Hon.
Heteskönyv.
Kabala.
Versek.
Vér s kereszt.
Világvége.
Irodalom.
|
Paranoia
Vissza.
Miről ismerhető föl a paranoia? Ugyanis, habár a
szkizofrénia működésekor jól látszik, hogy elmebeteggel
érintkezünk, azonban a paranoia felismerése szinte
lehetetlen. A paranoiás emberek első ránézésre teljesen
épeszűnek látszanak. Logikusan gondolkodnak, kulturáltan
viselkednek, ruhájukat megigazítják. A paranoia
kizárólagos klinikai tünete a téveszme. Állapotuk azért
nem nyilvánvaló, mert személyiségüknek kizárólag a
téveszmék által érintett része károsodik, így a többi
személyiségrész és lelki funkció érintetlen marad. Még a
gondolkodás zavara is csak a téveszmére korlátozódik.
Ítélőképességével és valóságérzékével az élet egyéb
dolgaiban helyt áll.
A beteg téveszméi hitelesek, logikusak,
rendszerezettek. Hitelesek, mert
valós sérelmek hibás értelmezései. Valójában a tények
hozzáigazításai az egyre terebélyesebb elméleteihez.
Vélt igaza mellett roppant meggyőzően képes érvelni,
hiszen folyamatosan gyűjti az információkat: tanítja,
képezi magát. Megtévesztő lehet a személy témabeli
műveltsége, jártassága. A beteg érvelését hallgatva
kicsit talán furcsálljuk, hogy a bizonyítékok
láncolatába számunkra túl sok ártatlannak tűnő esemény
kerül, vagy hogy a logikus gondolkodás ellenére gyakran
ellentmondásokba keveredik, mégis azt gondoljuk: miért
ne lehetne igaz, amit állít? Hiszen míg a skizofrén
ember olyan közönyösen beszél az agya leszívásáról,
addig a paranoid beteg érzelmi megnyilvánulása és
viselkedése teljesen hiteles. Bizonyosságként megélt
téveszméje nyomán éppen úgy érez és viselkedik, ahogy az
egészséges ember érezne és viselkedne ilyen helyzetben,
ha valós lenne.
Ugyanakkor a paranoiás betegek elképesztő módon meg
tudják keseríteni környezetük életét. Ellenségeskedésük,
vádaskodásaik, gyanúsítgatásaik miatt állandóan
hadilábon állnak különféle szervezetekkel,
intézményekkel, meghatározott személyekkel, például a
szomszédaikkal, vagy szűkebb családjukkal. Azonban
a pszichózis a legtöbb esetben rejtve marad, ugyanis a
betegek, bár megingathatatlanok, és betegségbelátásuk
nincs, de intelligenciájuknak és jó társasági érzéküknek
köszönhetően betegségük leplezését hamar megtanulják.
A paranoia fajtái és hasonló állapotok
Előbb a fajták ,aztán megnyugtatásul a hasonló esetek
tisztázása, hogy megvédd magad, amikor paranoiásnak
látszol.
A paranoia fajtái
- Üldözési mánia: Ez a típus a leggyakoribb.
Időnként megjelenhetnek a téveszmékkel összefüggő
jellegű hallucinációk is: például az étel ízét furcsának
érezheti a beteg, ha meggyőződése, hogy ételébe mérget
kevertek.
- Szerelmi téboly: Leggyakrabban nőknél fordul elő. A
beteg azt képzeli, hogy valaki, gyakran nála gazdagabb
vagy magasabb rangú, vagy egyszerűen csak közismert
személy szerelmes belé. A beteg gyakran úgy véli, az ő
imádottja rejtett jeleket vagy üzeneteket küld neki.
Szerelme tárgyát gyakran zaklatja, például telefonon
vagy levélben.
- Örökös féltékenység: A beteg mániája, hogy társa őt
megcsalja. Ez a típus a férfiak esetében gyakoribb,
főleg alkoholistáknál jelenik meg. Vallat, nyomoz,
ellenőriz, és minden cselekedetet félreért, többek
között a lámpa felkapcsolását is. Súlyos esetben a vélt
hűtlenség miatt gyakran folyamodik tettlegességhez, így
nagyon erőszakossá és veszélyessé válik.
