Frissítve: 2013.05.08.
A kun szó fényeset jelent, ez a világos kun arcokra vagy a szőke hajra egyaránt utalhat. A kunok szőke haja európai eredetre vallhat. Vallási rendszerük is lehet ős-európai, mert eredetileg az Anya-Atya főistenpárt imádták, amíg némely törzseik nem váltak zsidóvá és muzulmánná. A palócok vidékén ma is vannak vezető beosztású nők a különféle szervezetekben. A székely-magyar néven ismert rovásírást a kunok hozták vissza Kárpát-medencébe, tehát nem csupán türk nyelvű törzseik lehettek. A kunoktól származik az ír ige. Letelepedési terüeleteik közé sorolható a két Kunságon kívül Palócföld és Erdély. E vidékekre jellemző a folyó jelentésű jó szó fennmaradása folyónevekben, például Hejő és Sajó. (Hév-jó és Sav-jó.) E tájegységek jellemző teremtésmondája szerint az Isten leküldte iszapért az ördögöt a temger mélyére, és a fölhozott iszapból megteremtette a világot. Az ördög bizonyára itt Gönüzt jelenti, az Iten pedig Ukkót. Nem a finn Ukkót, hanem a magyart. Itt tehát a látszat ellenére szó se lehet valódi zarathusztrista vagy manicheus hatásról, mert az uráli dualizmus van elrejtve a mondában, szeredás-manicheus mintára.
A játszók kört alkotnak, amelynek közepén egy gyerek guggol.
Körben állva éneklik:
Mély kútba tekintek,
aranyszálat szakajtok.
Benne látom testvérkémet,
bíborban, bársonyban, gyöngyös koszorúban.
A lényeg a kitüntetett figyelem a kútba esett gyerek iránt, aki ezenkívül testvérke, és bíborban, bársonyban, gyöngös koszorúban látszik, e szavak is a kitüntetett figyelmet jelentik. A játék egyik változatában a középen guggoló így szól: "Kútba estem!" A többiek megkérdezik: "Ki húzzon ki?" A középen levő megnevezi az illetőt. Kérdezik: "Hogyan?" A válasz sokféle lehet, például: "fél lábon", "gyorsan", "két kézzel". "Hányra?" Mond egy számot, a többiek hangosan elszámolnak addig, végül akit kért, kihúzza a "kútba esettet". A játék tanulsága, hogy kéretlenül nem segítünk, a bajba jutott előbb szembenéz nehéz helyzetével, segítséget kér, és mondja meg, ki segítsen, hogyan és mikor. Mindenkinek legyen lehetősége a kör közepére kerülni.
A mai állapotok jellemzője egy Edda-sláger, amely szerint a kör közepén nem mindig jó állni, mert rossz barátok is vannak a körben. Ami azt jelenti, hogy nemcsak kicsiknek kéne játszania itt leírt játékot, hanem nagyoknak is, hogy rendesen viselkedjenek egymással.
A levantei eredetű rovásábécé jeleinek nevei már 4000 évvel ezelőtt olyan morfémaállapotokat tükröznek, melyek túlságosan modernek, és jobban hasonlítanak a mai szavakra, mint a rokon nyelvekre. A finnek magyarul tanultak, és az ugorok is, így lettek nyelvrokonaink. Ehhez archaikus északi nyelvjárás kellett. A finneknél a főisten férfi, így az ük szóval kapcsolatban álló Ukkó név nem a Nagyboldogasszonyé a finn nyelvben. Az ugorok a legősibb lovasnépek közé tartoznak, fajtájuk europo-mongoloid. A nyelvészek szerint közös lovászati szakkifejezéseink vannak, melyek a lovaglásra is utalnak, nemcsak a szekérvontatásra:
A szabadkőművesség a magyar-morva származású Comenius ötlete lehetett, aki végül mégiscsak buzgó keresztény csodafelnőttként fejezte be életét. Talán Angliába vándorolt félig őshitű, félig manicheus vallású táltos találmánya a szabadkőművesség. Anglia számos vándort befogadott a történelem folyamán, sokan menekültek oda. A szabadkőművesség alaptételei a felvilágosodás és a hit. Még apróbbra váltva:
Ez volt az angolszász rítus. A Grand Orient irányzat rítusa latin. A latin rítus száműzte a Nagy Építőmester hitét, politizál, tagjai közé nőket is felvesz, társadalomalakítási tevékenységei az illuminátus demagógia módszereivel zajlottak.
