A pannon alfabetikum, a szabír rovás és a székely rovás

Vissza. Kezdőlap.
2012.01.20.
Frissítve: 2012.12.20.
A cikkek és jegyzetek egyformán fontosak!
Mindenben tudni kell kételkedni!

Történeti bevezető

Először kitérek a magyar történelemre, aztán a magyar jelenre, és végül a lényegre térek. Amit régen mondtak a magyarokról, köztük sok lehet a rémmese, középkori, szláv meg román, közben pedig jogosan is érezhetik magukat sértve e népek valódi sérelmek miatt, mert a politika, hatalomvágy és kapzsiság következtében minden nép mindig szenved minden néptől. A magyarországi magyarok manapság tényleg elviselhetetlenek, mert vagy nagyon tud egy magyar, vagy nagyon nem tud, de akiket a Magyarországgal szomszédos és újonnan keletkezett országokhoz csatoltak az I. világháború után, emberibbek maradtak. Magyarország 19. századi nemzetiségi politikájának tévhite annak köszönhető, hogy a mai szomszéd országoknak és azok elődállamainak politikusai szemfüles szónokok voltak Nyugaton, és ma is azok, csak a magyar olyan szerencsétlen, hogy nem vagy alig mondja el ő a saját véleményét e tekintetben. A szomszéd országok magyarjai a szomszéd országok többi népeivel együtt okosabbak, mint a magyarországiak. A magyar ősvallás feltűnően józan vallás, sok tekintetben ellentéte a mai magyarországi magyar felfogásnak.

A magyarok ősei a szabírok, akik csuvastörök alapú finnugor nyelvet beszéltek, és csuvas dallamvilággal énekeltek, és a Kr. E. második évezredben elfoglalták a Kárpát-medencét, tulajdonképpen ők a pannon nép. Mivel igényük lett a könnyen róható írásra, átvették a proto-sínai képírást, mert elég kevés írásjelet tartalmazott a róhatóvá alakításhoz. A jelneveket saját kiejtésükhöz igazították, és népetimológiával saját szókincsükhöz alkalmazták, így lett a táv jelnévhez a bot képjele társítva. Tőlük erednek a finn rúnák, melyek ősibbek a germánokénál. Egy indoeurópai asszimiláció elől menekülve a szabírok Keletre menekültek, Európa-Ázsia határának tájékára, és egy részük tovább ment Belső-Ázsiába, elterjesztve írásukat az ótörök népek körében, majd visszatértek az Európai-Ázsiai testvérekhez, akik már magyarnak nevezték magukat, és finnugor-török-szkíta törzsszövetség formájában élték életüket. A belső-ázsiai tartózkodásnak nyomai vannak legalább a népi kultúrában. A magyar vagy madzsgar népnévben a madzs táltost jelent dél-ázsiai jövevényszóként, talán az iráni a méd nép névadó mágusosztályának nevéből keletkezett jövevényszóként jelent táltost, a gar, vagy ar népet. A magyarok egy része a szabírok visszatérése után visszafoglalta a Kárpát-medencét, de most maradt néhány magyar a sztyeppén, akiket ma baskír néven ismerünk. De a Keleten maradt magyarok közül néhányan a tatárjárás idején bejöttek a kunokkal együtt, és hozták magukkal a székely rovásírásnak nevezett írásrendszer majdnem mai változatát. A honfoglaló magyarok írásemlékei török írások. A pannon alfabetikum egy lágy hangokat és zárréshangokat nem tartalmazó, alacsony hangállományú magyar nyelvjárás modernizálódásának tanúja, ugyanis megjelennek benne a zöngés hangok, és a zöngés hangokat használó kiejtésbe történő átmenetet jelző hehezetes hangok. Ugyanakkor a magyar nyelvjárások többségében sokáig nem volt zöngés hang.

