Heteskönyv
1. Történelem
Vissza.
A nyugat-európai férfiak nácik, a nyugat-európai nők finnyásak, a
nyugat-európai gyerekek nem tudnak vicceket gyártani. Ami itt
felsorolódott: két nagy hiba és semmi hiú különlegesség.
Önmagunkhoz képest másokat meghatározó felsorolásom ugyan hiányos
és erősen elfogult meg túl-általánosító, de azért jólesett ezt
írni.
Őskor
Egész Nyugat-Európában az őskor óta levő férfi-gén az Eu18, más
néven R1b, Kelet-Európában pedig
az Eu19, más néven R1a. A két gén
alig különbözik, és mindkettőről elmondhatjuk, hogy őskőkori
eredetűek. A jégkorszakban a Turáni-alföldön keresztül vándoroltak
Európába az R1 népességek. Afrikából
jöttek, átmentek Iránba, onnan pedig északra Turánba és keletre
Indiába. Indiából Délkelet-Ázsiába, onnan Ausztráliába. Turánból
Európába és keletre, Belső-Ázsiába. Onnan pedig Kínába és
Amerikába.
A mojgrádi aranykincs
Valószínűleg
rézkori, népvándorlás-kori és néhány lehetségesen hamis darab. Mauthner
László műkincskereskedő adta el a Nemzeti Múzeumnak
1911-12-ben, mikor az igazgató Hampel József
volt. A kincs lelőhelye ismeretlen. A szokatlan küllemű leletek
csakis a rézkori leletek sorába állíthatók, mert nem hasonlítanak
másra. Köztük van egy híres T-alakú
csüngő. Formai jegyeit illetően a balkáni csüngők utánzata,
végtagjain iker-spirál. Méretét tekintve erdélyi gyártmány.
Rendeltetése szerint a Földanya oltalmát kérő talizmán. Hasonló
leleteket leltek a régészek a balkáni, kis-ázsiai, krétai és
kaukázusi lelőhelyeken. Mindezt megállapította Makkay
János A tiszaszőlősi kincs című könyvében.
a T-alakú csüngők néha
dupla-spirálban végződnek.
Iker-spirál
Az iker-spirál, mint szarv alakú vagy szív alakú jelkép, a
Teremtő Anyát és a szeretetet jelképezi. A Kis-Ázsia és Irán
között elterülő Mezopotámia földjének első földműves népei
találták ki.
Jelkép.
|
Keleten.
|
Nyugaton.
|
|
A csábítást és a
szülést is segítő, de akár pihenésre is alkalmas bizonyos
ülő-helyzetnek, a békapóznak ősi és egyetemes motívuma.
|
|
Az
anyaméh ősi és egyetemes szimbóluma.
|
|
Európai eredetű kínai
motívum kőkori-bronzkori vázákról, a Matyiajaó nevű
régészeti kultúrából,azaz lelőhely-csoportból.
|
|
Őzfejes gyökerű gránátalmafa az
újkőkori Indus-völgyből. E honlapon sematizált változata.
|
Kígyólábú Földanya békapózban
ülve, azaz szülés vagy csábítás közben ábrázolva. |
|
Ősi török égitesthordó
bikamotívum vagy tehénmotívum, stilizálva és sematizálva.
|
A Napot világra hozó Földanya
növényesített ábrája: palmetta. E honlapon sematizált
változata.
|
|
Egymás
köré csavarodó kígyók fejének találkozását és ősnemzésüket
ábrázoló végtelen-jel bonyolultabb típusának felső végét
ábrázoló jelkép, a szívecske-jel előképe.
|
|
Villámköteg,
sémita-jáfetita eredetű motívum.
|
E jelkép más nyugati jelképekkel keletre
került ókorban. Keletiek nyugatra később.
|
Ezek a jelek azért déli eredetűek, mert a kígyó a kígyó is déli
származású. (De a kétfejű állatábrázolás észak-ázsiai.) A
villámköteg valószínűleg más eredetű jel. A villámköteget nem
ismerték a hámita népek, akik a sémiták nyelvrokonai. Így hámita
nyelvet beszéltek az ókor titokzatos vegyészei, az ókori
egyiptomiak is. Az ókori egyiptomiak két lélekben hittek, mint a
hideg északnak és a füves pusztáknak urál-altáji népei. Az
egyiptomiak számára a tehén jelképezte az égboltot, főleg a
csillagosat, mint a gímszarvas északon. A hideg tájakon élő népek
világképe legtöbbször az egymást kiegészítő ellentéteken alapszik.
