.1
De a következő dolgokat ne szégyelld, ne vess ügyet senkire, mert
bűn volna:
Sir 42.2
a Magasságbeli törvényét és a szövetséget, azt, hogy az istentelent
igazságot téve elítéled,
Sir 42.3
elszámolsz azzal, aki útitársad volt, és örökséget osztasz barátaid
között,
Sir 42.4
a mérleget és tányérját megvizsgálod, vagy a szerzeményt, akár sok,
akár kevés,
Sir 42.5
az adás-vevés útján szerzett nyereséget, azt, hogy gyermekeidet
gyakran megbünteted, és a rossz rabszolgának az alfelére veretsz.
Sir 42.6
Ahol kíváncsi az asszony, ott pecsétgyűrűt, ahol sok a kéz, ott
kulcsot kell használni.
Sir 42.7
Számláld meg és mérd meg, amit másnál leteszel, írd fel kiadásod és
a bevételed.
Sir 42.8
Ostobára, balgára ne restellj rászólni, se az ősz öregre, ha
ifjakkal civódik. Akkor valóban példakép számba mégy, s elismerést
aratsz mindenki előtt.
Sir 42.9
A lány az apjának - anélkül, hogy tudná - gondterhes, s álmatlan
éjszakákat szerez. Amíg fiatal, nehogy későn menjen férjhez, ha
pedig férjhez ment, nehogy meggyűlöljék;
Sir 42.10
amíg érintetlen, hogy félre ne vezessék, s teherbe ne essék az apai
házban; a férje mellett, nehogy görbe úton járjon, s asszony
korában, nehogy meddő legyen.
Sir 42.11
Makacs lányod fölött őrködj szigorúan, nehogy beszennyezze a
nevedet, nehogy városszerte pletykálja a nép, és szégyent hozzon rád
mindenki előtt.
Sir 42.12
Egyiknél se időzz szépsége kedvéért, és asszonyokkal ne ülj össze.
Sir 42.13
Miként a ruhából előmászik a moly, úgy az asszonyból is az asszonyi
gonoszság.
Sir 42.14
Kevésbé rossz a férfi gonoszsága, mint amilyen rossz az asszony
kedvessége, mert az asszony szégyent és gyalázatot szerez.
Sir 42.15
Hadd emlékezzem meg az Úr műveiről, hadd beszéljem el azt, amit a
szememmel láttam! Az Úr szava hozta létre a műveit, s a teremtett
világ teljesíti akaratát.
Sir 42.16
A felragyogó nap meglát minden dolgot, és az Úr keze műve telve
dicsőséggel.
Sir 42.17
Az Úr még szentjeit sem tette rá képessé, hogy minden csodáját el
tudják beszélni. Az Úr, a Mindenható jó alapot vetett, hogy a
mindenség szilárdan álljon fensége színe előtt.
Sir 42.18
A tenger mélyét és a szívet egyaránt átkutatja, ismeri minden
számvetésük. A Magasságbeli ismer mindeneket, s világosan látja az
idők jeleit.
Sir 42.19
Hirdeti a múltat és az eljövendőt, és fölfedi a jól elrejtett
titkokat.
Sir 42.20
Egyetlen gondolat sem titok előtte, nincs egyetlen szó sem, amit ne
hallana.
Sir 42.21
Bölcsessége csodáit szépen elrendezte, hiszen ő öröktől fogva örökké
van. Nincs semmi hozzátenni-, sem elvennivaló, tanítómesterre neki
nincs szüksége.
Sir 42.22
És milyen gyönyörű minden alkotása! Mind olyan ragyogó, mint a
fényes szikra.
Sir 42.23
Mind élnek és mindig megmaradnak, s céljuk érdekében szót fogadnak
neki.
Sir 42.24
Minden dolog páros, kiegészíti egymást, nem alkotott semmit, ami
csődöt mondana.
Sir 42.25
Az egyik a másiknak növeli erejét; és ki tud betelni, ha látja
szépségük?
Sir 43
Sir 43.1
Az ég büszkesége a fényes boltozat, az Úr dicsősége ragyog fenn az
égen.
Sir 43.2
A Nap, ha felragyog, ezt hirdeti: "Mily csodálatosak a Magasságbeli
művei!"
Sir 43.3
Déli magasáról perzseli a földet, ki tudja ilyenkor hevét elviselni?
Sir 43.4
A fűtött kemence égeti az embert, de háromszor jobban a Nap a
hegyeket. Izzó sugarakat lövell ki magából, tüze elkápráztatja a
szemet.
Sir 43.5
Nagy az Úr, aki teremtette, szava irányítja gyors száguldását.
Sir 43.6
És a Hold minden időben pontosan jelzi a hónapokat, s megszabja az
időt.
Sir 43.7
A Hold jelöli meg az ünnepek napját, ez az a csillagzat, amely
fogyni kezd, ha megtelt.