Szimbolika:
A szabkőművesség néhány alapszabálya:
Az angol rítusú szabadkőművesség rokonsága a magyar lélek világos oldalával kétségen kívüli.
Inkább lehetett a kivándorolt alapító egy táltosok közt megfordult protestáns vallású okkultista polgár.
Talán mégis a nap jelképe, mert csillagal Holdat nem jelölhettek, ugyanakkor a hexagramma gyakori napjelkép címereinkben, és talán népművészetünkben a a vele rokon alakzatok. Ezenkívül duális jelkép is lehetett.
Még egy képet jól figyeljünk meg, egy belgiumi agyagedényleletet,
mely a dualizmust ábrázolja.
Az ugor nyelvű rovásírás nem tartalmazott zöngés zárhangokat és az indoeurópai törzsek számára kitalált hehezetes zárhangjeleket. Az ugor rovásírás a nikolsburgi ábécé szótagjeleiből és a pannonikus ábécéből lett rekonstruálva, sorrendje a rúnaábécék sorrendjére hasonlíthatott. Jeleinek száma föltehetőleg a 8 többszöröse volt. Jelei a pannonikus ábécé kevésbé antik, tehát magánhangzós változatából keletkezhettek, mert a levantei gégezárhang-betűből magánhangzót csináltak, hogy új ragokat jelöljenek vele, bár máshogy hangoztak. Az ugor nyelvű rovásírás jelei:
Ez a rekonstruált ábécé inkább az későbbi ugor nyelv magyar
beszélőinek egy lágy hangokat nem használó nyelvjáráshoz
tartozhatott. az uNK betű hangértékei valójában uNgK/uNg/uGH.
Tehát egy kihalt en-féle hang a ká hanggal vagy anélkül. Ez a hang
sok helyütt zöngés kemény hává alakult, amely a lágy há helyett
használt kemény há variánsa. A magyar ing
szó valódi
fonetikus hangzásának nemzetközileg helyes átírása ez lenne: ingg.
A napóleoni háborúk kiváltották Európában a „nemzetek ébredését”. Ez a 19. század második felében csúcsosodott ki, amikor is a föllendülő tőkés iparosodás termelő gyáripart teremtett. A még zsenge tőke a nacionalizmus védelmébe kívánkozott. A népek nemzetek dicső múltat, nagyszerű ősöket és rokonokat kerestek. A kihalt nagy kultúrájú népeken civakodtak, mint mészáros kutyák a juhbőrön. A rokonság főismérvének a nyelvrokonságot vélték, akkor is, ha az a szerkezeti rokonságot jelentette csupán.
A népek származását egyenes vonalúnak képzelték. A közös szókincsen összevesztek, hogy ki az őstulajdonos és ki kitől, mit vett kölcsön.
A magyarok is ébredeztek. A törökök is. Ráébredtek, hogy rokonok. Ez nyugtalanította a Bécsi udvart és az Orosz cári udvart egyaránt. A magyaroknak addig tálalt „rokontalansági” elméletet, meg a tarthatatlan szláv-rokonság elméletet egyaránt ejteni kellett. A szláv-rokonság elméletet arra alapozták, hogy szép számmal vannak közös szavaink. Ezek túlnyomó része kelta eredetű, köztük az iskolapéldának felhozott szolga, ill. szabad szavak. A törökök felé fordulásnak elejét veendő kirukkoltak – az orosz titkosszolgálat szervezésében – a finn-ugor nyelv- és származáselmélettel. Az uhorszki, ugorszki magyart jelent ukránul. Tehát egy tág családról van szó, ami nyelvészetileg megállja a helyét, mint az Ural-Altáji család alcsoportja. Lesújtónak ez ügyben azt a tényt szánták, hogy a rokonság szegény és halszagú. Egyaránt alkalmatlan dicsekvésre és politikai célra. Mindemellett ezek békés, dolgos népek (a legendás lovas-íjász mordvinokról vagy cseremiszekről akkor még nem hallottak), akik télen léket vágnak a jégen, úgy halásznak. Jobban imponáltak a törökök, tatárok, akik nem jeget lékeltek, hanem koponyákat.
