Urál és Altáj népei

Jegyzetek

Vissza.

Frissítve: 2013.05.08.

A hantik

A hantiknál is a legkisebb fiú örökli a házat. A hanti nyelvrokonság a magyarok számára is szembetűnő:

• anki=anya;
• anyhi=ángy;
• asi=atya;
• hot=ház;
• iki=apó, értsd: agg apa;
• isz=szellem;
• johan=jó, folyó;
• ku/hu=férfi, ember, mint ahogy mongolul hun=ember, férfi;
• lil=életlélek, szűkebb értelemben vett lélek;
• meny=meny;
• ne=nő;
• poh=fiú;
• veng=vő.

A kunok

A kun szó fényeset jelent, ez a világos kun arcokra vagy a szőke hajra egyaránt utalhat. A kunok szőke haja európai eredetre vallhat. Vallási rendszerük is lehet ős-európai, mert eredetileg az Anya-Atya főistenpárt imádták, amíg némely törzseik nem váltak zsidóvá és muzulmánná. A palócok vidékén ma is vannak vezető beosztású nők a különféle szervezetekben. A székely-magyar néven ismert rovásírást a kunok hozták vissza Kárpát-medencébe, tehát nem csupán türk nyelvű törzseik lehettek. A kunoktól származik az ír ige. Letelepedési terüeleteik közé sorolható a két Kunságon kívül Palócföld és Erdély. E vidékekre jellemző a folyó jelentésű jó szó fennmaradása folyónevekben, például Hejő és Sajó. (Hév-jó és Sav-jó.) E tájegységek jellemző teremtésmondája szerint az Isten leküldte iszapért az ördögöt a temger mélyére, és a fölhozott iszapból megteremtette a világot. Az ördög bizonyára itt Gönüzt jelenti, az Iten pedig Ukkót. Nem a finn Ukkót, hanem a magyart. Itt tehát a látszat ellenére szó se lehet valódi zarathusztrista vagy manicheus hatásról, mert az uráli dualizmus van elrejtve a mondában, szeredás-manicheus mintára.

Szláv egyházi hatások a magyar nyelvben

• Gonosz: Gönüz naporácjú égisten nevének eltorzítása a szláv gnusz kifejezés mintájára. Gönüz orcája a Nap, tehát fényhozónak, pontosabban hamis fényhozónak minősíttetett a papok által.
• Keresztyén: A Krisztyán név idomítása lehet a magyar kereszt szóhoz, amely a napkeresztre utalt az sőmagyaroknál. A manicheusokat vagy Mithra-híveket nevezhették kereszténynek. Ezek a vallások a judeo-krisztiánizmus vetélytársai voltak. (A másik ember, akit Krisztusnak neveznek egyesek, Mani, a vallásalapító.) A mitraizmus baktriai eredetű a pre-árja időkből, kevésbé déli vallás, mint a manicehizmus, mert a türköktől ered. A türkök és a szkíták északiak, tehát nem valami déli elágazás vagy déli épphogykeveredésről volna szó, ők nagyon belénk keveredtek, és sok közös szavunk van. A szkítákhoz a manicheizmusnak semmi köze, met déli vallás. Továbbá a napkereszt nem arra való, hogy egy római kivégzőeszközt helyettesítsünk vele. A manicheizmus hátránya, hogy hívei könnyen áttéríthetők a feleségeket rabszolgaként kezelő fanatikus arab vallásra.
  Térjünk rá a következő szláv nyelvi hatásra.
• Világ: az egyház általi szláv nyelvi hatásnak tudható be, hogy mai elsődleges jelentése már nem világosság, hanem mindenség.

Mély kútba tekintek

A játszók kört alkotnak, amelynek közepén egy gyerek guggol. Körben állva éneklik:

Mély kútba tekintek,
aranyszálat szakajtok.
Benne látom testvérkémet,
bíborban, bársonyban, gyöngyös koszorúban.

A lényeg a kitüntetett figyelem a kútba esett gyerek iránt, aki ezenkívül testvérke, és bíborban, bársonyban, gyöngös koszorúban látszik, e szavak is a kitüntetett figyelmet jelentik. A játék egyik változatában a középen guggoló így szól: "Kútba estem!" A többiek megkérdezik: "Ki húzzon ki?" A középen levő megnevezi az illetőt. Kérdezik: "Hogyan?" A válasz sokféle lehet, például: "fél lábon", "gyorsan", "két kézzel". "Hányra?" Mond egy számot, a többiek hangosan elszámolnak addig, végül akit kért, kihúzza a "kútba esettet". A játék tanulsága, hogy kéretlenül nem segítünk, a bajba jutott előbb szembenéz nehéz helyzetével, segítséget kér, és mondja meg, ki segítsen, hogyan és mikor. Mindenkinek legyen lehetősége a kör közepére kerülni.

A mai állapotok jellemzője egy Edda-sláger, amely szerint a kör közepén nem mindig jó állni, mert rossz barátok is vannak a körben. Ami azt jelenti, hogy nemcsak kicsiknek kéne játszania itt leírt játékot, hanem nagyoknak is, hogy rendesen viselkedjenek egymással.

A levantei eredetű rovásábécé és a lovaglás

A levantei eredetű rovásábécé jeleinek nevei már 4000 évvel ezelőtt olyan morfémaállapotokat tükröznek, melyek túlságosan modernek, és jobban hasonlítanak a mai szavakra, mint a rokon nyelvekre. A finnek magyarul tanultak, és az ugorok is, így lettek nyelvrokonaink. Ehhez archaikus északi nyelvjárás kellett. A finneknél a főisten férfi, így az ük szóval kapcsolatban álló Ukkó név nem a Nagyboldogasszonyé a finn nyelvben. Az ugorok a legősibb lovasnépek közé tartoznak, fajtájuk europo-mongoloid. A nyelvészek szerint közös lovászati szakkifejezéseink vannak, melyek a lovaglásra is utalnak, nemcsak a szekérvontatásra:

• Manysi Kit pum luv=Másodfű ló.
• Manysi Húrém pum luv=Harmadfű ló.
• Manysi Nevre=Hanti Noger=Nyereg.
• Manysi Pehh=Fék.
• Manysi Aster=Ostor.