Sir 43.8
Őtőle kapja a hónap is a nevét, csodásan növekszik fordulója után. Ő
a tanítója az égi seregnek, amely ott világít az ég boltozatján.
Sir 43.9
Az ég szépsége a csillagok pompája, fényük díszíti az Úr
magasságait.
Sir 43.10
A Szent szavára szilárdan áll a rend, s ők nem halványulnak el
őrhelyeiken.
Sir 43.11
Nézz a szivárványra, s dicsérd alkotóját, káprázatosan szép a
pompájában.
Sir 43.12
Átfogja fényével az égboltozatot, a Magasságbeli keze feszítette ki.
Sir 43.13
Amikor elrendeli, akkor hull a hó, és parancsa szerint csapkod a
villám.
Sir 43.14
Ilyen úton-módon kinyílnak csűrei, és mint a madarak, kiszállnak
felhői.
Sir 43.15
A felhőt nagysága jeléül sűríti, összetördeli a jégeső szemeit.
Sir 43.16b
Mikor megpillantják, reszketnek a hegyek.
Sir 43.17a
Dörgő hangjától jajveszékel a föld.
Sir 43.16a
Akarata szerint száguld a déli szél,
Sir 43.17b
s így az északi szél, meg a forgószél is.
Sir 43.18
Mint a madarakat röpködteti a hópelyheket, olyan az esésük, mint a
sáskajárás. Hófehér szépsége vakítja a szemet, a hullása pedig
gyönyörködteti a szívet.
Sir 43.19
Mint a sót, hinti a zúzmarát a földre, amely mikor megfagy, hegyes,
mint a tüske.
Sir 43.20
Parancsára fúj a hideg északi szél, és a víz felszínén képződik a
jég. Minden állóvizet takaróval von be, és felöltözteti, mintegy
páncélt ad rá.
Sir 43.21
Megingatja a hegyeket, kiégeti a pusztát, s perzseli a füvet, mintha
láng volna.
Sir 43.22
Megkönnyebbülést hoz mindennek a felhő, s a harmat életet ad az
aszály után.
Sir 43.23
Rendeletére elapadtak a vizek, akkor ültette el a szigeteket.
Sir 43.24
Akik járják a tengert, mondják, mily veszélyes, ha a fülünk hallja,
mi csak ámuldozunk.
Sir 43.25
A legelképesztőbb dolgok teremnek ott, sokféle élőlény, a tenger
szörnyei.
Sir 43.26
De hála Istennek, minden jól végződik, a szavára minden jól
elrendeződik.
Sir 43.27
Sokat mondhatnánk, s még nem jutnánk végére, de egy szó a vége, az,
hogy ő a minden.
Sir 43.28
Honnan vegyünk erőt, hogy őt magasztaljuk? Hiszen nagyobb ő, mint
minden művei.
Sir 43.29
Félelmetes az Úr és rettentően nagy, hatalmas tettei csodálatra
méltók.
Sir 43.30
Magasztaljátok őt dicsőítő énekkel, ahogy csak tudjátok, mert még
annál is nagyobb. Ha hozzákezdetek, merítsetek erőt, és ne
lankadjatok, mert nem értek soha a végére.
Sir 43.31
Ki az, aki látta és le tudná írni, s ki tudná dicsérni, ahogy hozzá
illik?
Sir 43.32
Amit nem ismerek, az sokkal több ennél, csak nagyon keveset láttam
műveiből.
Sir 43.33
De valamennyit az Úr hozta létre, s a jó embereknek bölcsességet
adott.
Sir 44
Sir 44.1
Nagyhírű férfiak dicséretét zengem, az atyáinkét, egymás után
szépen.
Sir 44.2
Sok dicsőt teremtett az Úr, megmutatta nagyságát ősidők óta.
Sir 44.3
Voltak, akik királyként uralkodtak és hírnevet szereztek
hőstetteikkel. Voltak, akik bölcs tanácsokat adtak, s mint
jövendőmondók, mindent láttak.
Sir 44.4
Mások útmutatásokkal kormányozták a népet, a népi bölcsesség
okosságával, s tanításuk megfontolt előadásával.
Sir 44.6
Mások gazdagok voltak, hatalmuk volt, és biztonságban éltek
házaikban.
Sir 44.5
Voltak, akik énekeket szereztek, s írásba foglaltak bölcs
mondásokat.
Sir 44.7
Ezek mind becsben álltak a maguk idejében, s életük napjait
beragyogta hírnevük.
Sir 44.8
Némelyik oly nevet hagyott maga után, hogy még mindig dicsérettel
szólnak róla.
Sir 44.9
De egyik-másiknak már nem él emléke, végleg eltávoztak, amikor
elmentek. Úgy vannak, mint hogyha sosem lettek volna, s ez lett a
sorsuk a gyermekeiknek is.
Sir 44.10
Ám az elsők a jótett férfiai, jótetteiket nem felejtették el.
Sir 44.11
Gazdag örökséget nyertek fiaikban, s ennek az örökségnek ők a
forrásai.