Az oroszok a Balkánra pályáztak, az osztrákokat meg egyébként is lekörözték gazdaságilag a magyarok. A magyar-török összefogást meg kellett akadályozni.
A magyarok hiúságát használták ki. A hősi csaták, véres honfoglaló akciók gőzébe részegült magyarokat fájdalmasan megsebezte a békés, dolgos, találékony, de „halszagú” rokonság eshetősége.
Nagy volt – és maradt – a fölháborodás, de az oroszok megszervezték a finnugor nyelv- és származáselmélet hivatalosítását.
Létrehozták a „Kruzsok” néven ismert tudományos klubot, melynek eredeti teljes neve Ruszkij kruzsok = Orosz kör. E kör hangadói nem finn-ugor, hanem magyar szakos nyelvészek voltak, és bár a szláv származáselméletet föladták, a szláv hatások bizonyításán tovább munkálkodtak. (Az ötvenes években Pais Dezső volt a Kruzsok kapitánya.) A második világháborút követő kommunista hatalomátvételig a tudomány még ural-altáji népekről és nyelvekről beszélt. Ekkor különválasztották és a finn-ugor nyelveket a szamojéd nyelvekkel együtt az uráliba sorolták. Az elmélet szerint megindultunk először délnek, ott, az Ob/Tobol táján „átvettük” a lovat, aztán később „átvettük” a marhát, a gabonaféléket, a vele járó szavakkal együtt. Az ural-altáji nyelvcsaládon belül (ez a megfelelő embertani kategóriára is érvényes) a finn-ugor csoport ugor ágához tartozás magában nem zárná ki a rokonságot a török-tatár nyelvekkel ill. népekkel. Ősi szinten, visszavezetve a paleolitikumig a (jeges) kőkorszakba, bizonyítható a rokonság velük is - nyelvileg, régészetileg, antropológiailag egyaránt, és eszmerendszerük tekintetében is.
A mai népek, nemzetek őskori differenciálódás és későbbi integrálódások eredményei. Európa népeiből a legfrissebb integrációs produktumok az angolok és a franciák. Az angol kelta, latinosodott kelta, szász és normann szintézis (főleg), a francia kelta, latin, frank foncsor. Ez a tény - nem tény nem okoz egyetlen franciának vagy angolnak sem lelki fájdalmat és nem ölik egymást azért, hogy a fölsorolt elemekből melyik az ősük. Mindegyik az, és egyik szavukat ettől, a másikat attól vagy amattól örökölték. A magyarok egyik gyökere ugor. Egy másik gyökér tuva, ujgur irányból sejthető. Övék a ló, de azt nem lav-nak vagy lov-nak nevezték, hanem ma-nak. Ők a földművelők is. (Az „arat” szót tőlük örököltük.) Ez lehet a legendás ma-gor nép, melynek fiai az Azovi-tenger táján bolgár-török nőket szöktettek. Ezt megelőzőleg évszázadokat töltöttek (már, mint az ugor és magor ágból egyesült nép) a kelteminar ill. a gerendasir (régészeti fogalmak) kultúrában. Innen ered a harmadik fő-gyökér, a szkyta, és itt gazdagodik nyelvünk azokkal a szavakkal, melyeket a Kruzsok által nevelt nyelvész „ismeretlen eredetű”-nek, vagy, ha szláv nyelvben is meglelhető, akkor szláv eredetűnek minősít. Itt kerülhetett a lov (ló) szó nyelvünkbe (a mordvin lav is). Nem kizárt, hogy a lov, lav szó kedvest jelent. Van rá példa, hogy az értékes állatot így becézik, pl. az arab kamel = kedves, náluk a teve neve.