Szabadkőművesség

A szabadkőművesség a magyar-morva származású Comenius ötlete lehetett, aki végül mégiscsak buzgó keresztény csodafelnőttként fejezte be életét. Talán Angliába vándorolt félig őshitű, félig manicheus vallású táltos találmánya a szabadkőművesség. Anglia számos vándort befogadott a történelem folyamán, sokan menekültek oda. A szabadkőművesség alaptételei a felvilágosodás és a hit. Még apróbbra váltva:

• Szabadsága szellemnek, vallásnak, politikai állásfoglalásnak.
• Hit a Világegyetem Nagy Építőmesterében teológiai viták nélkül.
• Politizálás szintén kizárva.

Ez volt az angolszász rítus. A Grand Orient irányzat rítusa latin. A latin rítus száműzte a Nagy Építőmester hitét, politizál, tagjai közé nőket is felvesz, társadalomalakítási tevékenységei az illuminátus demagógia módszereivel zajlottak.

Szimbolika:

• Az páholyban az oltártól balra és jobbra lévő kövek közül az egyik nyers, a másik simára faragott. A nyers kő az inast jelképezi, a faragott a mestert. Az önjobbításra törekvés megkövetelt munka. A csiszolódás a lelki fejlődés jelképe. A vakolókanál a tesvériség erősítését és szeretetetének terjesztését jelképezi. A táltoshit szerint az embernek csiszolnia kell a szellemanyagát értelemmel, érzelemmel és emberséggel. Az ember önjobbításra törekedjék, és építse a jót, ne rombolja.
• A derékszög és körző együttese a G betűvel, mint forrásjelképpel a szabadkőművesség legalapvetőbb jelképe. A körző hegye felfelé mutat, a derékszögé lefelé. A körző jelentése önmegtartóztatás, a derékszögé a becsületesség és az igazságosság. A G betű a Világegyetem Nagy Építőmesterének jelképe, a geométer szó kezdőbetűjeként. A körző, mint felfelé mutató jelkép jelentheti a hexagramma felfelé csúcsosodó háromszögét.
• A felfelé mutató háromszög a férfi princípium jele. A derékszög tehát a női princípiumról mintáztatott. A körzőé a maszkulin kör/gömb, mint a kopjafáinkon, a derékszögé a feminin rombusz. Másrészt az ég jelképe is lehet kör, és a föld jelképe a négyzet, amely a rombuszok egyik fajtája. A föld általában anyai princípium, az ég pedig atyai. De a szabadkőműves szimbolikában nem a nemeknek van nagy jelentősége, hanem az egymást kiegészítésnek az egymást kizárás helyett. Számos dolog kiegészítheti egymást a szabadkőművesek és a táltosok szerint, például a hit és a logikus ész. Ez nem más, mint a az ősmagyar sámánista kettőskereszttel jelképezett uráli dualizmus eszméje dióhéjban. Uráli szemmel nézve az egy szem az fél szem. Az ördögnek csak fél szeme van, de még az is karikás, mert sosem alszik.
• A Nagy Építőmester titokzatos alakja nincs felruházva az anya-atya dualizmus szimbolizmuásval. A Világegyetem építése az Isten evolúciója, a szabadkőműves élet a páholytagok mikrokozmikus evolúciója.
• A tagfelvétel része az alkalmassági vizsga és a vizsgáztatók szavazása. A szavazózsákban lévő fehér golyók az igen szavazatokat jelentik, a fekete kockák a nem szavazatot. Ez talán manicheus hatás, mint a fegyelmezett önmegtartóztatás legalapvetőbb alaptételként kezelése. A táltosok három alaptétele: igazság, bölcsesség, szeretet, de a fegyelem se az utolsó szó a szótárukban. A körző önmegtartóztatása a taoista tűz elem szemérem erényével össtzefüggésben lehet. Névszói értelemben a tűz nem szúr, hanem láng. A hexagramma jellegű szabadkőműves jelképen belül a derékszög talán nevén keresztül állhat összeföggésben azzal, amit jelképez: a becsületességet és igazságosságot.

A szabkőművesség néhány alapszabálya:

• Teológiai vitáknak helye nincs.
• Politikának helye nincs.
• Szellem, vallás, politikai nézet szabadsága fontos.
• Zsidótól a buddhistáig bárki lehet tag. Bárki, csak higgyen a legfelsőbb erőben.
• A szabadkőművesek segítik egymást és másokat.

Az angol rítusú szabadkőművesség rokonsága a magyar lélek világos oldalával kétségen kívüli.

Kiegészítés

Inkább lehetett a kivándorolt alapító egy táltosok közt megfordult protestáns vallású okkultista polgár.

Hexagramma

Talán mégis a nap jelképe, mert csillagal Holdat nem jelölhettek, ugyanakkor a hexagramma gyakori napjelkép címereinkben, és talán népművészetünkben a a vele rokon alakzatok. Ezenkívül duális jelkép is lehetett.

Három nővér

Még egy képet jól figyeljünk meg, egy belgiumi agyagedényleletet, mely a dualizmust ábrázolja.