Sir 44.12
Hűséges marad a törvényekhez törzsük, és a kedvükért még az unokáik
is.
Sir 44.13
A nemzetségük örökre megmarad, igazságosságuk nem merül feledésbe.
Sir 44.14
A tetemüket békén eltemették, nevük nemzedékről nemzedékre száll.
Sir 44.15
Bölcsességükről beszél a közösség, és dicséretüket gyűlésen
hirdetik.
Sir 44.16
Hénoch tetszett az Úrnak, azért elragadta, a megtérés példája a
nemzedékek előtt.
Sir 44.17
Noét feddhetetlen igaznak találta, a harag idején ő volt az új
hajtás. Miatta maradt meg egy maréknyi ember, amikor jött az ár.
Sir 44.18
Örök szövetségben megígérte neki: többé nem pusztít el mindent az
áradat.
Sir 44.19
Ábrahám egy sereg népnek híres atyja, nincs, aki dicsőségben
versenyezhet vele.
Sir 44.20
Megtartotta a Magasságbeli törvényét, és szövetséget kötött vele.
Testén szerzett érvényt a szövetségnek, s hűséges maradt a
megpróbáltatásban.
Sir 44.21
Ezért esküvel ígérte meg neki, hogy utódaiban megáldja a népeket, s
megsokasítja törzsét, mint a föld porát, és felmagasztalja, mint a
csillagokat, örökrészt ad neki tengertől tengerig, és a folyamtól a
földnek határáig.
Sir 44.22
Ábrahám kedvéért Izsáknak is újra
Sir 44.23
megígérte áldását minden nép számára; (Izsák) a szövetséget Jákobra
ruházta, (s az Úr) megerősítette áldásaival. Örökrészül neki adta az
országot, ő meg szétosztotta a tizenkét törzs között.
Sir 45
Sir 45.1
Egy derék férfit támasztott belőle, aki minden kortársának megnyerte
tetszését. Mózest, az Isten s az emberek kedveltjét, akinek emlékét
egyre magasztalják.
Sir 45.2
Dicsfénnyel övezte, akár a szenteket, és naggyá tette ellenségei
rémületére.
Sir 45.3
Szavára véget vetett a csodajeleknek, és megdicsőítette a királyok
előtt. Megbízásaival elküldte a néphez, s megmutatta neki dicsősége
fényét.
Sir 45.4
Megszentelte, mivel hűséges volt és szelíd, és kiválasztotta minden
ember közül.
Sir 45.5
Megadta neki, hogy hallhatta a szavát, és bevezette a felhő
sötétjébe. Szemtől szembe adta neki parancsait, az élet törvényét és
a bölcsességét, hogy tanítsa meg rá Jákobnak fiait, Izraelt arra,
hogy mik a parancsai.
Sir 45.6
Egy másik szentet is felmagasztalt, Áront, Mózes testvérét, Lévi
törzséből.
Sir 45.7
Örök szövetséget kötött vele, s neki adta a nép körében a papságot.
Pompás öltözékkel boldoggá tette, a dicsőség köntösét adta rá.
Sir 45.8
Teljes díszbe öltöztette, fényes ruhákat adott neki ékességül:
nadrágot, palástot és efodot,
Sir 45.9
amit körös-körül gránátalmák szegnek, és sok csengő díszít, hogy
csengjenek, amikor ide-oda lép, s hangjukat a templomban hallani
lehessen, emlékeztetőül népe fiainak.
Sir 45.10
Szent ruhát aranyból, viola bíborból, és piros bíborból művészi
hímzéssel; pajzsot a mellére az ítélkezéshez, urimot és tummimot,
karmazsin szövetből készült drága munkát;
Sir 45.11
drágaköveket, bevésett jelekkel, aranyfoglalatban kőmetsző munkáját,
emlékeztetőül Izrael törzsei számára;
Sir 45.12
aranydiadémot fejkötő szalagján, melybe belevésték a "Szent"
feliratot, csodálatos pompa és nagyszerű munka, csupa gyönyörűség a
szemnek ez a dísz.
Sir 45.13
Előtte sohasem létezett ilyesmi, illetéktelenek nem is viselhetik,
csak az ő fiai, és azok utódai mindörökké.
Sir 45.14
Az áldozatai egészen elégtek, naponta két ízben.
Sir 45.15
Mózes iktatta be a hivatalába, ő kente föl megszentelt olajjal. Örök
szövetséget jelentett ez neki, és nemzetségének, ameddig csak áll az
ég: a papi rend élén állni a szolgálatban, és az Úr nevében
megáldani a népet.
Sir 45.16
Őt szemelte ki az összes élő közül, hogy bemutassa az Úr áldozatát,
az illat- és az emlékáldozatot, s kiengesztelődést szerezzen a
népnek.
Sir 45.17
A parancsait is őrá bízta, valamint a törvény előírásait: tanítsa
Jákobot bizonyságaira, s fejtse ki a törvényt Izrael népének.