Ez a világkép nem kizáró. Ilyen a trópusi népek világképe is.
A jégkorszakban juthatott egy népcsoport Délnyugat-Ázsiába. E
népcsoport egy része az ókor kezdetén visszavándorolt északra, és
beszélőinek alapnyelvéből fejlődött ki az altáji nyelvcsalád. A
Délnyugat-Ázsiában maradottak hatással lehettek az őslakókra, és
az őslakók is hathattak rájuk. E népcsoport lett a hámita
népcsoport. E népcsoport legtöbb tagja egy ősi sémita
alapnyelv-járást kezdett el beszélni. De előtte a jáfetita és
sémita alapnyelvekben kialakultak a nyelvtani nemek: nőnem,
hímnem, semlegesnem.
A jáfetita alapnyelvet beszélők Kis-Ázsián keresztül érkeztek a
Balkánra, onnan pedig a Kárpát-medencébe. E két terület keleti és
nyugati eredetű őslakóival összekeveredtek, és néhányan tovább
mentek a kelet-európai pusztára, ahol a földművelésről áttértek a
pásztorkodásra. Az északi erdők szomszédságában találkoztak a
finnugor jellegű népekkel, akik együtt a vízimadarak népe, de akik
korábbi lakói voltak a pusztának, és akik eleinte mind
rénpásztorok. Pásztorok, de nem lópásztorok, mint a jáfetiták és
társaik. Közben a jáfetita nyelvű nemzetségekből kialakultak az
indoeurópai népek. Ugyanekkor kezdett el kialakulni az uráli
nyelvcsalád is. A két nyelvcsalád néhány közös szava közül kettő a
magyar nyelvben így hangzik: víz, tesz.
Az indoeurópai népek nagyobb nyugat-európai csoportjai: kelták és
germánok. Nyelveik kentum-nyelvek. Az indoeurópai népek nagyobb
nagyobb Turán-környéki csoportjai: árják és szlávok. Nyelveik
szatem-nyelvek. Árják nagyobb csoportjai: szittyák, jászok,
indoirániak. Szerintem az árják félig finnugorok. A németek és a
szlávok talán dögevő népeknek is leszármazottai. Az uráli népek
nyugat-uráli csoportja beszélte a finnugor alapnyelvet vagy az
uráli alapnyelvet. Az ugor népek elfinnugorosodott népek, kiknek
lóimádó turániak és medveimádó szibériaiak az őseik. Ajánlott
kutatók finnugor és török témában: Türk Attila,
Szeverényi Sándor, Klima László.
Amennyiben gyanúsnak tűnnek, akkor félreértettük őket, de pusztán
óvatosságból. És azt minden kutató tudja, hogy a kétfejű sziámi
lovak a kacsatalp alakú csüngőikkel finnugor leletek, mint ahogy a
kétfejű madár Észak-Ázsiából eredő motívum. Ezen írásban jobbára a
nyelvészetről esik szó.
Alapszavak és hangtan
Hiányos összehasonlító lista, a Szókincsháló honlap,
és a Tinta Kiadó Etimológia szótára
alapján.
- Eszik: manysiul tí, finnül szüö, finnugorul szeve.MOLNÁRTÜKÖR
- Iszik: manysiul aj, finnül juo, finnugorul juhe.
- Megy: manysiul miny, finnül mene, uráliul mene.
- Tesz: manysiul täj, finnül teke, finnugorul teke.
- Fül: manysiul pily, mariul pölös, finnugorul peljä.
- Kéz: manysiul kät hosszú ä hanggal, finnül käsi, finnugorul käte.
- Láb: manysiul luv, finnül luu, uráliul luve.
- Szem: manysiul säm, finnül silmä, uráliul silmä.
- Be: finnugorul pälej.
- El: manysiul éla, finnugorul ezej. (Szó belsejét zelypítve
ejtsd.)
- Ki: manysiul kün, ugorul kij/kimej.
- Meg: ómagyarul migé, ősmagyarul migej.