Pannon alfabetikum
Jel	Hang	Név	Jelentés	Mondák, tanítások, történelem
Szótagjelek
A szótagjelek betűrendje, helyzete a pannon alfabetikumban nem ismert, tehát nem feltétlenül lehetett gyakori a használatuk.
	aNT	Tän	Ég, Isten	Az ősmagyarok és a pannonok az Istent az Éggel azonosították, mint Végtelennel, de a Végtelen a Lent és Fent egységét is jelentette. Az Ég tehát Kozmoszt is jelentett hitvilágukban. Az Égben lakik a Földanya és az Égatya szelleme. Az aNT jel önálló pannon írásjel.
	iX	Issz/ Sszi	Szegelet, Ős, Ukkó	A Földanya neve Ukkó, melynek jelentése őskő. Az ISsz/Sszi jel önálló pannon írásjel.
	iX	Sszi	Rovás	A karcolások képjele. A Sszi jel e változata önálló pannon írásjel.
	iX	Sszi	Szegelet, rovás	A sémita Tav jelforma alkalmazása más hangértékben.
	uNK	Kün	Gönüz	Az Égatya neve Gönüz, melynek jelentése napszellem. A Sszi jel e változata önálló pannon írásjel.
	HPRu, aMP	HPRu, Nap	Idő	Születés és halál körforgása az örök megújulás. Az aMP jel egy egyiptomi hieroglifából származik, melynek hangzása megközelítőleg CHPRu.
Betűk
	A	Alpa	Alap?	Boldogasszony, õrdög.
	A-2	Alpa	Alap?	Boldogasszony, õrdög. Az Alpa-2 jelforma önálló pannon írásjel.
	B	Betä	Véd, õriz	Talán szójátékszerű utalás a Bet jelnévre, mely házat jelent.
	G	Gamla	Zászló	Teve sémiül (Vö. Lamda)
	D	Deltä	Telt, várandós	A tel tőhöz a -t képzõ ragasztva.
	E	E	Jelentése nincsen.	Az Alpa jelből alakult ki.
	E-2	E?	Jelentése nincsen?	Az Iota jelből alakult ki
	V/ U	Vau	Fog	Vág, fog, fog, fok. Talán a Vav névből alalut ki. A régi magyar szóvégeken nem volt rendes v hang, csak félmagánhangzó.
	V-2	Vau	Fog	Vág, fog, fog, fok. A régi magyar szóvégeken nem volt rendes v hang, csak félmagánhangzó. A Vau-2 jelforma a Betä jelből alakult ki.
	Z	Zetä	Szít	Összetart, szerelmeskedik
	H	Hetä	Ház	A jelnév másik kiejtése Hota, ami finnül kota. A kota magyarul házat jelent.
	K	Kapa	Kap	Talán szójátékszerű utalás a Kaf jelnévre, mely tenyeret jelent.
	TH	Thetä	Teker	Kerék forgása.
	L	Lamda	Lovacska?	Kelta tõ? Magyar kicsinyítõképzõvel. Eredetileg fent hegyes jel, de kicsit ferdén állva.
	I	Iota	Yotengrit	Talán szójátékszerű utalás a Jod jelnévre, mely kart jelent. Vissza.
	M	Mem	Menny	Magasságos Ég vagy Mama (Nagyanya), Nagyboldogasszony, vagy meny.
	M-2	Mu	Forrás	Lyuk, vagy tej forrása A Mu jel önálló pannon írásjel.
	N	Nun	Nagy	Nagy Ég
	N-2	Nun	Nagy	Nagyobb a kisebbnél. A Nun-2 jel önálló pannon írásjel.
	O	O	Jelentése nincsen.	Az U-2 jelből alakult ki.
	S	Sin	Felkel, kikel	Talán szójátékszerűszerű utalás a Sin jelnévre, mely fogat jelent.
	ZS	Zsi	Kis	3 darab kisvonal egybeírt képjele. A Zsi/Zzi jel önálló pannon írásjel.
	P	Pi	Sarok/ Fa	Utalás a búvóhely szó tövére, vagy a fa szó ősibb kiejtésmódjára.
	R	Räsä	Nyílás	Talán szójátékszerű utalás a Res jelnévre, mely fejet jelent.
	Q	Kopa	Fej	A kupa szó másként ejtve.
	PH	Phi	Fúvik	A Mu jelből alakult ki (vagy fordítva).
	KH	Khi	Heg, ró	Forradás. A sebhely jelentés kapcsolódik a sérülés kifejezéshez, így a Khi második változata azonos lehet a Sszi második változatával. A Khi jel önálló pannon írásjel.
	T	Tau	Bot	A Tav jelnév ábrájának lecserélése, szójátékszerű utalás a bot szóra. A régi magyar szóvégeken nem volt rendes v hang, csak félmagánhangzó.
	SZ	Szamka	Zsineg?	Vagy inkább szeg.
	U-2	U	Jelentése nincsen.	A Vau-1 jelből alakult ki. Vissza.

A görög, etruszk és latin írás

A görög ábécé nem görög eredetű jelneveiben mindig az első szótag magánhangzója a hangsúlyos, ha a szótag nyílt végű, kivéve az Iótát, mert az Ióta első két magánhangzója bizonyára kettőshangzó volt a pannon nyelvben, tehát az eleje j-nek hangozhatott. További kivételek a görög kettőshangzós jelnevek nem görög eredetű jelnevek. Az indoeurópai nyelvekben a hosszú magánhangzó hangsúlyos. A finnugor nyelvekben általában a szó első szótagja hangsúlyos. A pannon nyelv a magyar nyelv őse. A magyar nyelv finnugor nyelv. A magyar nyelvben a magánhangzó hosszúsága független a hangsúlytól. A szókezdő hangsúlyt nem állandósító finnugor nyelvek magánhangzószabályait nem ismerem, egyedül a magyarét. A tisztán pannon eredetű görög jelnevek (a pannon ábécének megfelelő sorrendben): Alpha, Béta, Gamma, Delta, Ei (Epszilon), Vau (Digamma), Dzéta, Éta, Héta, Théta, Kappa, Lamda, Ióta, Mú, Nú, Ou, Szan, Só, Pei, Rhó, Koppa, Phei, Khei, Tau, Szigma, Ú (Upszilon), Xei, Pszei.