Negyedik ág a bolgár-török, de a magyarság mai értelemben vett magyarrá alakulásához hozzájárultak más beintegrálódott csoportok, törzsek is - más-más emberfajtákból. Kimutathatók a turanid, mongolid, a pamíri, kelet-mediterrán típusok. Jelen van tisztán és keverékekben az ős-szibériai is, de a magas- és alacsony balti is. A Kárpát-medencében bele került a dinári, a nyugat-mediterrán és az alpesi is. (Ezek antropológiai fogalmak.) Legjellemzőbb típus a turanid és ez a török rokonságot dokumentálja - genetikailag. (Törökországban ez a típus kisebb arányban van jelen, mint nálunk, ott a kelet-mediterrán típus előnyére.) A nyelv megint más kérdés. Az a fölismerés, hogy a finnek genetikailag (többségükben) nem rokonaink, nem azt bizonyítja, hogy mi nem volnánk „finn-ugorok”, hanem azt bizonyít(hat)ja, hogy ők nem azok. A magyar nyelv és a magyar alapvilágnézet, melyet tudóink átmentettek, ugor eredetre vall. (Egyébként az ún. török népeké is.) Találkoztam nézetekkel, melyek szerint a honfoglaló magyarok katona eleme törökös lett volna, a dolgozó meg „finn-ugor”. Erre a nézetre rácáfol őseink csatakiáltása, a „Huj-huj!” (Ezt huly-huly-nak illenék írnunk, mert az ugor „hul” = halál szó, lágy l-lel. A „huly-huly-huly-rá!” jelentése: „Halál, halál, halál rá!”
Az uráli (finnugor) és turáni eredetelmélet nem mondanak egymásnak ellent, hanem kiegészítik egymást. Mi akkor a probléma? A probléma az, hogy azok a háttérerők, érdekkomplexumok, melyek valaha a kizárólagos finnugor eredetet erőltették a nemzetre, most éppen annak ellenkezőjét erőltetik. Most ugyanis gazdaságilag és politikailag egyaránt előnyösebb volna a finnugor atyafisággal szorosra fűzni kapcsolatainkat. De más is dereng a háttérben. A karddal hont szerzésnek manapság nincs lobbyja. Rablásnak számít.
Ha nagy, véres csatákkal dicsekszünk, melyekkel kiebrudaltuk volna a Kárpát-medence tulajdonosait, könnyen megkaphatjuk, hogy utódaik benyújtják a számlát! Már hangzottak el az utódállamokban olyan megjegyzések, hogy a magyar nem hazát alapított, hanem hazát szerzett! Holott az igazság teljesen más. A magyarság egy ősi etnikum maradványa, mely Szibériától a Liguri-öbölig födte Európa földjét. Ezen belül birodalmak alakultak, birodalmak omlottak össze, de a föld népe maradt. Akik keletről érkeztek, testvéreikhez jöttek, hazából hazába. A dinasztiák váltogatták egymást. Mink mindig itt voltunk. Baján, Attila, Kurszán nem hódítottak, hanem hódítókat vertek ki!
A magyarság ereje az integráló képesség. A jövevényt be kell kötni az érdekközösségbe. Magyar az, aki azonosul a közös haza érdekeivel, bármely módon képzeli el a közös boldogulást. Ne engedjük magunkat eredetelméletekkel is megosztani, lépre csalni! Jó tudni, hogy honnan jöttünk, de ennél jóval fontosabb azt tudni, hogy merre tartunk.
Ahhoz pedig, hogy jó felé tartunk-e, nagyon oda kell figyelni. Az ellenséges háttérerők mindig kedélytémákkal abrakolják a magyar lelkeket, ha nemzetközileg valamire nagyon oda kellene figyelni. Ilyen a finn-ugor viaskodás is, mellyel nemcsak a magyar nemzetet akarják tovább forgácsolni, hanem éket akarnak verni az uráli és altáji egység közé. Ez régi orosz taktika. Már a cárok is mordvin katonai erővel és taktikával (Kazány ostroma és elfoglalása ennek ismert példája) törték meg a tatárokat.
Az urali ági, tehát ún. finnugor rokonságunk a jelenlegi orosz határokon belül és kívül egyaránt föltört gazdaságilag és kulturálisan. A legkisebbek különösen. Az „ugorok” tehát a hantik, manysik ápolják a magyar rokonság gondolatát. Magyarul tanulnak, sokan választják a magyart érettségi tantárgynak. Egy baskíriai mari (cseremisz) sámán mondá nekem, hogy a rokon népek, uraliak és altájiak egyaránt olyan jellegű egységet tudnának alkotni a magyarsággal, mint a Szaturnusz a gyűrűjét képező sok kis égitesttel. Nem fontos manapság a közös határ. Altáji rokonságunk kisebb népei, a baskírok, tatárok, csuvasok ugyanígy gondolkodnak. Nagyobb létszámú rokonaink maffia jellegű bürokratikus hagyományokkal terheltek. Nekünk ők is fontosak, de a kicsik fontosabbak volnának, ha a magyarok elvetnék a szocializmusból örökölt gigantomániát, a „nagy” tiszteletét.