- Ég: finnugorul szänge.
- Föld: magyarul föld.
- Tűz: manysiul tävet, ugorul tüvete.
- Víz: manysiul üty, uráliul vete.
A felsorolt szavakban keressünk szabályos hangmegfeleléseket, aztán
olvassunk tovább. A nyelvrokonításokhoz a Zaicz Gábor
szerkesztette Etimológiai szótárt használgattam. Kiadta a
Tinta Kiadó. És a lovász-szókincset nem is
említettem, de azt megemlítem, hogy ismerik a nyelvészek, és nem
titkolják. Keresd a ló
szót például itt, eme időnként
türelmetlen, de egész érdekes honlapon, amely honlappal egyet érteni
nem kötelező : http://www.nyest.hu/.
Ábécék
Pannonikus 1.
|
Pannonikus 2.
|
Ugor 1.
|
Finn.
|
|
A.
|
|
|
Bé.
|
Bé.
|
Vé.
|
Vé.
|
Gé.
|
Gé.
|
U.
|
U.
|
Dé.
|
Dé.
|
Zelyp.
|
|
|
E
|
A
|
A
|
|
Vé.
|
Er
|
Er
|
|
Ká
|
Ká
|
Ix.
|
Zé.
|
Eng.
|
Eng.
|
Ká.
Jé.
El.
|
Há.
Ká.
Thé.
Jé.
El.
|
Jé.
Há.
|
Jé.
Há.
|
Em.
En.
|
Em.
En.
O.
|
En.
Em.
|
En.
I.
Em.
|
Pé.
|
Pé.
|
Pé.
|
Pé.
|
|
|
E.
|
E.
|
Er.
|
Er.
|
El.
|
El.
|
|
Phí.
|
|
|
|
Khí.
|
|
|
Esz.
|
Té.
|
Esz.
|
Esz.
|
Té.
|
Esz.
|
Té.
|
Té.
|
|
U.
|
|
|
- Ókánaáni=Protosínai: Gégezárhang, Bé, Gé, Dé, Há, V, Zé,
kemény CHá, Jé, Ká, eL, eM, eN, Valami nyögdécselős há, Pé, eSZ,
Qú, eR, eS, Té.
- Jelentésük: kör, ház, teve, hal, örvendezés, kampó,
kézbilincs, kerítés, kar, tenyér, ökörhajtó ostor, víz, kígyó,
eget tartó oszlop vagy földet tartó hal, szem, sarok, növény,
???, fej, Nap, írott jel.
- Az ókánaánita ábécé egyiptomi eredetű egyszerűbb ábécé.
- Rekonstruált pannonikus 1: Bé=Vé, Gé=kemény CHá féle zöngés
hang, Dé=SZelypítés=Zelypítés, Zé=iX, Ká, eL, Jé, eM, eN, eS,
iKS, Pé, eR, Ká hang a magas hangrendű írott szavakban, eSZ, Té.
- Jelentésük: édelmez/lát, teve, telt, késsel rovott jel, kap,
lendül, ízület, meny/menny, nagy, zsendül, has, fúj, rés,
kupa=fej, szög/szöglet, tű/vég.
- A hosszú pannonikus ábécét rekonstruálta Michelangelo
Naddeo olasz nyugdíjas vagy valaki más.
Ilyet rekonstruálni könnyű, csak akarni kell. Azért akarta
rekonstruálni, mert ő vagy valaki más észrevette a finn rúnák
és ókánaánita hieroglifák közti rokonságot, miközben saját
származását és így az európai kultúrát kutatgatta.
- Finn: Vé, U=Ü, A=Ä, eR, Ká, eNG, Jé, kemény CHá féle zöngés
hang, eN, I, eM, Pé, E, eL, eSZ, Té.
- Jelentésük: lát, ürge=hím, anya, rés, kap, fej, jonh, nő,
nagy, egyedül, meny, fiú, egyesülés, lé, szeg, vég.
A nyíl-alakú Té betű jelentése az itt látható ősi ábécékben
főleg e 3-féle jelentés lehet: tű, vég, új kezdet.
- Rekonstruált ugor 1: Vé, U=Ü, Szelypítés=Zelypítés, A=Ä, eR,
Ká, eNG=uNGK, Jé, kemény CHá féle zöngés hang, eN, eM, Pé, E,
eL, eSZ, Té.
