Fehérlófia a magyarok istenét megtestesítő képzet főalakja. Egy kiváló hős-ős, akinek belső küzdelmekkel teli felnőtté válását meséli el a jelképek nyelvén a Fehérlófia című népmese. Valójában ő a fekete tóban úszó kiskacsáról említést tevő ősmonda egyik szereplője, Mandi néven. A fekete tó a Csodaszarvas-monda eredeti népi változatainak egyik majdnem kihalt ősibb történetében lelhető fel, mint a Tajmír-félsziget egyik különleges helyszíne, ahol a szabírok feleségeket szereztek maguknak. Mandi találkozik Gyul fejedelemmel. Mandi a Má náv becézése. Így alakja összeolvadt a hun Mao-Tunal akjával, aki a Dulo dinasztia tagja volt. A Má név nem becézett formája viszont egy másik hős-őst nevez meg, aki a történelem kiváló hőseinek és kultúrhőseinek jelképe. Felesége Anik, égi felesége Ünana. A Má név mént jelent. Az Anik név ünőt jelent, az Ünana név ünőanyát. Mandi és Má a magyarság őseként, egy és ugyanaz személy, de más történetekkel. Má tetteit szent László tetteinek egy részeként ismerjük. Má-Mandi eredetileg nem emberi figura volt, hanem a magyarság egyik totemállata, a ló. A ló bolygója a Nap. A bikáé a Hold. A szarvasünő-totemé Vénusz. A bika nem totemállat, de a Holdnak és az időjárásnak állata, küzdő táltosok átváltozott alakja. Fehérlófia táltoshős. Fehérlófia gyalog járt a világban, de Má alá lovat adtak. A lovak a túlvilágon egyszarvúak a táltosok szerint. A lovak védőszelleme megküzdött Má hőssel a mezőgazdaság terjedésével kapcsolatos vita eldöntéseképpen. A lovak védőszelleme is vajon Napkirály egyik alszemélyisége volna? Egy biztos. Má-tün isten régi istenek osztódásából és nemzetalapító megistenült ősök egyesítéséből született, és ezen ősök egyike az ugor népet alapító Világügyelő férfi. Erdélyi néphit ősvallási és manicheus rétegeket tartalmazó patriarkális szentháromsága az Atyát, a Babbát és a Világügyelőt foglalja magában. Az Atya a Teremtő, Babba és Világügyelő teremtője, a Nap, Babba a Nagy Anya, a Szépséges, a Hold, a Világügyelő a Fiú, a Tanító, a Nagy Táltos, a Magyarok Istene, a Vénusz. Mént Kézai Simon Nimróddal azonosította a déli származású Árpád-ház érdekében. A Csodaszarvas-mondában eredetileg Fehérlófia történelmibb alakja, Mandi találkozik Handival, a dulgánok-dolgánok Dul királyának fiával, és egymás földéjről szereznek maguknak feleséget. Ebből lehetett egy ikermonda, amiben Handi neve az ongur jelentésű Hunorra változott át. Ezt kombinálták az arabvésztől Meotiszba menekült kaukázusi rokon népek eredetmondájával. A legeredetibb mondában, melyben Handi és Mandi szerepelnek, Mandi egy kiskacsát visszaváltoztat emberré, aki Dul király elveszett leánya. Boldogan éltek, amíg nem haltak.