A magyarság – származását tekintve – uráli és altáji szintézis.
A mi föladatunk lenne – lehetne - az egész nagy rokonság
koordinálása, ha… ha nem tenyésztettek volna nyakunkra egy
tehetségtelen, jelleg- és jellemtelen nomenclaturát, mely már a
magyarság tekintélyét is eljátszotta, és a figyelmet elterelendő
kedélytémákkal abrakol, mint amilyen a finn-ugor viaskodás is.
Az uNK rovásjel inkább az uráli águnk kunge, azaz Hold szavához
kötődhet, mint altáji águnk gön, azaz Nap szavához.
A jelek neve és sorrendje:
A Csile a Täw fordított változata volt. A Num változatai a
kereszt és a csúcs alak lehettek. Num+Csile=aNCSa(=székely
eNCS). Täw+Csile=aTCSa(=székely eCSeCS). A THa
betű hangértéke egy szejpítő hang. Ebből lett a székely
eTePeRu(eS)/ePeTeRu. Az uNGe hangértéke egy ing szavunkban lévő
orrhangot jelez, melyhez néha hozzá kellett olvasni a megfelelő
zöngés/zöngétlen zárhangot.
A jelek alakja és jelentése:
A jelnevek ugor alapnyelvre és iráni kapcsolatokra utalhatnak.
|
NoKENMEKR2KH / RoXaPR2aKiJSzeKeLTKiMWAR2|AJ|PeK|SzeKeLT.
No Kén mé(n) ker2ekegh! Rok szapr2a kij
Szekelt, kim waraj Pek Szekelt.
No, Kén mén kerekedj! Rajta, szaporán [siessünk] az Égbe, kint
várja [személyem] a Teremtő az Égben! Megistenült (és talán
ősmagyarul beszélt) iráni fejedelem szava az issziki kurgánból.
Az eR2 hang lehetett rideg szavunk kezdőhangja? Talán. Érdekessége a feliratnak, hogy a Szekel szó rajta nem Thekel/Thengel/Hekel/Hengel.
SzentMiHáLYJORTaNKeVeD.
Szent Mihály, írva(=faragva) köved. Most nem tudok jobb olvasatot.
Mihály arkangyal küzd a kereszténységért, mint a pap térítéskor
vagy kereszteléskor.
2200 évvel későbbi, mint a finn rúnaábécé, mégis olyan bonyolult,
mint a mediterrán jelsorok. A finn rúnák őse a levantei sémi
képjelek európai sztyeppei továbbfejlesztése-fölfejlesztése
lehetett, amelynek kelta jellegű változata lett székely ábécénk
alapja, ez a pannonico. (A nyelv alapegysége a szótag, a
kelet-mediterrán keménységű sémitáknál a mássalhangzóváz! Mégis
nekünk csak néhány új nyelvjárási toldalék miatt kellettek
magánhangzóbetűk.) Eurázsiai őseink európai közösségei az ábécék
többségében nem változtatták meg a betűket, nem jelölték a lágy
hangokat. Az ótörök írás a lágy hangos ábécé hatását mutatja. De
azt is mutatja, hogy ekkor egy időre eltűntek a teljesen lágy
sziszegők, ebből is egy lágyult vissza a középkorban, az aTY/eTY
rovásjel. Türk rovásról: Szekeres István. A germán rúnák
érdekessége, hogy a Berkana betűben türk eredetű burok szavunk
rejtőzhet. (Levantei bét: ház=Béta/Wetä: véd=Burok=Oldal.
Véd=őriz, burkol. Oldal: székely O rovásjel valószínű neve.)
Mari, udmurt, mordvin, manysi: altájiul mén, irániul ember,
magyarán lovas ember. Sokáig védekeztek az oroszok ellen. Végül
kényszerített helyzetben segíteniük kellett a türkök leigázását.
Régi orosz módszer.
NeMHiSzeDNeG[h] / HOL|LyuKVëSeG[h].
Nem hiszed nő, hol a barlang[ot] véső?
A perzsák szeredás hagyományától befolyásolt kereszténység ihlette
népies versrészlet lehet a nemiségről szerintem.