- Képzelt betegség máshogyan képzelve: Olyan fantáziálás
testi betegségekről, melyet a páciens mindig elhisz. A
hipochonderrel ellentétben sosem jön rá, hogy
képzelődik, és a tüneteit tudat alatt saját maga okozza.
Ráadásul a hipochondereknek van indítékuk: a törődés
vágya, mert úgy érzik, senki nem szereti eléggé őket. De
(néhány/sok szerint) lelki bajuk társulhat paranoiával.
- Pereskedés: Állandó feljelentgetés. Általában a
rendőröket kergeti az őrületbe a folyamatosan
feljelentéseket tevő személy a vélt vagy valós
igazságtalanságok elszállt emlegetése miatt. A beteg a
hatóságokhoz folyamatosan beadványokat intéz, pereket
indít, így ez szinte véget nem érő pereskedésekhez
vezethet.
- Nagyzásos téveszme: A beteg téveszméje, hogy ereje,
hatalma, képességei vagy kiléte megváltozott, esetleg
úgy véli, hogy fontos személyiségekkel vagy istennel áll
különleges kapcsolatban. Ma már csak ritkán észlelet
formája a származástani téveszmerendszer, miszerint a
beteg személy meggyőződése, hogy ő maga például Napóleon
leszármazottja.
Hasonló esetek
Pénzhiány, nemzetközi bonyodalom, egyéb nehéz dolgok
idején könnyen kialakul a paranoid viselkedés, amit
paranoiának nyilvánítanak a könnyű helyzetű vaskalapok,
paranoiás megingathatatlansággal.
Híres paranoiások
A jól viselkedőket nem fogom bántani, a rosszul
viselkedőket viszont úgy elküldöm a búsba, hogy csak na.
Magyarok közül csak jóindulatúakat és halottakat
említek.
Valamit nem értek
Miért betegség a paranoia? Nem értem. Egyszerűen
csak puszta okoskodás, amelynek logikussága megtéveszti
az okos okoskodót és az okos hallgatóságot.
A rokonszenves Varga Csaba műveltsége és
képzetlensége
Meghalt. Kedvelem. Szúrások nélkül javítom ki
tévedéseit. Célom, hogy ne haragudjon, ha élne, és hogy
ne vegyem el a te életkedvedet. Én is nagyon lelkesedtem
érte. Most is lelkesedek érte, de ugyanakkor lelkesedek
a nyelvészetért is, ismét. De én nem vagyok gőgös
nyelvész.
Cáfolatok és megerősítések
Először magamat cáfolom: Varga Csaba talán enyhén
skizofrén volt. (Mégsem volt egészen az, hisz logikusan
gondolkodik, csak néhány enyhe tünettel, de egész ép
volt.) A 8. művészet című könyve elején írja: néha külső
eredetűnek érzi gondolatait. Ugyanebben a könyvben azt
írja a betűkről: a szemléletes egyszerű jelképek
hasonlóságait nagyon érdekesnek találta kutatás közben,
ezért előbb a Jel jel jel című könyvet írta meg, aztán A
8. művészetet. Bővebb információ itt:
heteskonyv/7s-vilag.html#mozTocId139201.
David Icke
Rájöttem, hogy ő is skizofrén lehet, legalábbis az
ő tünetei erre hasonlítanak jobban. (Hékás, inkább évek
óta határeset, mert még mindig sokan hisznek neki.) Az
űrsárkányos elmélet kiötlője vagy kiszínezője.
Félreértette a legendákat. És miatta nézünk minden
csúnya embert gyíknak, meg azok miatt, akik szétbarmolt
hírvideókat raknak fel a jutyubra. Ez rossz tréfa.
A legendák félreértése
Ha egy túlterhelt ember agya a túlterhelődéstől
akaratlanul elkezd élethűen képzelődni, a terhelő erőket
megszemélyesíti, de nem varázslények képében, hanem
űrlények képében, hiszen bármilyen buta vagy okos embert
is kinevetnének a jobban élők, akiknek nem oly terhelt
az agyuk. Ez terhelt képzelődés külön betegség:
hisztéria, a szónak nem bántó, hanem normális orvosi
értelmében.
Lezárás
Ennyi tényleg elég.
|
Hon.
Heteskönyv.
Kabala.
Versek.
Vér s kereszt.
Világvége.
Irodalom.
|