A latin jelnevek egy szótagúak, etruszk eredetűek. Az etruszkok részben pannon származásúak. A latin jelnevek etruszk eredetűek. Finnugor sajátság, hogy a, o, u hangok előtt korábban kezdtek el h beszédhangot mondani, mint e, i hangok előtt, de az etruszk ebben ősibbnek számít, mert nem volt benne szó eleji hehezet, de a H betű nevében lehetett. A latin jelnevek nem egy etruszk hang szóvégi létezését bizonyítják, és a finnugor hangsúlyozásnak megfelelőek: Á, Bé, Ké, Dé, É, Ef, Há, Í, Ká, El, Em, En, Ó, Pé, Kú, Er, Esz, Té, Ú, Ix, Zé. Angol kiejtésben, mely egyben nyelvtörténeti és kiejtésbeli, valamint francia és görög hatásokat is tükröz: Ei, Bí, Szí, Dí, Í, Ef, Dzsí, Eidzs, Ai, Dzsei, Kei, El, Em, En, Ou, Pí, Kjú, Ár, Esz, Tí, Jú, Ví, Dabl Jú, Egz, Vai, Zí/Zed.

A pannon rovásírás fejlődése

Pusztai szabír alfabetikum
Jel	Hang	Név	Jelentés	Mondák, tanítások, történelem
Szótagjelek
Ősi szabír szótagjelek
	aNT	Tän	Ég, Isten	Az ősmagyarok és a pannonok az Istent az Éggel azonosították, mint Végtelennel, de a Végtelen a Lent és Fent egységét is jelentette. Az Ég tehát Kozmoszt is jelentett hitvilágukban. Az Égben lakik a Földanya és az Égatya szelleme.
	iX és/vagy ISZ	Isz	Szegelet, Ős, Ukkó	A Földanya neve Ukkó, melynek jelentése őskő.
	uNK	Kün	Gönüz	Az Égatya neve Gönüz, melynek jelentése napszellem.
	eTePeRü, aMP	TPRü, Nap	Idő	Születés és halál körforgására, az örök megújulás. Az aMP jel egy egyiptomi hieroglifából származik, melynek hangzása megközelítőleg CHPRu.
Betűk
	eS	Sen	Zsen-dül	E betü tal´n már a pannon abc egyikében is eS betû lett, így a Khi egyike Hóka rovásjel lett. Ama elõ-abc-ben nem volt O betû, de megint lett rá igény.
	eG	Ég	Nagy Ég	A Gamal jelbõl.
	eCS	Cselûke	Celõke	Ahol ezt föbe szúrják, ott a világ közepe. E betû kétfele nézve eT/eCS, majd eC. De ahol eC, ott az eT a Vau jelbõl lett.
Belső-ázsiai szabír betűváltozások
Betűk
	U	Ustu	Üst	A hun üst egyszerűsített kínai piktogramjának magyar továbbegyszerűsítése rovásjellé.
	eV	Vas	Réz	Az U rovásjelből vonták el az eV rovásjelet, utalva az üstök anyagára.
Szótagjelek
	aND	Kände	Kende	A kende volt a papfejedelem, akié elvileg a legfőbb hatalom, ámde hatalma látszólagos, a törzsek fölötti központi hatalommal a gyula bírt csupán, aki világi és katonai fejedelem. De az ő hatalma is korlátozott, hogy a törzseknek meglegyen a maguk önállósága, viszont parancsa mindenkire érvényes. A kendének még a táltosok fölött sincs valódi hatalma, ők teljesen függetlenek tőle. A kende feladata az Istennel tartani a kapcsolatot a nép érdekében. Amíg a kende egyistenhívő, addig az alacsonyabb rangúak főistenhívők, de nem többistenhívők. Az aND rovásjel az ótörök NT/ND szótagjel átírása, az ótörök szótagjel jelentése ugyancsak kende.
	eNCS	eNeCS	Jelentése nincsen.	Az eNCS rovásjel az ótörök NCS szótagjel átírása, az ótörök szótagjel jelentése íjkészítő, neve jancsi. Az eNCS rovásjel a Cselűte rovásjel újabb alakjából és Nacsú rovásjel régebbi alakjából lett összevonva. A Cselűte rovásjel Celőke rovásjellé alakulása után az utólag létrehozott Csap rovásjelet vonták össze az eN rovásjellel, hogy az átírási hangértéket átmentsék.
	eCSeCS	eCSeCS	Jelentése nincsen.	Az eCSeCS rovásjel egy megkettőzőtt Cselűte rovásjel, amely annak szemléltetésére szolgál, hogy az enCS rovásjel nem szabad eCSeCS hangértékkel olvasni. Az eCSeCS ligatúra alakja idővel egyszerűsödött, és elkezdett emlékeztetni az aTY rovásjelre.
	eNeJ	eNeJ	Jelentése nincsen.	Az eNeJ rovásjel az ótörök NJ szótagjel átírása, az ótörök szótagjel jelentése és neve nem tisztázott. Lehet, hogy inkább latin mintá kialakított jel.
	eLD	eLDe	Jelentése nincsen.	Az eLD rovásjel az ótörök LT/LD szótagjel átírása, az ótörök szótagjel jelentése talán vas, neve talán Demir.
	eLT	eLTe	Jelentése nincsen.	Az eLT rovásjel az ótörök LT/LD szótagjel átírása, az ótörök szótagjel jelentése talán vas, neve talán Demir.