Lentről felfelé:
N[y]oMa-K[h]Szi-LeK[h]-TeN[y]-eK[h]Sz-Te-K[h]iS-TeN.
Nyomó szülő tenyésztő Isten.
E minta szerint Isten egy lény két személyben: Anya és Atya.
Nyomnak, türkül basznak, szül, tenyészt, sokasodik.
Az ótörök írás elő-ábécéjéből és az ugor nyelvű rovásírásból
vehetett át jeleket fogalomjel-formában egy archaikusabb
rovás-ábécé használója, ezt kiegészítette két kígyó-szirom-jellel,
és megcsinálta ezt a virágmintát.
A, Alpha, Al päghe, Al-fő-isten. Ugor. |
B, Betä, Wetä, Véd. Ugor/Italo-kelta. |
G, Gamla, Kamla, Kamel, kedvenc. Levantei. |
D, Deltä, Teltä, Telt. Ugor. |
E. Az Alphából. |
W, Wau, Wagh, Vág. Ugor. |
Z, X, Zetä, Szitä, Szít. Ugor. |
H/Ch, Hota/Hetä, Kota, Ház. Ugor. |
K, Kappa, Kappa, Kap. Ugor. |
Th, Thetä, Täghete/Tüwete, Tűz[hely]. Iráni, Ugor. |
L, Lamda, Lemtä, Lemez ige: lendül, siet. Ugor. Iráni, ha law, ló, kedvenc. |
I, Iota, Jotengrit, Isten. "Magyar"? |
M, Mem, Miny, Meny, Menny. Ugor. |
N, Nun, Nanytye/Nyom, Nagy/Nyom. Ugor. |
S, Sin, Senä-ndä, Zsendül, Kel ki/fel. Ugor? |
Cs, Csilä, Tyilä/Csilä, Celőke, nyíl. Ugor. |
O. Az Uból. |
P, Pu/Pi, Pu, Fa. Ugor. |
Rasa/Rata, Rasa/Rata/Retä, Rés, rét. Egyik ugor. A másik is? |
Ke, Koppa, Kupa, Kupa. Italo-kelta. |
P, Phi, Pugh/Puw, Fúvik. Ugor. |
X/Kh, Khi, Szikä/Hikä, Szignál, ék. Italo-kelta/Ugor. |
T, Tau, Täw, Tő, Tű. Ugor. |
Sz, Szamka, Szenkä, Szeg[elet]. Ugor. |
U. A Wauból. |
A pannonikus ábécé a Kárpátok északi lábai mentén alakulhatott
ki. Jelöli a kelta hehezetes és zöngés zárhangokat. Az idegen
eredeztetésű jelnevek a szomszédos indo-európai törzsek beszédéből
kerültek át ebbe az ugornak nevezett pusztai nyelvbe. Ez az ábécé
az ugor mássalhangzók lágysági szembenállását nem jelölte.
Nézzük a következő ábécét, latin-magyaros betűrendben.
A, Anyszűz, Szűzanya, Kisasszony. Ugor. |
B, Bilog, Bélyeg. Szláv/Altáji. |
Cs, Csile, Celőke. Ugor. |
D, Dh, Deltaj, Déltáj. Finnugor/Csuvas. |
F, Felde, Föld. Germán? |
G, Eg[h]e, Ég. Ugor. |
Gy, Igy, Egy. Ugor. |
Ch, Chawaka, Hóka. Magyar. |
J, I, Joge, Jó: folyó. Ugor. |
K, Kaghar, Kavar. Ugor. |
L, Law, Ló. Iráni. |
Ly, Lyuk, Lyuk. Magyar. |
M, Mangas, Magas. Ugor. |
N, Nanygye, Nagy. Ugor. |
Ny, Nyungat, Nyugat. Ugor. |
P, Pigh, Pihe. Ugor. |
Ke, Kupa/Kobak, Kupa. Italo-kelta és Türk. |
R, Rata, Rét. Magyar. |
Szy, S, Szenge, Szeg. Ugor |
Sen, Zsen-dül. Magyar. |
Sz, Szenge, Szeg. Ugor. |
T, Tüwe, Tűz. Ugor. |
Ty, Cs, Atya, Atya. Ugor |
Ü, U, W, Üsten, Isten. Iráni. |
Ez megreformált hangjelölés Közép-Európában vagy évekkel az
Altájban jelenhetett meg. Ezen alapszik a székely rovásírás és ez
az ótörök írásnak előd-ábécéjének testvére. Ez az előd-ábécé előbb
erőteljes türk hatásnak lehetett kitéve, mielőtt a türkök átvették
volna a jelek nagy részét. A székely rovásírás pedig egy kis orosz
hatásnak volt kitéve, mielőtt a tatárjárás idején a
Kárpát-medencében kötött volna ki. (Négy új jel volt ebben a két
ábécében déli hatásra és belső okokból: Z(=zuhog), U(=üst),
W(=vas, U bűtűből), I(=iga-jóga-jog vagy valami más); és három a
székelyben orosz hatásra: Cs(=csap, Z betűből), O, E. És Ö az E
betűből.)