- Jelentésük: lát, ürge=hím, elé-felé, anya, rés, kap,
kunkorodás, jonh, nő, nagy, meny, fiú, egyesülés, lé, szöglet,
vég vagy új kezdet.
- Rekonstruált ugor 2: U=Ü=Vé, SZelypítés=Zelypítés, A=Ä, eR,
Ká, kemény CHá féle zöngés hang=eNG=uNGK, eN, eMP, I=Jé, eM, Pé,
E, eL, Té, eNT, eSZ=iSZ=iX=iKS=iS.
- Jelentésük: ürge=hím, iparkodik, anya, rés, kap,
gabalyodás/kunkorodás, nagy, nap=idő vagy nap=tűz, ízület,
meny, fiú, egyesülés, lé, tű, isz-ten=föld-szellem, ős.
A gabalyodás/kunkorodás jelentésű betűnek az itt látható ősi
ábécékben iX-alakja van.
- Rekonstruált issziki szittya: U=Ü=Vé, A, eR, Ká, magas
hangrendű írott szavak Ká betűje=eNGK, iX, kemény CHá, I=Jé, eN,
eM, Pé, E, eL, eSZ, Té, raccsoló eR.
- Jelentésük: ürge=hím, anya, rés, kap, fej/buksi, táltos jelű
fiú, nő, jonh, nagy, meny, fiú, egyesülés, lé, szöglet, új
kezdet, ró/vág/vég.
- Issziki ezüstcsésze bizonyítatlan olvasata:
NaKENMEnQeR2enQeH
RaXiPR2anQiJSZenQeLTeKiMVAR2|AIPenQSZenQeLTe.
- Na, Kén mén kelegess!
Rajta, iparkodva Égbe, kívül [a világon] vár ama főisten
az Égbe!
- Rekonstruált pannonikus 2: A=Ä, Bé, Gé, Dé, E, Vé, Zé, Há, Ká,
THé, eL, I=Jé, eM, eN, O, eS, iKS, Pé, eR, Ká hang a magas
hangrendű írott szavakban, PHí, KHí=iKSZ, Té, eSZ, U=Ü.
- Jelentésük: alsóbb fő ember, védelmez/lát, teve, telt, e
hang, fog, szít, ház, kap, tűz, lendül, ízület, meny/menny,
nagy, zsendül, has, o hang, fúj, rés, kupa=fej, piheg, késsel
rovott jel, tű, szög/szöglet, u hang.
- Szittya 1: eF, U, O, Dé, A, E, Há, eR, Ká, magas hangrendű
írott szavak Ká betűje, eN, I=Jé, eM, Bé, Pé, eL, iX, eSZ, Té,
raccsoló eR.
- Jelemtésük: fog, ürge=hím, o betű, elé-felé, anya, e betű,
há betű, rés, kan, fej/buksi, nagy, ízület, meny, be/fiú, pé
betű, lé, ős, szöglet, új kezdet, vég.
- Rekonstruált jász vagy európai hun 1: eF, U,
SZelypítés=Zelypítés, A, eR, Ká, eNG=kemény CHá féle zöngés
hang, eN, I, E/EI, Zé=iX, Bé, eM, eL, eSZ
- Jelentésük: fog, hím, elé-felé, anyaszűz, rét, kan,
gabalyodás/kunkorodás, nagy, ízület, azzá/össze/feléje,
őrszellem, barka, meny, lé, szöglet/szál, vég.
- Feltételezett jász vagy európai hun 2: eF, U,
Szelypítés=Zelypítés, A, eR, Ká, Gé, Vé, Há, eN, I, Jé, EI, Pé,
Zé=iX, eSZ, Té, Bé, E, eM, eL, eNG, Dé, O.
- Jelentésük: fog, hím, elé-felé, anyaszűz, rét, kan,
gabalyodás, víg, fára hág, nagy/nincs/nyissz, ízület, jár,
azzá/össze/feléje, has/fenék/pina, ék/agancs/őrszellem, szál,
új kezdet, barka, égbolt, meny, lé, fej, dug, alél.
