Urál és Altáj népei
Táplálék
Vissza.
Vadászás-gyűjtögetés szavai
Uráli őságunk szókincse. E szókincsből az alábbi szavak emeltettek ki:
- Vad: ugor eredetű szó, vö. manysi unt, hanti uont.
- Hal: uráli eredetű szó, vö. manysi kul, mordvin kal, finn és észt kala, szamojéd halle.
- Madár: érdekes módon ismeretlen eredetű szó.
- Szarvas: szent állat nem valódi neve. E névnek szótöve ősi örökség a finnugor korból, vö. manysi sórp, hanti sarvi: "rénszarvasbika", finn sarvi: "szarv".
- Erdő: az ered ige "sarjad" értelmű használatának továbbképzése. Az ered ige szótöve ősi örökség az ugor korból, vö. manysi teret: "ereszt", valamint hanti jeremte: "tereget". Az előbbi esetben té-esz-há elhalkulás zajlott le a magyar nyelvben, az utóbbi esetben té-esz-há-jé átalakulás zajlott le a hanti nyelvben.
- Íj: talán ősi örökség az uráli korból. A rokon nyelvekben a jo- szótő nem alakult át í szótővé, vö. hanti jógel, finn jousi, szamojéd jinta. Az í szótőből lett az íj és az ív szótövek. Az irgalom szónak a töve a halotti beszédben jorg-, az irgalmazzon hangzása jorgasson.
- Nyíl: azonos eredetű nyél szavunkkal. Ősi örökség az uráli korból, vö. manysi njél, finn nuoli, szamojéd nié.
Földművelés szavai
Altáji őságunk szókincse. E szókincsből az alábbi szavak emeltettek ki:
- Arat: ha finnugor szó, akkor az irt igével függhet össze, vö. hanti jorta, manysi sir, komi sirni: "vág". Ha török szó, akkor vö. csagatáj: or, oszmán: ora.
- Búza: ótörök eredetű, vö. ujgur-kun bugdaj, oszmán bugday, ami azonos az ujgur-kun bugdajjal, csak máshogy írják. A belső gé hang beleolvadt az u hangba, a dé hang zévé alakult.
- Ocsú: ótörök eredetű, vö. kun ucsuh.
- Tarló: ótörök eredetű, vö. kun tarlov.
- Sarló: bár több más finnugor nyelvben megtalálható, de ezek is ugyanúgy kölcsönözték a csuvasból, mint a magyar. Vö. surla, melynek régi alakja *sarlag lehetett.
- Gyümölcs: .ótörök eredetű, vö. ujgur jimis, tatár *dzsimes.
- Szőlő: csuvas eredetű, vö. sirla.
Állattartás szavai
Altáji őságunk szókincse. E szókincsből az alábbi szavak emeltettek ki:
- Barom: ótörök eredetű, vö. csagatáj barim.
- Ökör: csuvas eredetű szó, vö. veger.
- Bika: ótörök eredetű, vö. kun boga.
- Borjú: csuvas eredetű, vö. poru. A poru alakból kiesett a végső szótagot megelőző jé/há hang, amely a gé hangból alaklut ki, vö. mongol biragu.
- Tyúk: ótörök eredetű, vö. kun-oszmán.üzbég tavuk.
- Komondor: kun eredetű, vö. kumandur: "kun ember/kutya".
- Kuvasz: bizonytalan, talán türk, azaz török eredetű, vö. csagatáj kubasz, de eme összevetésnek a bizonyító ereje kevés.
A ló az ugor korból való, vö. manysi ló, luv.
Az önellátás fejlődése Urálon innen és túl
A gyűjötgető-vadászó életmódból a földművelésen keresztül kialakult nagyállattartás igen sikeres megélhetési formának bizonyult az Urált is érintve a Kárpátok vidékétől az Altájéig. Eme gazdasági fejlődés része az iráni és más indoeurópai népek kialakulásának története is. Iráni őságunk is létezett az ugoron és a türkön kívül.
Ajánlott irodalom