Szittya tőr: azonos proto-indoeurópai tőrrel: amely azonos a
kelta tőrrel. Szittyák eredetmondájának népe:
proto-indoeurópai-proto-uráli. Szittya istenek: uráli istenekre
hasonlítanak? Indoeurópaiak, szittyák, uráliak: őskori-ókori
kelet-európai pásztorok. Dél-orosz sztyeppe katonái:
farkasembernek vélve. Szittyák is. Szittyák legszentebb állatai:
rénszarvas, ló. Magyaroknak is. Szittyák, jászok, perzsák nyelve:
irániak. Uráli főistenek: égatya, földanya, pokolatya, nap, hold,
csillagok, elemeknek és égi jelenségeknek istenei, elemek
isteneinek édesanyái. Szélanya: idős istennő a magyar folklórban,
káromlói termését elvereti a jégesővel. Nap, hold, tűz, víz, föld:
öt magyar életelem kínai elemek hitének hatására. Öt elemes
hitünkben népmeséink istenei, mint Nap, Hold és Csillag
királylányok vagy Nap, Hold és Szél királyok. Ebben a hitben
Nap+Ember, Föld+Égő, Hold+Víz szerelmespárok vannak, kétszer.
Szélkirály+Folyóanya=Hold+Víz. Tenger(király)+Holdanya=Hold+Víz.
Hold elem: kínai fém elem. Fém testrésze tüdő.
Tehát ősvallásunk egységesített finnugor irányzata:
Földanya+Égatya, gyermekeik érdekes életkorokkal, mint Kovács
Margit Párkái, Szélanya+Jégesőatya, Vízanya+Holdatya,
Tűzanya+Napatya. Ez egy finnugor helyi kultuszok egységesítése
lehet a rézkori háborúk idejéről, új sokszínűség megjelenése
előtt. A dél-orosz földi támadások miatt szükség volt hasonló
gondolkodásmódokra a támadott területeknek. Nem tudtam a finnugor
irányzat rekonstrukciója idején, hogy mi volt ekkoriban
Fekete-tengernél, és mi a finnugor őshaza, és hogy mi a finnugor
hitvilágok isteneiben a közös, és sejtettem csak dél-orosz
sztyeppe rövid történetét. Fekete-tenger:
szittya-indoeurópai-uráli őshaza, mint pásztornépek hazája, köztük
lovasnomád katonáké.
Szittya istenek:
Indo-uráli ősgén: R1a=Eu19.
Indo-uráli eredetű indo-uráli-türk gén.
A sumér-akkád kultúra régebben megjelent, minthogy észak hatással
komoly nyelvi ehetett volna rá. Az egyiptomi sumér vezetőknek
rendes hamita nyelvük volt, nem rokontalan. Tehát a sumér nyelv
ősibb, mint a neolitikum. A dingir szó eredete számomra rejtély.
Lehet, hogy kőkor végi jövevényszó északról? Vagy afroázsiai szó?
A finnugor atyafiak a jéghatárt követve mentek északnak. Nyelvet
válthattak genetikai rokonaik neolitikus kultúrájának hatására.
Vallásukban ezért nem elem-anyák vannak, hanem elemek anyái. A
magyarok urál-altájiak, a szittyák indo-uráliak. És a sumérok?