- Germán 1: F, U, Szelypítés, A, eR, Ká, Gé, Vé, Há, eN, I, Jé,
EI, Pé, Zé=iX, eSZ, Té, Bé, E, eM, eL, eNG, Dé=Zelypítés, O.
- Jelentésük: marha és vagyon, őstulok, óriás, harcos isten,
lovaglás, fekély/fáklya, ajándék, öröm, jégeső, szükség, jég
aratás, tiszafa, jelentése ismeretlen, jávorszarvas, Nap, a
legbátrabb isten, nyírfa, ló, ember, víz, Földanya, örökség és
birtok, nappal.
- Rekonstruált székely 1: A=Ä, Ba, CSa, Da, E=Ä, Fa, Ga, Sa,
I=Ja, Ka, La, Ma, Na, NYa, Pa, Ke, Ra, DZsa=aKSa=Sa2,
Sza, Ta, Ü=U, Vé, aXa=Za.
- Jelentésük: anyaszűz, burok, celőke, dél, egyesülés, fog,
ég, szeg, jó=folyó, kap, lendül, magas, nagy, nyugat,
fúj/fiú/pihe, fej/buksi/kobak, rét, zsendül,
szög/szöglet/szír-szúr, tű, isten, üst, réz, késsel rovott
jel.
- Ótörök 1: A=Ä, I=E, U=O, Ü=Ö, aJ, äJ, aB, äB, aCS, äCS, aD,
äD, aG, äG, aL, äL, aM=äM, aN, äN, aNG=äNG, aNJ=äNJ, aNCS=äNCS,
aNT=aND=äNT=äND, aP=äP, aK, uK=oK, üK=öK, aR, äR, aSZ, äSZ,
aS=äS, aT, äT, aZ=äZ, aLT=aLD=äLT=äLD.
- Jelentésük: eksztázis-nyögés, észak, folyó, felső rész,
nyugat, selyemhernyó-gubó, burok ,hal, öl, zsendül,
erő/íjhúrhang, atya, kicsi, eg szótag, vág, villa/ág, mama,
íj, íjászat, dél, jobb kéz, íjkészítő, kende, pi szótag, üst,
nyíl, kék, őrjárat, ra szótag, föld, hervadt, száraz,
zsendülés hangja, vasnyílhegy, mező, elpusztít, valamilyen
fém.
- Székely 2 a nikolsburgi ábécé nyomán: A, eB, eC, eCS, eD, aND,
E, eF, eG, eGY, eH, I, eJ, aK, uNGK=uNGG, eL, eLY, eM, eN, eNY,
Ö, eP, aMP=eMP, eK, eR, eS, eSZ, eT, aTY=eTY, U, Ü, eV, eZ, régi
eS2=régi szóvégi eS=eZS,
eTePeRÜ=eTePeRÜS=TeMPoRiUSZ/TeMPoRISZ, ISZ=IS=ÜS=US.
- Jelentésük: anyaszűz, bélyeg, celőke, szárnycsapás, dél,
kende, e hang, föld, ég, egy, hóka táltos, iga, jó=folyó, kap
vagy kavar=összeszűr, gabalyodás/kunkorodás, ló, lyuk=barlang,
magas, nagy, nyugat, isten, o hang, pihe, nap, kobak, rét,
sarok, szár, tűz, atya, üst, idő, réz/vas, zuhog, zsendül,
iparkodik/idő, ős.
Az európai ábécékben finnugor és ismeretlen eredetű betűnevek
vannak, az ázsiaiakban meg finnugor és török eredetűek. Ami szláv
eredetű lenne, az sokszor inkább török. Lássuk a medvét.
- Alj: manysi jalék, finn ala, finnugor ala.
- Fej: manysi päng, finn pä hosszú ä hanggal, finnugor uráli
pänge.
- Anya: manysi ányí, számi vionnye, szelkup onyo, ótörök ana,
tunguz anyi.
- Szűz: manysi sés oaj, komi szedzs, finnugor sicse.
- Véd: hanti vat/vant, komi vidli, finnugor vänte.
- Burok: csuvas vagy ótörök buru.
- Barka: ismeretlen eredetű, de köze lett a szláv eredetű birka
szóhoz.
- Gamla: az ókánaáni, görög és ugariti ábécék betűnevei alapján
rekonstruált pannonikus betűnevek egyike, jelentése teve és
kedvenc.