Sir 45.18
Amikor az avatatlanok fellázadtak, s féltékenyek voltak rá a
pusztában, azok, akik Dátánnal s Abirámmal tartottak, Korach
bandája, tajtékzó dühvel
Sir 45.19
- az Úr látta és haragra gerjedt, s kiirtotta őket izzó haragjában
-, csodát tett általa, s tűzvésszel mind elpusztította őket.
Sir 45.20
Még azzal is emelte Áron tekintélyét, hogy átengedte neki saját
örökrészét: neki juttatta a termés első részét, előbb neki rendelt
bőséges kenyeret.
Sir 45.21
Ehettek az Úrnak áldozataiból, neki adta és utódainak.
Sir 45.22
De a nép földjéből nem részesedhetett, nem volt örökrésze a nép fiai
közt: maga az Úr az ő része s öröksége.
Sir 45.23
Harmadiknak Pinchász kapott méltóságot, Eleazár fia, mivel
buzgólkodott az Úr félelmében, szilárd maradt, amikor fellázadt a
nép, nemes lelkülettel, s engesztelést szerzett Izrael népének.
Sir 45.24
Ezért a béke szövetségét kötötte vele, s a szentély és a nép
vezérévé tette: neki és nemzetségének adta tulajdonul a főpapi
tisztséget egyszer s mindenkorra.
Sir 45.25
Dáviddal is állt fenn már ilyen szövetség, Izáj fiával Júda
törzsökéből, hogy a trónt az apa után az egyik fiú örökölje. De Áron
öröksége rászáll minden utódjára.
Sir 45.26
Adjon Isten békességet a szívetekbe, hogy igazságosan ítélkezzetek
népe fölött, az ősök erényei el ne enyésszenek, és szálljon át
utódaikra hírnevük!
Sir 46
Sir 46.1
Józsue, Nun fia, vitéz hadvezér volt és Mózes utódja a
prófétaságban. Nagy volt, mint neve is mondja: megmentette a
kiválasztottakat, bosszút állt az ellenségen és bevezette
örökrészébe Izraelt.
Sir 46.2
Nagyszerű volt, ahogy a kezét fölemelte, és dárdát ragadott a
városok ellen!
Sir 46.3
Volt-e, aki szembeszállhatott vele? Hiszen az Úrnak hadait vezette!
Sir 46.4
Nemde még a nap is megállt intésére, s egy napból kettő lett?
Sir 46.5
A magasságbeli Istenhez folyamodott, amikor mindenfelől ellenség
támadta, és az Úr meghallgatta: hallatlan erejű jégesőt támasztott,
Sir 46.6
rázúdította az ellenséges népre, s megsemmisítette az ellent a
lejtőn, hadd tudják meg a népek, fegyvere mily erős, és hogy
ellenfelük maga az Úr.
Sir 46.7
Azért is, mert hű volt a Hatalmashoz, s jámbornak bizonyult Mózes
napjaiban, ő és Káleb, Jefunne fia, bátran szembeszálltak a
tömeggel, s így elejét vették, hogy a nép vétkezzék, elhallgattatták
a gonosz zúgolódást.
Sir 46.8
Ezért ők ketten kivételek lettek a gyalogos hatszázezer közül, és
bevonulhattak örökrészükbe, a tejjel-mézzel folyó országba.
Sir 46.9
Az Úr erőt kölcsönzött Kálebnek - és az öreg koráig megmaradt benne
-, hogy meg tudja szállni a hegyvidéket, s ereje rászállott utódaira
is.
Sir 46.10
Hadd tudja meg ebből egész Izrael, mily üdvös mindenben követni az
Urat!
Sir 46.11
Azután a bírák, mindegyik név szerint, mind, akinek a szíve nem lett
hűtlen, és aki Istennek nem fordított hátat: legyen áldott az
emlékük!
Sir 46.12
Pihenőhelyükről hajtson ki a csontjuk, viseljék újra meg újra a
nevüket e híres férfiak leszármazottjai.
Sir 46.13
Sámuel az Úrnak kedvelt prófétája, ő alapította meg a királyságot,
és fejedelmeket kent föl a nép fölé.
Sir 46.14
Ítélkezett a közösség felett az Úr törvénye szerint, s meg is
látogatta az Úr Jákobot.
Sir 46.15
Elismert próféta volt hűsége miatt, s megbízható látnoknak bizonyult
szavaiban.
Sir 46.16
Ő is a hatalmas Úrhoz folyamodott, amikor mindenfelől szorongatta az
ellenség, és egy szopós bárányt hozott áldozatul.
Sir 46.17
Az Úr meg mennydörgött az ég magasából, hatalmas zúgásként
hallatszott a hangja.
Sir 46.18
Az ellenség vezéreit megsemmisítette, s a filiszteusok minden
fejedelmét.