Ugor nyelvű rovásírás

Az ugor nyelvű rovásírás nem tartalmazott zöngés zárhangokat és az indoeurópai törzsek számára kitalált hehezetes zárhangjeleket. Az ugor rovásírás a nikolsburgi ábécé szótagjeleiből és a pannonikus ábécéből lett rekonstruálva, sorrendje a rúnaábécék sorrendjére hasonlíthatott. Jeleinek száma föltehetőleg a 8 többszöröse volt. Jelei a pannonikus ábécé kevésbé antik, tehát magánhangzós változatából keletkezhettek, mert a levantei gégezárhang-betűből magánhangzót csináltak, hogy új ragokat jelöljenek vele, bár máshogy hangoztak. Az ugor nyelvű rovásírás jelei:

1. Első nemzetség:
   1. aV: Vank. Jelentése fog.
   2. A: Anszicse. Jelentése Csodaszarvas.
   3. aR: Rat. Jelentése nyílás.
   4. aK: Kan. Jelentése férfi.
   5. uNK/uNg/uH: Kün. Jelentése Nap.
   6. aM: Men. Jelentése meny.
   7. aN: Nem. Jelentése nyom.
   8. aJ: Jotenk. Jelentése Szellem-Ég.
2. Második nemzetség:
   1. aT: Tenk. Jelentése új kezdet.
      aCS: Cselenk. Jelentése pásztorbot. Járulékos rovásbetű, a Tenk megfordítása.
      eNCS: Csín? Járulékos rovásbetű, két betűből alkotott ligatúra.
   2. aNT: Ten. Jelentése Tengri ikerörvénye.
   3. E: En. Jelentése az ikerörvény egyensúlya.
   4. aL: Lem. Jelentése locsolóvíz.
   5. aP: Pa. Jelentése fa, vagy tüzes fa.
   6. aMP: Pan. Jelentése Nap.
      Ü: Ütenk. Jelentése idő, időjárás. Járulékos rovásbetű, a Vank helyett jelzi az U/Ü hangokat.
   7. aTH: Thopronk. Jelentése idő járása, múlása.
   8. aSZ: Isz. Jelentése Ős, Kezdet és Vég.

Kiegészítés

Ez a rekonstruált ábécé inkább az későbbi ugor nyelv magyar beszélőinek egy lágy hangokat nem használó nyelvjáráshoz tartozhatott. az uNK betű hangértékei valójában uNgK/uNg/uGH. Tehát egy kihalt en-féle hang a ká hanggal vagy anélkül. Ez a hang sok helyütt zöngés kemény hává alakult, amely a lágy há helyett használt kemény há variánsa. A magyar ing szó valódi fonetikus hangzásának nemzetközileg helyes átírása ez lenne: ingg.

Máté Imre:
A finn-ugor viaskodásról.
(Teljes szöveg)

A napóleoni háborúk kiváltották Európában a „nemzetek ébredését”. Ez a 19. század második felében csúcsosodott ki, amikor is a föllendülő tőkés iparosodás termelő gyáripart teremtett. A még zsenge tőke a nacionalizmus védelmébe kívánkozott. A népek nemzetek dicső múltat, nagyszerű ősöket és rokonokat kerestek. A kihalt nagy kultúrájú népeken civakodtak, mint mészáros kutyák a juhbőrön. A rokonság főismérvének a nyelvrokonságot vélték, akkor is, ha az a szerkezeti rokonságot jelentette csupán.

A népek származását egyenes vonalúnak képzelték. A közös szókincsen összevesztek, hogy ki az őstulajdonos és ki kitől, mit vett kölcsön.

A magyarok is ébredeztek. A törökök is. Ráébredtek, hogy rokonok. Ez nyugtalanította a Bécsi udvart és az Orosz cári udvart egyaránt. A magyaroknak addig tálalt „rokontalansági” elméletet, meg a tarthatatlan szláv-rokonság elméletet egyaránt ejteni kellett. A szláv-rokonság elméletet arra alapozták, hogy szép számmal vannak közös szavaink. Ezek túlnyomó része kelta eredetű, köztük az iskolapéldának felhozott szolga, ill. szabad szavak. A törökök felé fordulásnak elejét veendő kirukkoltak – az orosz titkosszolgálat szervezésében – a finn-ugor nyelv- és származáselmélettel. Az uhorszki, ugorszki magyart jelent ukránul. Tehát egy tág családról van szó, ami nyelvészetileg megállja a helyét, mint az Ural-Altáji család alcsoportja. Lesújtónak ez ügyben azt a tényt szánták, hogy a rokonság szegény és halszagú. Egyaránt alkalmatlan dicsekvésre és politikai célra. Mindemellett ezek békés, dolgos népek (a legendás lovas-íjász mordvinokról vagy cseremiszekről akkor még nem hallottak), akik télen léket vágnak a jégen, úgy halásznak. Jobban imponáltak a törökök, tatárok, akik nem jeget lékeltek, hanem koponyákat. 

Az oroszok a Balkánra pályáztak, az osztrákokat meg egyébként is lekörözték gazdaságilag a magyarok. A magyar-török összefogást meg kellett akadályozni.   

A magyarok hiúságát használták ki. A hősi csaták, véres honfoglaló akciók gőzébe részegült magyarokat fájdalmasan megsebezte a békés, dolgos, találékony, de „halszagú” rokonság eshetősége.

Nagy volt – és maradt – a fölháborodás, de az oroszok megszervezték a finnugor nyelv- és származáselmélet hivatalosítását.

Létrehozták a „Kruzsok” néven ismert tudományos klubot, melynek eredeti teljes neve Ruszkij kruzsok = Orosz kör. E kör hangadói nem finn-ugor, hanem magyar szakos nyelvészek voltak, és bár a szláv származáselméletet föladták, a szláv hatások bizonyításán tovább munkálkodtak. (Az ötvenes években Pais Dezső volt a Kruzsok kapitánya.) A második világháborút követő kommunista hatalomátvételig a tudomány még ural-altáji népekről és nyelvekről beszélt. Ekkor különválasztották és a finn-ugor nyelveket a szamojéd nyelvekkel együtt az uráliba sorolták. Az elmélet szerint megindultunk először délnek, ott, az Ob/Tobol táján „átvettük” a lovat, aztán később „átvettük” a marhát, a gabonaféléket, a vele járó szavakkal együtt. Az ural-altáji nyelvcsaládon belül (ez a megfelelő embertani kategóriára is érvényes) a finn-ugor csoport ugor ágához tartozás magában nem zárná ki a rokonságot a török-tatár nyelvekkel ill. népekkel. Ősi szinten, visszavezetve a paleolitikumig a (jeges) kőkorszakba, bizonyítható a rokonság velük is - nyelvileg, régészetileg, antropológiailag egyaránt, és eszmerendszerük tekintetében is.