- Levegő Ég: finn sä hosszú ä hanggal, finnugor sänge.
- Lángolva Ég: hanti jänglöl, komi iny, finnugor änge.
- Telik: manysi tävl, hanti tel, finn täüszi, komi dol, finnugor
tävze/tälke. A tävze szóban zelypítőhang van.
- Dél: csuvas dül.
- Nyugszik: hanti nyohol, mordvin nuva, finnugor nyunge.
- Egy: hanti it, ugor i.
- Fogni: manysi pov, ugor punge.
- Fogak: manysi päng, finn pí, finnugor pinge.
- Szít: magyarul szít.
- Ház: hanti kat, finn kota, finnugor kota.
- Kap: manysi chapling, finn kopá. Hangutánzó szó lehet.
- Kan: ismeretlen eredetű.
- Tűz: manysi tävet, ugor tüvete.
- Fény: ősmagyar feheny.
- Lendül: ősmagyar lannda/lennde.
- Ló: ugor lov.
- Lyuk: magyar lyuk.
- Satöbbi.
Nyelvrokonság-bizonyító készlet
- Alapszavak:
- ég, föld, tűz, víz, nap, hold, csillag, szél,
- szem, fül, kéz, láb, nő, férfi, gyerek, vén,
- egy, kettő, három, sok, fekete, fehér, vörös, sárga,
- tesz, eszik, iszik, úszik, lát, néz, hall, megy, stb.
- Többnyire szabályos hangmegfelelések, mint például a régi
angol i hang és az új angol áj hang között az ismert és
ismeretlen angol szavakban.
- Nyelvtani szabályok, mert nagyon tartósak, az érthetőség
miatt. Nyelvtani szabály, hogy a toldalékok a szó végén vagy
elején vagy közepén vagy sehol sem vannak. (Vajon a sumérban
eredetileg hátul volt az, ami elöl olvasható?)
- Válassz egy nyelvet. Végy egy szótárt vagy egy Swadesh-listát. (Ja, és a
manysi-hanti lovász-szókincs mibenlétéről már szabad rendesen
beszélni. Bár e szavak árja eredetűek, de legalább
szitttya-rokon néptől származók. És a szittyák az ugor agancsos
ünőt és a sztyeppei szárnyas táltoslovat megmutatták a
görögöknek. Ők lettek az ógörög hitvilágban Artemisz istennő
szarvasa, és hősöket vivő Pegazus.)
- A listát az egymás közelében élő vagy élt népek nyelvének
összevetésére használd.
- Aztán tanulj nyelvet, ha nem tanultál. (És a sumérhoz tényleg
többféle olvasati rendszert használj, de ezeket ne keverd
össze!)
- És légy tisztába vele, hogy a toldalékbéli hang sokszor
máshogyan változik, mint a tőbéli hang. (Vajon a sumérban a
hosszabb tőszavak előbb változtak meg és rövidültek meg, mint
például az ugor alapnyelvből lett magyarban?)
Előre.
Irodalomjegyzék
- A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője Kr.
e. 400 000–Kr. u. 804. Kiadás éve: 2005.
- Fischer Károly Antal: A hun-magyar
írás. Fejezet: Hamisítványok. Kiadó: HUN-Idea.
- Grandpierre Atilla: Atilla és a hunok.
Fejezetek: első és második. Kiadó: Napkút.
- Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Nagy András, Szemadám
György: Jelképtár. Címszavak: Gránátalma. Második kiadás.
- Michelangelo Naddeo: Honfoglalás.
- Michelangelo Naddeo: Rovás. Fejezet: Introduction.
- Nyelvtörténeti és uralisztikai tankönyvek. Kiadók: egyetemek,
Osiris.
- Olzsasz Szülejmenov: Sumer és Ázsia. Fejezet: Rébusz. Kiadó:
Szatmári István.
- Sumer és Ázsia első magyarországi megjelenése: Forrás
havilap. Számok: 9. évfolyam 3. és 4. számai.
- Szekeres István: A székely és az ótörök írás jeltörténete.
Kiadó: Mundus.
- Zaicz Gábor szerkesztő: Etimológiai szótár. Kiadó: Tinta.
Honlapok