Részben afroázsiaiak, részben hegyiek. Talán Iránból. Talán
Haraliból. Tehát Pamír környékéről vagy Uráli környékéről. Talán
türkökhöz van közük? Talán, mert az Urál hegység az Urál folyóról
kapta nevét. Máshoz is lehet/van közük a részben pamíri eredetű
türkökön kívül? Egyiptomhoz van. Az egyiptomi késő-ehnatonisták
titkos mozgalma a vezető réteg tagjaival, a köznéppel és sémita
rabszolgákkal tarkított csoport Palesztinába ment, és az északi
héberek országa lett Izrael, ahol vallásszabadság, szerénység,
szegénység és szociális érzékenység volt a kelet-mediterrán
berendezkedés ellenére, részben folytatva az egyiptomi álmot. A
déli szélsőséges-kapzsi héberek nevéből lett a minden héberre
kiterjedő zsidó népnév.
Összefoglalva: sejtjük, hogyan váltak külön és olvadtak egybe
népek, tisztáztuk a kronológiát, de nem tudjuk, honnan ered a
tengri/dingir szó.
Az ókorban egy meta-árja kultúra, melynek "nemzetalkotó" magva a
királyi szittyák törzse. Totemállat a gímszarvas, más néven rén.
Másik legszentebb állatuk a ló. Magyar szent állatok a jégkorból
és neolitikumból: ugyanezek. Totemállatunk a ló. A királyi szittya
istenek létszáma neve és árja azaz iráni rokonságra vall. E népek
őskorvégi pásztorkultúrája erdélyi eredetű pontuszi kultúra volt.
A kelták, germánok, szlávok kultúrája is innen származik. E népek
asszimiláló tevékenysége azért is gyors volt, mert a tájegységek
politikai egységesítői kirívó erőszak nélkül is gyorsan szoktak
asszimilálni. A törzs-szövetségek is asszimilációk.
A pontuszi harcibaltás kultúra erdélyi elődkultúrája a királyi
szittyák eredetmondájában szereplő kultúra. E kultúra egyik
al-kultúrájából származna-e vajon az uráli alapnyelv és az uráli
dualizmus alapeszméje, nem nehéz kérdés, de kicsit mégis kérdés.
Az uráli dualizmus szerint két jó princípium együttesen tevékeny
egyensúlya a világ működőereje. Főbb manifesztációi: nő-férfi és
testvér-testvér. A valódi dualizmus nem a jó és rossz úgynevezett
egyensúlya. A rossz kívül áll a dualitáson. Rossz, ami árt. Saját
szemel győződjünk meg, ki-ki önmaga ártalmas-e. Kirekesztésnek
helye nincsen, mert az a jó-rossz dualizmuson alapszik.
Kirekeszteni a kívül álló módjára viselkedő, bizonyítottan gonosz
embert kell.
Az uráli alapnyelv egy kőkori-rézkori pásztorkultúra nyelve
lehetett. A finnugor atyafiaknak nevezett népek vérrokonaink, de
régebbről, nem az újkőkorból. Ők akkorra már felköltöztek az
északi erdőkbe, követve a jéghatárt.
Most nézzük meg részletesebben a szittya isteneket:
Finnugor hitvilág: Holdöreg-Napasszony vagy Holdfivér-Napfivér
párosok kultusza, időjárásistenek kultusza, és elemek isteneinek
vagy anyáinak kultusza, Nap-Hold-Csillag-kultusz. Ez véletlenül
hasonlít erre a magyar rekonstrukciómra, amely az
égitest-szabadító mesék vallásán túli reformált istenvilág:
Ukkó-Iszten, Szélanya-Ideg, Vízanya-Hold, Délanya-Nap. Vagyis:
föld, ég, szél, jégeső, víz, hold, tűz, nap. A víz és tűz utálják
egymást. Ezt a panteont a folklór foszlányaiból és egy még
reformáltabb irányzatból rekonstruáltam. Ez az irányzat szerencsés
véletlen folytán megismerhető a Mondák könyvének Puszta című
fejezetéből, és köze van a kínai asztrológiához. Elemi: Ég=Tűz,
Föld, Hold, Nap, Víz. A Nap elem a férfiak animáját és a nők
animuszát jelképezi. Animusz: a nőben élő férfi lélek. Anima: a
férfiban élő női lélek.
A jégeső és hold isteneinek összevonása lehet Vid. A hold állata a ló. Vid követelőző, mint Jehova holdisten, aki az elemekkel büntet. Artimpasza a három nővérből. És tán nem véletlenül hasonlít Apira.