Sir 46.19
Mielőtt örök nyugalomra tért, tanúnak hívta az Urat és fölkentjét:
"Kitől fogadtam el akár egy sarut is ajándékba?" És nem emelt
panaszt ellene senki sem.
Sir 46.20
Megkérdezték még a halála után is, és megmondta előre a király
halálát. Felhangzott a földből prófétáló szava, hogy a nép bűneit
így kiengesztelje.
Sir 47
Sir 47.1
Azután még Nátán lépett föl utána, hogy próféta legyen Dávid
idejében.
Sir 47.2
Amint a hájat kiszedik az áldozathoz, úgy választotta ki (az Úr)
Dávidot Izrael népéből.
Sir 47.3
Az oroszlánt kinevette, mint egy kis kost, s mintha bárány volna,
kacagott a medvén.
Sir 47.4
Egész ifjan győzött az óriás ellen, és a gyalázatot lemosta népéről,
amikor megforgatta kezében parittyáját, és legyőzte a gőgös
Góljátot.
Sir 47.5
A magasságbeli Úrhoz folyamodott, és ő erőt adott jobbjába, hogy
legyőzhesse a harcedzett férfit, és így Izrael szarvát fölemelje.
Sir 47.6
Ezért lett híre, hogy legyőzött tízezret, s az Úr dicsőítő énekében
magasztalták, és így fejét diadémmal koronázták.
Sir 47.7
Győzött körös-körül az ellenség felett, megsemmisítette a
filiszteusokat, s mind a mai napig letörte szarvukat.
Sir 47.8
Minden tette után magasztaló szókkal dicséretet zengett a Szent
Magasságbelinek. Egész szívvel dalolt és kimutatta, hogy szereti
Teremtőjét.
Sir 47.9
Hárfákat tett az oltár közelébe, kíséretük az énekeket még
kedvesebbé tette.
Sir 47.10
Pompával ülte meg az ünnepeket, ragyogó fényt adott minden
ünnepségnek. Amikor szent nevének dicséretét zengte, már virradat
előtt visszhangzott a szentély.
Sir 47.11
Meg is bocsátotta bűnét az Úr, és felmagasztalta szarvát
mindenkorra. Szövetséget kötött vele a királyságra, s Jeruzsálem
fölé állította trónját.
Sir 47.12
Bölcs fiú követte, aki az ő kedvéért már biztonságban élhetett.
Sir 47.13
Salamon a béke idején volt király, körös-körül békét adott neki az
Úr, s ezért ő házat épített nevének, és örök időkre szentélyt
emeltetett.
Sir 47.14
Milyen bölcs voltál már ifjúkorodban, tele voltál okossággal, mint a
folyó.
Sir 47.15
Elborítottad a földet szellemeddel, és betöltötted rejtélyes
szavakkal.
Sir 47.16
Híred eljutott a messze szigetekig, s mert szeretted a békét,
megkedveltek.
Sir 47.17
Énekek, mondások, rejtélyek s válaszok által elkápráztattad a
világot.
Sir 47.18
Istennek, az Úrnak nevében, akit Izrael Istenének hívnak, halmoztad
az aranyat, mint az ónt, s mint az ólom, annyi ezüstöd volt.
Sir 47.19
De az ágyékodat asszonyoknak adtad, és érzékiséged rabszolgája
lettél.
Sir 47.20
Így foltot ejtettél neved tisztességén, és nemzetségedre gyalázatot
hoztál. Az utódaidra haragot vontál, és szorongattatást az
ivadékodra:
Sir 47.21
Kettős uralom vette kezdetét, és Efraimból pártütő ország lett.
Sir 47.22
Isten mégsem vonta vissza szeretetét, nem hiúsult meg egyetlen szava
sem. Nem tagadta meg, hogy kiválasztottjának utódja is legyen, és
nem irtotta ki annak nemzetségét, aki őt szerette. Meghagyott
Jákobnak egy maradékot s belőle Dávidnak gyökérhajtást adott.
Sir 47.23
Salamon megtért atyáihoz, s utódul egyik ivadékát hagyta: "A nép
balgaságát", a legkevésbé okost, Rechabeámot, aki a népet lázadásba
vitte.
Sir 47.24
És Jerobeámot, Nebátnak a fiát, aki bűnbe vitte Izraelt, s gonosz
útra tanította Efraimot. Azóta bűneik igen nagyra nőttek, úgyhogy
számkivetés lett a sorsuk, távol országuktól.
Sir 47.25
Mert mindenféle rosszra törekedtek, míg utol nem érte őket a
büntetés.
Sir 48
Sir 48.1
Ekkor, mint a tűzvész, Illés próféta jött, kinek szava lángolt, mint
az égő fáklya.
Sir 48.2
Éhínséget hozott rájuk, és haragjában megtizedelte őket.
Sir 48.3
Az Úr szavával elzárta az eget, és tüzet hozott le háromszor az
égből.
Sir 48.4
Illés, de nagy voltál csodatetteiddel! Melyik öntelt, gőgös
mérkőzhetnék veled?