A mai népek, nemzetek őskori differenciálódás és későbbi integrálódások eredményei. Európa népeiből a legfrissebb integrációs produktumok az angolok és a franciák. Az angol kelta, latinosodott kelta, szász és normann szintézis (főleg), a francia kelta, latin, frank foncsor.  Ez a tény - nem tény nem okoz egyetlen franciának vagy angolnak sem lelki fájdalmat és nem ölik egymást azért, hogy a fölsorolt elemekből melyik az ősük. Mindegyik az, és egyik szavukat ettől, a másikat attól vagy amattól örökölték.  A magyarok egyik gyökere ugor. Egy másik gyökér tuva, ujgur irányból sejthető. Övék a ló, de azt nem lav-nak vagy lov-nak nevezték, hanem ma-nak. Ők a földművelők is. (Az „arat” szót tőlük örököltük.) Ez lehet a legendás ma-gor nép, melynek fiai az Azovi-tenger táján bolgár-török nőket szöktettek. Ezt megelőzőleg évszázadokat töltöttek (már, mint az ugor és magor ágból egyesült nép) a kelteminar ill. a gerendasir (régészeti fogalmak) kultúrában. Innen ered a harmadik fő-gyökér, a szkyta, és itt gazdagodik nyelvünk azokkal a szavakkal, melyeket a Kruzsok által nevelt nyelvész „ismeretlen eredetű”-nek, vagy, ha szláv nyelvben is meglelhető, akkor szláv eredetűnek minősít. Itt kerülhetett a lov (ló) szó nyelvünkbe (a mordvin lav is). Nem kizárt, hogy a lov, lav szó kedvest jelent. Van rá példa, hogy az értékes állatot így becézik, pl. az arab kamel = kedves, náluk a teve neve. 

Negyedik ág a bolgár-török, de a magyarság mai értelemben vett magyarrá alakulásához hozzájárultak más beintegrálódott csoportok, törzsek is - más-más emberfajtákból. Kimutathatók a turanid, mongolid, a pamíri, kelet-mediterrán típusok. Jelen van tisztán és keverékekben az ős-szibériai is, de a magas- és alacsony balti is. A Kárpát-medencében bele került a dinári, a nyugat-mediterrán és az alpesi is. (Ezek antropológiai fogalmak.) Legjellemzőbb típus a turanid és ez a török rokonságot dokumentálja - genetikailag. (Törökországban ez a típus kisebb arányban van jelen, mint nálunk, ott a kelet-mediterrán típus előnyére.) A nyelv megint más kérdés. Az a fölismerés, hogy a finnek genetikailag (többségükben) nem rokonaink, nem azt bizonyítja, hogy mi nem volnánk „finn-ugorok”, hanem azt bizonyít(hat)ja, hogy ők nem azok. A magyar nyelv és a magyar alapvilágnézet, melyet tudóink átmentettek, ugor eredetre vall. (Egyébként az ún. török népeké is.) Találkoztam nézetekkel, melyek szerint a honfoglaló magyarok katona eleme törökös lett volna, a dolgozó meg „finn-ugor”. Erre a nézetre rácáfol őseink csatakiáltása, a „Huj-huj!” (Ezt huly-huly-nak illenék írnunk, mert az ugor „hul” = halál szó, lágy l-lel. A „huly-huly-huly-rá!” jelentése: „Halál, halál, halál rá!”      

Az uráli (finnugor) és turáni eredetelmélet nem mondanak egymásnak ellent, hanem kiegészítik egymást. Mi akkor a probléma? A probléma az, hogy azok a háttérerők, érdekkomplexumok, melyek valaha a kizárólagos finnugor eredetet erőltették a nemzetre, most éppen annak ellenkezőjét erőltetik. Most ugyanis gazdaságilag és politikailag egyaránt előnyösebb volna a finnugor atyafisággal szorosra fűzni kapcsolatainkat. De más is dereng a háttérben. A karddal hont szerzésnek manapság nincs lobbyja. Rablásnak számít.

Ha nagy, véres csatákkal dicsekszünk, melyekkel kiebrudaltuk volna a Kárpát-medence tulajdonosait, könnyen megkaphatjuk, hogy utódaik benyújtják a számlát! Már hangzottak el az utódállamokban olyan megjegyzések, hogy a magyar nem hazát alapított, hanem hazát szerzett! Holott az igazság teljesen más. A magyarság egy ősi etnikum maradványa, mely Szibériától a Liguri-öbölig födte Európa földjét. Ezen belül birodalmak alakultak, birodalmak omlottak össze, de a föld népe maradt. Akik keletről érkeztek, testvéreikhez jöttek, hazából hazába. A dinasztiák váltogatták egymást. Mink mindig itt voltunk. Baján, Attila, Kurszán nem hódítottak, hanem hódítókat vertek ki!

A magyarság ereje az integráló képesség. A jövevényt be kell kötni az érdekközösségbe. Magyar az, aki azonosul a közös haza érdekeivel, bármely módon képzeli el a közös boldogulást. Ne engedjük magunkat eredetelméletekkel is megosztani, lépre csalni! Jó tudni, hogy honnan jöttünk, de ennél jóval fontosabb azt tudni, hogy merre tartunk.

Ahhoz pedig, hogy jó felé tartunk-e, nagyon oda kell figyelni. Az ellenséges háttérerők mindig kedélytémákkal abrakolják a magyar lelkeket, ha nemzetközileg valamire nagyon oda kellene figyelni. Ilyen a finn-ugor viaskodás is, mellyel nemcsak a magyar nemzetet akarják tovább forgácsolni, hanem éket akarnak verni az uráli és altáji egység közé. Ez régi orosz taktika. Már a cárok is mordvin katonai erővel és taktikával (Kazány ostroma és elfoglalása ennek ismert példája) törték meg a tatárokat.