Szkíta ábécé

Székely és türk rovásjelek

Latin hatású szótagjelek a székely rovásírásban

Jel	Hang	Név	Jelentés	Történelem, nyelvtörténet, írástörténet
	aK	Vég aK	Szóvégi K hang	A szóvégi C betű átírása bármilyen betű után, vagy A betű után, A, O, U betű után.
	eCK	eCK	eC + Vég Ak	A latin CC betűkapcsolat, mint KC hangkapcsolat fordítottjának átírása. A Vég Ak eredetileg aK nevű lehetett, az eK betű ellentettjeként, mert ugyanis a k hang a leggyakoribb mássalhangzó a Világ nyelveiben, másrészt a magyar szavakban ritka a vegyes hangrend, ezért a székely rovásírásban eredetileg csak az első szótag magánhangzóját írták ki, kivéve az ejtéskönnyítő magánhangzókat. Ejtéskönnyítő magánhangzó az a hang: aND, aK, aMP, aNT/eNT/iNT, aTY. Ejtéskönnyítő hang az e hang: eB, eC, eCS, eD, eMP, aTY/eTY, stb. Ejtéskönnyítő hang mindkét magánhangzó: aMP/eMP, aNT/eNT/iNT. Ejtéskönnyítő hang az i: IS, aNt/eNt/inT. Ejtéskönnyítő hang az u: uNK. Továbbá ejtéskönnyítő hang az e hang minden egyes rovásjelben.
	eZT	eZT	eSZT	A középkori magyar helyesírásban a Z betű az sz és z hangot jelölte, mert az akkori helyesírásban még kevés volt a bő hangállományt kielégítő jelkészlet.
	eST	eST	eST, eSZT	Az S betű sz és s hangot jelentett a középkori magyar helyesírásban, esetenként zs hangot is. A latin S betű hatására a magyar eS rovásjelet eSZ hangértékkel is használták.
	eNYGY	eNYGY	Nem eNG	Az eredetileg lágy dzs hangként ejtett gy hangot olaszosan G betűvel írták, pedig alapja a d hang. Az nygy és ng hangkapcsolat közt a latin betűs magyar középkori írás nemigen tudott különbséget tenni, legföljebb ngh betűkapcsolat alakítgatásával e, i, y betűk előtt.

Irodalomjegyzék

A fölhasználásuk még nem jelenti azt, hogy egyetértek bármivel is. (Vagy hogy ők esetleg egyetértenének velem bármikor is.) És természetesen a források sem érthetnek egyet egymással.

1. Forrásmű irodalma. Forrásmű.
   
2. Alinei, Mario: Ősi kapocs. A magyar-etruszk nyelvrokonság. Allprint Kiadó, 2005.
   Eredeti mű: Etrusco: Una forma arcaica di ungherese. Il Mulino, Bologna, 2003.
   
3. A magyarok ábécéje és hitvilága;
4. http://www.rovasirasforrai.hu/Letoltes/1_kep/130-134.pdf;
5. http://www.rovasirasforrai.hu/Letoltes/1_kep/112-115.pdf;
6. http://www.rovasirasforrai.hu/Letoltes/1_kep/140-143.pdf.
7. Olzsasz Szülejmenov: Sumer és Ázsia
   Ez alapján: SUMER-NAME in: Az i ja. Zsazusü, Alma Ata, 1975.
8. http://omniglot.com/
   

Lap elejére.