Sir 48.5
Feltámasztottál egy holtat a halálból, az alvilágból a
Magasságbelinek szavával.
Sir 48.6
Sírba küldtél királyokat, és fekvőhelyükről dicső nagyságokat.
Sir 48.7
A Sínai-hegyen büntetéssel fenyegettél, a Hóreben a megtorlás szavát
hallattad.
Sir 48.8
Királyokat kentél fel a bosszúra, és prófétákat utódodul.
Sir 48.9
Vihar közepette magasba ragadtattál, szekéren, amivel tüzes lovak
száguldottak.
Sir 48.10
Jel lettél a jövendő harag idejére, hogy te csillapítsd le, mielőtt
kitörne, hogy az apák szívét fiaikhoz fordítsd, és Jákob törzseit
újra helyreállítsd.
Sir 48.11
Boldogok mind, akik téged meglátnak, akik szeretetben hunyták le
szemüket, s mi is részesei leszünk az életnek.
Sir 48.12
Illést elragadta a vihar, de a szellemét megkapta Elizeus. Életében
nem félt a fejedelmektől, nem volt ember, aki megbírt szellemével.
Sir 48.13
Nem volt neki semmi lehetetlen, a holttestében is prófétaerő volt.
Sir 48.14
Életében csodatetteket vitt végbe, halálakor meg bámulatba ejtett
műveivel.
Sir 48.15
Ennek ellenére a nép mégsem tért meg, és nem szakított addig
bűneivel, amíg el nem űzték őket országukból, és szét nem szóródtak
a föld kerekségén.
Sir 48.16
Csak kevés maradt meg a népből és a fejedelem Dávidnak házából.
Némelyek közülük azt tették, ami jó, de a többi csak a bűnt
szaporította.
Sir 48.17
Hiszkija a várost bebiztosította, amikor a közepébe a vizet
bevezette. Keresztülfúratta vassal a sziklákat, s vízgyűjtőket
épített.
Sir 48.18
Az ő napjaiban vonult fel Szanherib és elküldte Rabszakét, aki
kinyújtotta kezét Sion ellen gőgös hatalmában.
Sir 48.19
Ekkor megremegett a szívük és a kezük, és úgy vonaglottak, mint a
vajúdó asszony.
Sir 48.20
Az irgalmas Úrhoz folyamodtak és kitárták feléje esdeklő karjukat. S
a Szent sietve meghallgatta őket az égből, és megmentette őket
Izajás keze által.
Sir 48.21
Megverte az asszírok táborát, az angyala pedig kiirtotta őket.
Sir 48.22
Mert Hiszkija úgy tett, ahogy kedves az Úrnak, és állhatatosan Dávid
útjain járt, amint Izajás, a nagy és megbízható próféta parancsolta
neki.
Sir 48.23
Az ő napjaiban fordult vissza a Nap, és ő nyújtotta meg a király
életét.
Sir 48.24
Nagy lelkével látta a végső dolgokat, és vigasztalta a Sionban
sírókat.
Sir 48.25
Megmutatta örök időkre, hogy mi lesz, s a rejtett dolgokat a
létrejöttük előtt.
Sir 49
Sir 49.1
Jozija emléke olyan, mint az illatos tömjén, illatszerkészítő
fűszerezett műve. Mint ínyünknek a méz, édes az emléke, vagy mint a
nótaszó borozgatás közben.
Sir 49.2
Jó munkát kezdett el: a nép térítését, s véget vetett a
bálványimádásnak.
Sir 49.3
Szíve minden vágya Istenre irányult, s a bűn napjaiban megmaradt
jámbornak.
Sir 49.4
Dávidon, Hiszkiján és Joziján kívül mindnyájan csak a bűnt
szaporították, s a Magasságbeli törvényét elhagyták. Ezért el is
tűntek Júda királyai,
Sir 49.5
és a hatalmukat másoknak adták át, a dicsőségüket idegen nemzetnek.
Sir 49.6
A szent, kiválasztott várost lángba borította az ellenség, úgyhogy
az utcái elnéptelenedtek,
Sir 49.7
amint Jeremiás előre megmondta. Mert gonoszul bántak vele is, akit
anyja méhétől prófétájává tett, hogy irtson, tépjen és pusztítson,
meg hogy építsen és újra telepítsen.
Sir 49.8
Ezekiel pompás látomást nézhetett, amit Isten mutatott neki a
kerubok szekerén.
Sir 49.9
Felhőszakadással verte meg elleneit, hogy az igaz úton járókon
segítsen.
Sir 49.10
Aztán itt van a tizenkét próféta, akiknek csontjai bár kisarjadnának
sírjukból! Mert vigasztalást nyújtottak Jákobnak, hitben és
reményben megszabadították.
Sir 49.11
Zerubbábelt hogyan lehetne dicsérni, hiszen pecsétgyűrű volt a
jobbon?