Az urali ági, tehát ún. finnugor rokonságunk a jelenlegi orosz határokon belül és kívül egyaránt föltört gazdaságilag és kulturálisan. A legkisebbek különösen. Az „ugorok” tehát a hantik, manysik ápolják a magyar rokonság gondolatát. Magyarul tanulnak, sokan választják a magyart érettségi tantárgynak. Egy baskíriai mari (cseremisz) sámán mondá nekem, hogy a rokon népek, uraliak és altájiak egyaránt olyan jellegű egységet tudnának alkotni a magyarsággal, mint a Szaturnusz a gyűrűjét képező sok kis égitesttel. Nem fontos manapság a közös határ. Altáji rokonságunk kisebb népei, a baskírok, tatárok, csuvasok ugyanígy gondolkodnak. Nagyobb létszámú rokonaink maffia jellegű bürokratikus hagyományokkal terheltek. Nekünk ők is fontosak, de a kicsik fontosabbak volnának, ha a magyarok elvetnék a szocializmusból örökölt gigantomániát, a „nagy” tiszteletét. 

A magyarság – származását tekintve – uráli és altáji szintézis. A mi föladatunk lenne – lehetne - az egész nagy rokonság koordinálása, ha… ha nem tenyésztettek volna nyakunkra egy tehetségtelen, jelleg- és jellemtelen nomenclaturát, mely már a magyarság tekintélyét is eljátszotta, és a figyelmet elterelendő kedélytémákkal abrakol, mint amilyen a finn-ugor viaskodás is.

Néhány nyelvi felvetés

1. Szittya Api földanya neve valóban azonos urál-altáji rokonaink finnugor nyelveiben anyát/lányt jelentő szavakkal? Vagy az anya mindenütt any és ekva volt, nem any és eva?
2. Lu sumér rokonaink rokontalanná lett nyelvén embert jelentett, de biztos nem lovas embert, mert a sumérok városállamokban éltek. De mari már jelenti az embert és a lovat. És amúgy az észtek gyorsan megtanultak födet művelni. A finnugor rokonok helyzetét az oroszok rontották el. Őseink fém-ismerők voltak, akkor is, ha iráni barátaikkal cserétek pár szót. És még így is olyan természetszeretők voltak, mint az ősember.

Másik észrevétel

Az uNK rovásjel inkább az uráli águnk kunge, azaz Hold szavához kötődhet, mint altáji águnk gön, azaz Nap szavához.

Rovásokról ismét

Ugor(=magyar, obi-ugor) rovás

A jelek neve és sorrendje:

• Wetä(=Wa/U/Ü), Any(=A/Ä/O), Rasa(=Ra), Kan(=Ka/KHa), Kunge(=uNGe/uNGKe/uGH), Num(=Na/NYa), Napi(=aMPi), Jota(=Ja/I/Ы),
• Meny(=Ma), Pu(=Pa), Etä/Ite(=E), Lam(=La/aLYa), Isz(=SZa/iKSZä/aSa), Täw/Csile(=Ta/CSa), Ten(=aNTa), Thapru(=THa/Ha).
  

A Csile a Täw fordított változata volt. A Num változatai a kereszt és a csúcs alak lehettek. Num+Csile=aNCSa(=székely eNCS). Täw+Csile=aTCSa(=székely eCSeCS). A THa betű hangértéke egy szejpítő hang. Ebből lett a székely eTePeRu(eS)/ePeTeRu. Az uNGe hangértéke egy ing szavunkban lévő orrhangot jelez, melyhez néha hozzá kellett olvasni a megfelelő zöngés/zöngétlen zárhangot.

A jelek alakja és jelentése:

•  Figyel,  Anya/Ünő,  Rés,  Kan,  Gabaly,  Nyom,  Nap,  Íz: totemmonda.
  
• Meny,  Fa,  Egy-ütt,  Lé,  Ős,  Tő/Kard,  Is-Ten,  Idő: hősmonda.

A jelnevek ugor alapnyelvre és iráni kapcsolatokra utalhatnak.

Issziki rovás

NoKENMEKR₂KH / RoXaPR₂aKiJSzeKeLTKiMWAR₂|AJ|PeK|SzeKeLT.
No Kén mé(n) ker₂ekegh! Rok szapr₂a kij Szekelt, kim waraj Pek Szekelt.
No, Kén mén kerekedj! Rajta, szaporán [siessünk] az Égbe, kint várja [személyem] a Teremtő az Égben! Megistenült (és talán ősmagyarul beszélt) iráni fejedelem szava az issziki kurgánból.

Az eR₂ hang lehetett rideg szavunk kezdőhangja? Talán. Érdekessége a feliratnak, hogy a Szekel szó rajta nem Thekel/Thengel/Hekel/Hengel.

Vargyasi keresztelőmedence-rovás

SzentMiHáLYJORTaNKeVeD.
Szent Mihály, írva(=faragva) köved. Most nem tudok jobb olvasatot. Mihály arkangyal küzd a kereszténységért, mint a pap térítéskor vagy kereszteléskor.

Germán és türk rovás

2200 évvel későbbi, mint a finn rúnaábécé, mégis olyan bonyolult, mint a mediterrán jelsorok. A finn rúnák őse a levantei sémi képjelek európai sztyeppei továbbfejlesztése-fölfejlesztése lehetett, amelynek kelta jellegű változata lett székely ábécénk alapja, ez a pannonico. (A nyelv alapegysége a szótag, a kelet-mediterrán keménységű sémitáknál a mássalhangzóváz! Mégis nekünk csak néhány új nyelvjárási toldalék miatt kellettek magánhangzóbetűk.) Eurázsiai őseink európai közösségei az ábécék többségében nem változtatták meg a betűket, nem jelölték a lágy hangokat. Az ótörök írás a lágy hangos ábécé hatását mutatja. De azt is mutatja, hogy ekkor egy időre eltűntek a teljesen lágy sziszegők, ebből is egy lágyult vissza a középkorban, az aTY/eTY rovásjel. Türk rovásról: Szekeres István. A germán rúnák érdekessége, hogy a Berkana betűben türk eredetű burok szavunk rejtőzhet. (Levantei bét: ház=Béta/Wetä: véd=Burok=Oldal. Véd=őriz, burkol. Oldal: székely O rovásjel valószínű neve.)