Sir 49.12
Továbbá Józsuét, Joszadáknak fiát, akik napjaikban fölépítették az
Isten hajlékát, és akik szent népet vezettek az Úrhoz, amelynek
sorsa az örökös dicsőség?
Sir 49.13
Nehemiás - legyen áldott az emléke! - építette föl a lerombolt
falakat, ő rakatott újra kapukat s zárakat, és újjáépítette
házainkat.
Sir 49.14
A föld szülöttei közt nincs párja Hénochnak, ezért el is ragadtatott
a földről.
Sir 49.15
Született Józsefhez mérhető férfiú? Testvérei feje, népének támasza!
Meg is látogatták haló porában is.
Sir 49.16
Becsben állt Szem és Szet az emberek előtt, de a teremtésben minden
élőt felülmúl Ádám.
Sir 50
Sir 50.1
Simon főpap, Onijának a fia megjavíttatta az Isten hajlékát, s
megerősítette életében a templomot.
Sir 50.2
Ő építette a kettős magasságot, a templomot övező fal magas
támaszát.
Sir 50.3
Az ő napjaiban ástak tavat, akkora medencét, mint valami tenger.
Sir 50.4
Megóvta a népet az elpusztulástól, a várost megerősítette ostrom
idejére.
Sir 50.5
Milyen dicső volt, körülvette a nép, amikor előlépett a függöny
mögül.
Sir 50.6
Mint a hajnali csillag a fellegek között, mint a telihold,
Sir 50.7
mint Isten temploma fölött a ragyogó nap, mint a felhők közt
tündöklő szivárvány,
Sir 50.8
mint a tavasz rózsája, mint a patak partján virágzó liliom, mint
nyári napokon a tömjénfa ága,
Sir 50.9
mint az izzó tömjén a füstölő parazsán, mint az áldozati aranyos
edény, amit mindenféle drágakő ékesít,
Sir 50.10
mint az olajfa, amely tele van gyümölccsel, mint a ciprusfa, amely a
felhőkig felér;
Sir 50.11
amikor felöltötte pompás öltözékét, és magára vette csillogó
díszeit, amikor fölment a megszentelt oltárhoz, s betöltötte fénnyel
a szentély környékét.
Sir 50.12
Amikor átvette a papok kezéből a feláldozásra szánt húsdarabokat, s
odaállt az oltár égő tüze mellé, körülötte testvérek koszorúja állt,
ahogy a lomb övezi a Libanon cédrusát; mint a pálmatörzsek, úgy
vették őt körül.
Sir 50.13
Áronnak fiai díszes öltözékben - kezükben az Úrnak felajánlott
adományok - Izrael népének egész közössége előtt,
Sir 50.14
amíg ellátta az oltár szolgálatát, és felajánlotta nemes
testtartással a Magasságbeli Mindenhatónak hozott áldozatot.
Sir 50.15
Majd a serleg után nyújtotta a kezét, és a szőlő véréből áldozott;
az oltár lábához öntötte a Magasságbeli elé jó illatul, a
világmindenség fejedelme elé.
Sir 50.16
Áronnak fiai most felkiáltottak, aztán megfújták vert harsonáikat;
megszólaltatták őket, hogy csak úgy zengett emlékeztetőül a
Magasságbeli előtt.
Sir 50.17
Az összesereglett buzgó népsokaság a földön arcra borult, hogy így
imádja a Mindenható Urat, a Magasságbeli Istent.
Sir 50.18
Most az énekekre zendítettek rá mind, és szállt a dallam a tömeg
fölött.
Sir 50.19
Ekkor esdekelt a nép a Magasságbeli Úrhoz, a nagy irgalmúhoz fordult
imájával, amíg véget nem ért az Úr szolgálata, s be nem fejeződött
az ünnepség.
Sir 50.20
Akkor aztán lejött (Simon), s Izraelnek egész közössége fölé
terjesztette kezét, hogy fennhangon ossza az Úrnak áldását, és
tisztsége szerint kimondja szent nevét.
Sir 50.21
A nép meg másodszor is leborult a földre, hogy a Magasságbeli
áldását fogadja.
Sir 50.22
Most hát áldjátok a mindenség Urát! Nagy dolgokat művel, aki
megáldotta életünket anyánknak méhétől, és irgalmassága szerint
bánik velünk.
Sir 50.23
Ajándékozzon meg vidám szívvel minket, adjon békességet napjainkban,
(egész) Izraelnek örök időkön át.
Sir 50.24
Maradjon mellettünk hűen szeretete, és szabadítson meg minket
napjainkban.
Sir 50.25
Kétfajta népségtől iszonyodik lelkem, a harmadik pedig már nem is
nép:
Sir 50.26
Szeirnek lakói, a filiszteusok, s az a balga nép, amely Szichemet
lakja.
Sir 50.27
Tudománnyal s okossággal teli tanítást írtam le ebben a könyvben:
Jézus, Sirák fia, Eleazár unokája Jeruzsálemből, akinek szívéből
áradt a bölcsesség, mint a záporeső.
Sir 50.28
Boldog ember, aki e dolgokhoz fordul, aki a szívébe zárja őket, az
bölcs lesz.
Sir 50.29
Aki eszerint tesz, erős lesz mindenben, mert az Úrnak fénye lesz az
életútja.
Sir 51
Sir 51.1
Engedd, hogy áldjalak, Uram és Királyom, hogy magasztaljalak,
üdvömnek Istene. Háladalt szeretnék zengeni nevednek.
Sir 51.2
Mert segítőm és oltalmazóm lettél, s megóvtad testemet az
enyészettől, megoltalmaztál a gonosz nyelv tőrétől, a hazugságot
kitalálók ajkától; azokkal szemben, akik ellenem támadnak,
oltalmazóm lettél és megmentettél,
Sir 51.3
nagy irgalmasságod szerint és neved dicsősége szerint, az engem
elnyelni készülők torkától, azok kezétől, akik életemre törtek, a
sok szorongatástól, amely rámszakadt,
Sir 51.4
a fojtogató lángtól, amely körülvett, a tűztől, amelyet nem én
szítottam,
Sir 51.5
az alvilág ölének mélyétől, a hitvány ajkaktól és a hazug szótól,
Sir 51.6
a király előtt a gonosz nyelv rágalmától. Mivel már közel voltam a
halálhoz, életem leszállt a Seol kapuihoz.
Sir 51.7
Bárhova fordultam, nem akadt gyámolom, támaszt kerestem, de seholsem
találtam.
Sir 51.8
Ekkor irgalmadra gondoltam, én Uram, és öröktől fogva végbevitt
tetteidre. Mert segítesz azokon, akik benned bíznak, és megmented
őket ellenségeiktől.
Sir 51.9
Ezért fölemeltem hangomat a földről, és esdekeltem, hogy ments meg a
haláltól.
Sir 51.10
Szólottam az Úrhoz, Uramnak atyjához: "Szorongattatásom napján ne
hagyj el, az acsarkodásnak s a magánynak idején. Akkor majd
mindennap dicsérem a neved és hálásan magasztallak."
Sir 51.11
Ekkor imádságom meghallgatást talált, megmentettél az
elpusztulástól, s a nehéz időkből kiszabadítottál.
Sir 51.12
Ezért magasztallak és áldalak téged, és zengem az Úr nevének
dicséretét.
Sir 51.13
Kisfiú koromban, mielőtt utakra indultam, nyíltan bölcsességet
kértem imáimban.
Sir 51.14
A templomkapunál tanultam meg becsülni, s életem végéig kutatok
utána.
Sir 51.15
Virágkorában a szívem örömét lelte benne, amikor olyan volt, mint
színesedő szőlő. A lábam egyenes úton járt, s ifjúkorom óta nyomon
követtem.
Sir 51.16
Ha egy kissé felé fordítottam fülem, máris kaptam, nagy bölcsességet
szereztem.
Sir 51.17
A segítségével előbbre jutottam, áldom, aki nekem bölcsességet
adott.
Sir 51.18
Elhatároztam, hogy (jól) be is gyakorlom, buzgón törekedtem a jóra
és nem is csalódtam.
Sir 51.19
Keményen küszködött érte a szívem, s azon voltam, hogy tartsam a
törvényt. Magasba emeltem kezemet és tudatlanságom miatt
panaszkodtam.
Sir 51.20
Rászántam lelkemet, és meg is leltem (a bölcsességet) tisztán. A
szívemet kezdettől felé fordítottam, így nem leszek én sem soha
elhagyatott.
Sir 51.21
Izzott egész bensőm, hogy megtalálhassam, ezért el is nyertem
értékes kincs gyanánt.
Sir 51.22
Nyelvemet az Úrtól jutalomként kaptam, azért most vele adok hálát
neki.
Sir 51.23
Gyertek hozzám, akik tudatlanok vagytok, foglaljatok helyet az
iskolámban.
Sir 51.24
Meddig akartok még ezt-azt nélkülözni, meddig maradjon még szomjas a
lelketek?
Sir 51.25
Megnyitom a számat, és beszélni kezdek, s vagyont szerezhettek
magatoknak ingyen.
Sir 51.26
Hajtsátok nyakatok az igája alá, intelmét a lelketek fogadja magába,
hisz közel van azokhoz, akik őt keresik.
Sir 51.27
Láthatjátok a saját szemetekkel, hogy milyen keveset fáradtam, mégis
milyen nagy nyugalmat találtam.
Sir 51.28
Vegyetek tanítást sok-sok ezüstön, és aranyat kaptok érte bőségesen.
Sir 51.29
Örüljön szívetek az Úr irgalmának, az ő dícséretét sose
szégyelljétek.
Sir 51.30
Ha korán elkészültök műveitekkel, megadja jutalmát a maga idejében.
(Aláírás:) Jézusnak, Sirák fiának bölcsessége.
Lap elejére.