Lovas emberek

Mari, udmurt, mordvin, manysi: altájiul mén, irániul ember, magyarán lovas ember. Sokáig védekeztek az oroszok ellen. Végül kényszerített helyzetben segíteniük kellett a türkök leigázását. Régi orosz módszer.

Homoródkarácsonfalvi rovásírásos felirat

NeMHiSzeDNeG[h] / HOL|LyuKVëSeG[h].
Nem hiszed nő, hol a barlang[ot] véső?
A perzsák szeredás hagyományától befolyásolt kereszténység ihlette népies versrészlet lehet a nemiségről szerintem.

Írás-minta

Lentről felfelé: N[y]oMa-K[h]Szi-LeK[h]-TeN[y]-eK[h]Sz-Te-K[h]iS-TeN.
Nyomó szülő tenyésztő Isten.
E minta szerint Isten egy lény két személyben: Anya és Atya. Nyomnak, türkül basznak, szül, tenyészt, sokasodik.

Az ótörök írás elő-ábécéjéből és az ugor nyelvű rovásírásból vehetett át jeleket fogalomjel-formában egy archaikusabb rovás-ábécé használója, ezt kiegészítette két kígyó-szirom-jellel, és megcsinálta ezt a virágmintát.

Pannonico, Szekler

A, Alpha, Al päghe, Al-fő-isten. Ugor.	B, Betä, Wetä, Véd. Ugor/Italo-kelta.	G, Gamla, Kamla, Kamel, kedvenc. Levantei.	D, Deltä, Teltä, Telt. Ugor.	E. Az Alphából.	W, Wau, Wagh, Vág. Ugor.	Z, X, Zetä, Szitä, Szít. Ugor.	H/Ch, Hota/Hetä, Kota, Ház. Ugor.
K, Kappa, Kappa, Kap. Ugor.	Th, Thetä, Täghete/Tüwete, Tűz[hely]. Iráni, Ugor.	L, Lamda, Lemtä, Lemez ige: lendül, siet. Ugor. Iráni, ha law, ló, kedvenc.	I, Iota, Jotengrit, Isten. "Magyar"?	M, Mem, Miny, Meny, Menny. Ugor.	N, Nun, Nanytye/Nyom, Nagy/Nyom. Ugor.	S, Sin, Senä-ndä, Zsendül, Kel ki/fel. Ugor?	Cs, Csilä, Tyilä/Csilä, Celőke, nyíl. Ugor.
O. Az Uból.	P, Pu/Pi, Pu, Fa. Ugor.	Rasa/Rata, Rasa/Rata/Retä, Rés, rét. Egyik ugor. A másik is?	Ke, Koppa, Kupa, Kupa. Italo-kelta.	P, Phi, Pugh/Puw, Fúvik. Ugor.	X/Kh, Khi, Szikä/Hikä, Szignál, ék. Italo-kelta/Ugor.	T, Tau, Täw, Tő, Tű. Ugor.	Sz, Szamka, Szenkä, Szeg[elet]. Ugor.
U. A Wauból.

A pannonikus ábécé a Kárpátok északi lábai mentén alakulhatott ki. Jelöli a kelta hehezetes és zöngés zárhangokat. Az idegen eredeztetésű jelnevek a szomszédos indo-európai törzsek beszédéből kerültek át ebbe az ugornak nevezett pusztai nyelvbe. Ez az ábécé az ugor mássalhangzók lágysági szembenállását nem jelölte.

Nézzük a következő ábécét, latin-magyaros betűrendben.

A, Anyszűz, Szűzanya, Kisasszony. Ugor.	B, Bilog, Bélyeg. Szláv/Altáji.	Cs, Csile, Celőke. Ugor.	D, Dh, Deltaj, Déltáj. Finnugor/Csuvas.	F, Felde, Föld. Germán?	G, Eg[h]e, Ég. Ugor.	Gy, Igy, Egy. Ugor.	Ch, Chawaka, Hóka. Magyar.
J, I, Joge, Jó: folyó. Ugor.	K, Kaghar, Kavar. Ugor.	L, Law, Ló. Iráni.	Ly, Lyuk, Lyuk. Magyar.	M, Mangas, Magas. Ugor.	N, Nanygye, Nagy. Ugor.	Ny, Nyungat, Nyugat. Ugor.	P, Pigh, Pihe. Ugor.
Ke, Kupa/Kobak, Kupa. Italo-kelta és Türk.	R, Rata, Rét. Magyar.	Szy, S, Szenge, Szeg. Ugor	Sen, Zsen-dül. Magyar.	Sz, Szenge, Szeg. Ugor.	T, Tüwe, Tűz. Ugor.	Ty, Cs, Atya, Atya. Ugor	Ü, U, W, Üsten, Isten. Iráni.

Ez  megreformált hangjelölés Közép-Európában vagy évekkel az Altájban jelenhetett meg. Ezen alapszik a székely rovásírás és ez az ótörök írásnak előd-ábécéjének testvére. Ez az előd-ábécé előbb erőteljes türk hatásnak lehetett kitéve, mielőtt a türkök átvették volna a jelek nagy részét. A székely rovásírás pedig egy kis orosz hatásnak volt kitéve, mielőtt a tatárjárás idején a Kárpát-medencében kötött volna ki. (Négy új jel volt ebben a két ábécében déli hatásra és belső okokból: Z(=zuhog), U(=üst), W(=vas, U bűtűből), I(=iga-jóga-jog vagy valami más); és három a székelyben orosz hatásra: Cs(=csap, Z betűből), O, E. És Ö az E betűből.)

Szittyákról és isteneikről ismét

Szittya tőr: azonos proto-indoeurópai tőrrel: amely azonos a kelta tőrrel. Szittyák eredetmondájának népe: proto-indoeurópai-proto-uráli. Szittya istenek: uráli istenekre hasonlítanak? Indoeurópaiak, szittyák, uráliak: őskori-ókori kelet-európai pásztorok. Dél-orosz sztyeppe katonái: farkasembernek vélve. Szittyák is. Szittyák legszentebb állatai: rénszarvas, ló. Magyaroknak is. Szittyák, jászok, perzsák nyelve: irániak. Uráli főistenek: égatya, földanya, pokolatya, nap, hold, csillagok, elemeknek és égi jelenségeknek istenei, elemek isteneinek édesanyái. Szélanya: idős istennő a magyar folklórban, káromlói termését elvereti a jégesővel. Nap, hold, tűz, víz, föld: öt magyar életelem kínai elemek hitének hatására. Öt elemes hitünkben népmeséink istenei, mint Nap, Hold és Csillag királylányok vagy Nap, Hold és Szél királyok. Ebben a hitben Nap+Ember, Föld+Égő, Hold+Víz szerelmespárok vannak, kétszer. Szélkirály+Folyóanya=Hold+Víz. Tenger(király)+Holdanya=Hold+Víz. Hold elem: kínai fém elem. Fém testrésze tüdő.

Tehát ősvallásunk egységesített finnugor irányzata: Földanya+Égatya, gyermekeik érdekes életkorokkal, mint Kovács Margit Párkái, Szélanya+Jégesőatya, Vízanya+Holdatya, Tűzanya+Napatya. Ez egy finnugor helyi kultuszok egységesítése lehet a rézkori háborúk idejéről, új sokszínűség megjelenése előtt. A dél-orosz földi támadások miatt szükség volt hasonló gondolkodásmódokra a támadott területeknek. Nem tudtam a finnugor irányzat rekonstrukciója idején, hogy mi volt ekkoriban Fekete-tengernél, és mi a finnugor őshaza, és hogy mi a finnugor hitvilágok isteneiben a közös, és sejtettem csak dél-orosz sztyeppe rövid történetét. Fekete-tenger: szittya-indoeurópai-uráli őshaza, mint pásztornépek hazája, köztük lovasnomád katonáké.

Szittya istenek:

1. Tabiti: Nagy Anya, Tűz. Vö. Tüwete. Tabiti jelképei: Nap, tűz, Csodaszarvas.
   
2. Oitoszür(osz): Napisten. Szarvasfiú? Szarvas szittyáknál is napállat. Vö. finnugor kettes és iráni-finnugor szúr, szarv régi alakjai? Nevének jelentése második szarvas?
   
3. Vid/Agin/Agni: háborúisten a második égben holdállatokkal, azaz két lóval. Holdisten? Vö. vitéz. Jégeső és Hold összeolvasztása? Majdnem oly szigorú isten, mint a Holdat és természeti erőket uraló Jahve. Tök egyformák.
   
4. Argimpasza: nevének jelentése ellentét? Vö. finnugor irgalmaz (eltéved jelentésben) és hangutánzó pattan? Szélanyáék egy alakká olvasztása? Sok mindennek istennője Argimpasza.
   
5. Api: Földanya. Vö. ugor anya, azaz ekwa, és cseremisz anya, azaz ewä? Szabálytalan hangváltással, hasonlóan p-kelta nyelvek szabályos indoeurópai hangmegfeleléseihez?
   
6. Papai(osz): Égatya. Vö. nemzetközi papa?
7. Thageszamada: tengervíz? Vö. ótörök tenger. És vö. uráli-indoeurópai víz?

Indo-uráli ősgén: R1a=Eu19.

Eu19

Indo-uráli eredetű indo-uráli-türk gén.

Két rovásbetű kérdése

1. Ha 3×8 betűs volt a székely ábécé, vallási okokból, és minden bizonnyal volt már eF hang, mint kemény zöngétlen eH, akkor hogyhogy a kevésbé képszerű vagy ritkábban képszerű bizánci thétából származna? De lehetséges. Mert ekkor már másként hangzott a théta, hasonlóan az eF hanghoz.
2. De volt eF hang, és nem volt eZ hang, amely különbözött volna az eD hangtól, akkor is 24 betűből állt a rovásírás. Lehet, hogy az eZ hang eredeti megfelelője a delta betű kései hangértékének megfelelő fonéma, az eD variánsa volt eredetileg. az eZ betű az eP betűből származik.
   

Finnugorokról röviden ismét és másokról is

A sumér-akkád kultúra régebben megjelent, minthogy észak hatással komoly nyelvi ehetett volna rá. Az egyiptomi sumér vezetőknek rendes hamita nyelvük volt, nem rokontalan. Tehát a sumér nyelv ősibb, mint a neolitikum. A dingir szó eredete számomra rejtély. Lehet, hogy kőkor végi jövevényszó északról? Vagy afroázsiai szó? A finnugor atyafiak a jéghatárt követve mentek északnak. Nyelvet válthattak genetikai rokonaik neolitikus kultúrájának hatására. Vallásukban ezért nem elem-anyák vannak, hanem elemek anyái. A magyarok urál-altájiak, a szittyák indo-uráliak. És a sumérok? Részben afroázsiaiak, részben hegyiek. Talán Iránból. Talán Haraliból. Tehát Pamír környékéről vagy Uráli környékéről. Talán türkökhöz van közük? Talán, mert az Urál hegység az Urál folyóról kapta nevét. Máshoz is lehet/van közük a részben pamíri eredetű türkökön kívül? Egyiptomhoz van. Az egyiptomi késő-ehnatonisták titkos mozgalma a vezető réteg tagjaival, a köznéppel és sémita rabszolgákkal tarkított csoport Palesztinába ment, és az északi héberek országa lett Izrael, ahol vallásszabadság, szerénység, szegénység és szociális érzékenység volt a kelet-mediterrán berendezkedés ellenére, részben folytatva az egyiptomi álmot. A déli szélsőséges-kapzsi héberek nevéből lett a minden héberre kiterjedő zsidó népnév.

Összefoglalva: sejtjük, hogyan váltak külön és olvadtak egybe népek, tisztáztuk a kronológiát, de nem tudjuk, honnan ered a tengri/dingir szó.

Szittya kultúra

Az ókorban egy meta-árja kultúra, melynek "nemzetalkotó" magva a királyi szittyák törzse. Totemállat a gímszarvas, más néven rén. Másik legszentebb állatuk a ló. Magyar szent állatok a jégkorból és neolitikumból: ugyanezek. Totemállatunk a ló. A királyi szittya istenek létszáma neve és árja azaz iráni rokonságra vall. E népek őskorvégi pásztorkultúrája erdélyi eredetű pontuszi kultúra volt. A kelták, germánok, szlávok kultúrája is innen származik. E népek asszimiláló tevékenysége azért is gyors volt, mert a tájegységek politikai egységesítői kirívó erőszak nélkül is gyorsan szoktak asszimilálni. A törzs-szövetségek is asszimilációk.

A pontuszi harcibaltás kultúra erdélyi elődkultúrája a királyi szittyák eredetmondájában szereplő kultúra. E kultúra egyik al-kultúrájából származna-e vajon az uráli alapnyelv és az uráli dualizmus alapeszméje, nem nehéz kérdés, de kicsit mégis kérdés. Az uráli dualizmus szerint két jó princípium együttesen tevékeny egyensúlya a világ működőereje. Főbb manifesztációi: nő-férfi és testvér-testvér. A valódi dualizmus nem a jó és rossz úgynevezett egyensúlya. A rossz kívül áll a dualitáson. Rossz, ami árt. Saját szemel győződjünk meg, ki-ki önmaga ártalmas-e. Kirekesztésnek helye nincsen, mert az a jó-rossz dualizmuson alapszik. Kirekeszteni a kívül álló módjára viselkedő, bizonyítottan gonosz embert kell.

Az uráli alapnyelv egy kőkori-rézkori pásztorkultúra nyelve lehetett. A finnugor atyafiaknak nevezett népek vérrokonaink, de régebbről, nem az újkőkorból. Ők akkorra már felköltöztek az északi erdőkbe, követve a jéghatárt.

Most nézzük meg részletesebben a szittya isteneket:

1. Tabiti: tűz, főisten, nagy anya. Nevéből származik az ugor nyelvek egyik szava, melynek magyar kiejtése: tűz. Állata a szarvas. Ő a Csodaszarvas szittya alakja. Tabiti, mint tűzistennő kultusza iráni, azaz árja kulturális befolyást bizonyít.
   
2. Hojtoszür: Tabitivel az első égben él. Napisten. Nevének eredete ismeretlen. (Feltételezésem: uráli jövevényszó és iráni-finnugor szótő összetétele. Kettő+szúr. Másodrendű tűz. Csak vélekedem, nem tudom bizonyítani.)
3. Vid: eurázsiai szavak töve. E szavak magyar kiejtése: vitéz. A második égben él. Állata lehet a ló. A háború istene. A többi isten a harmadik égben él.
4. Api: földanya. Források lakója. Neve árjául vizet jelenthet. Amennyiben férje neve nem apát jelent.
5. Papaj: égapa. Nevének jelentése állítólag apa. És mi van, ha levegőt jelent? Ha neve apát jelent, akkor az Api név alakja Afi, és a sumér geme/eme szóból származik? És Tabiti neve Tawiti? Ez hasonlít az ugor tüve-te szóra, melyet magyarul tűznek mondanak.
6. Artimpasza: Arti istennő szittya neve. Papjai kétneműek voltak. Testéből kígyópárok nőnek ki. Az ellentétek és termékenység istennője. Apinak csak a lábai kígyók.
7. Targita: az első ember volt. Talán Apinak az emberi férjeként élt. Legkisebb fia lett a szittyák vagy királyi szittyák ősapja.
8. Thageszamad: a csak királyi szittyák által imádható lóisten/tengeristen. De a ló talán mégis Vid állata, ahogy vélem. Azért vélem így, mert egy lovasnép-szövetség nem királyi tagjait nem lehet eltiltani a lókultusztól. És egy szittya király akár az egész világegyetemért érezhetett felelősséget, mint egy urál-altáji sámánkirály. Thageszamad nevének magyar kiejtése szerintem lehet tengervíz. Tenger ótörökül tengiz, csuvasul tengir. De a tengiz/tengir szó erdetét igazából nem ismerem, csak gondolom.
   

Finnugor hitvilág: Holdöreg-Napasszony vagy Holdfivér-Napfivér párosok kultusza, időjárásistenek kultusza, és elemek isteneinek vagy anyáinak kultusza, Nap-Hold-Csillag-kultusz. Ez véletlenül hasonlít erre a magyar rekonstrukciómra, amely az égitest-szabadító mesék vallásán túli reformált istenvilág: Ukkó-Iszten, Szélanya-Ideg, Vízanya-Hold, Délanya-Nap. Vagyis: föld, ég, szél, jégeső, víz, hold, tűz, nap. A víz és tűz utálják egymást. Ezt a panteont a folklór foszlányaiból és egy még reformáltabb irányzatból rekonstruáltam. Ez az irányzat szerencsés véletlen folytán megismerhető a Mondák könyvének Puszta című fejezetéből, és köze van a kínai asztrológiához. Elemi: Ég=Tűz, Föld, Hold, Nap, Víz. A Nap elem a férfiak animáját és a nők animuszát jelképezi. Animusz: a nőben élő férfi lélek. Anima: a férfiban élő női lélek.

A jégeső és hold isteneinek összevonása lehet Vid. A hold állata a ló. Vid követelőző, mint Jehova holdisten, aki az elemekkel büntet. Artimpasza a három nővérből. És tán nem véletlenül hasonlít Apira.

A hanti közösségi érzés

Ajánlott irodalom

• A moldvai csángók nyelvészeti kutatása.
• Ruttkay-Miklián Eszter: Testi-lelki rokonság.
• Szekeres István: A székely és az ótörök írás jeltörténete.
• Michelangelo Naddeo: Honfoglalas.
• Michelangelo Naddeo: Rovás.
• Makkay János: A tiszaszőlősi kincs.
• Kádár György: Egy lehetséges uráli filozófia.
• Zaicz Gábor szerk.: Etimológiai szótár. Tinta Kiadó.