Finnugor és keverék magyarság

Irány a kukurbita előzményfájl az érthetőség kedvéért. Most már minden fejezet kibővítve. Az írás befejezve: 2020.09.21.-én késő este. A Tűz a haláltól félő állatok és emberek életereje, kihalástól féltő szerelme. De él a növény, él a kő. ÉS AZ EMBERISÉGBEN alfaj öröklődhet apáról anyára, és apának fia más alfajú lehet a vegyes házasságokban.

Finnugor és ezen belül ugor vallások listája

A nyugati finnugor panteon ősidők óta:

A Földtől és Égtől született 4 nővér ábécérendben.
Szélanya, Természetanya, Tűzanya, Vízanya.

Őskori keleti finnugor panteon:

A teremtés isteneitől származó 5 testvér és Föld-Ég fia Világügyelő.
Vén Égatya: csillagok, lélekzet, nagyapák istene.
(Egyiptomban Széth homokviharisten.)
Vén Földanya: természet, test, nagyanyák.
(Egyiptomban Ozirisz gabonaisten.)
Felnőtt Álomanya/Álomnéne: álom, isz, nagynénék.
(Egyiptomban Nephthüsz védőistennő.)
+Felnőtt Világügyelő: ész, erő, nagybátyák.
(Egyiptomban Hórusz sólyomisten.)
Felnőtt Vízanya: hó, vér, anyák.
(Egyiptomban Ízisz anyaistennő.)
  Ifjú Tűzanya/Tűzleány: Nap, életerő, nénék.
(Egyiptomban teremtő Ré napisten.)

Isz: halhatatlan lélek a táltosok szerint. Lélegzet: halandó lélek a táltosok szerint. A magyar nép finnugor nép. Következik az ókori panteon:

A teremtés isteneitől származó öt testvér Föld és Ég gyermekeivel.
Vén Égatya: csillagok, lélekzet, nagyapák.
Vén Földanya: bőség, test, nagyanyák.
Felnőtt Világügyelő: ész, erő, nagybátyák.
Felnőtt Sorsasszony: sors, isz, nagynénék.
Felnőtt Holdatya: hónapok, szerencse, apák.
Felnőtt Vízanya: hó, vér, anyák.
  Ifjú Tűzanya/Tűzleány: Nap, életerő, nénék.

Szittya, kínai és szibériai hatásra pedig így alakult át a panteon a belső-ázsiai szittya vándoroknak köszönhetően, és amely kikövetkeztethető a Komjáthy István írta Mondák könyvéből:

Égi nemzetségi 5 testvér.
Földi nemzetségi 4 testvér.
Tűz=Ég elem.
Bolygója:
Mars.
Naporcájú Tűzkovácskirály:
nappal, kohó, isz.
Földanya:
anyaság, bőség, test.
Föld.
Bolygója:
Szaturnusz.
Csillagok Anyja:
éjszaka, szállástűzhely.
Kőszálikirály:
földrengés.
Hold.
Bolygója:
Vénusz.
Szélkirály:
állatok, vadászat, lélekzet.
Vízanya:
anyaság, hó, vér.
Víz.
Bolygója:
Merkúr.
Holdkirálynő:
sors, szerencse.
Tenger:
harag.
Fa=Nap.
Bolygója:
Jupiter.
Világügyelő Napkirály:
emberiség, természet, életerő.
   

Legközelebbi nyelvrokonainknál szittya és szibériai hatásra:

Teremtés isteneinek 6 gyermeke, Világügyelő, Sors.
Vén Égatya: isz, lélekzet.
Neve ismert: Numi Tórem.
Vén Halálatya: halál.
Neve ismert: Kul Otir.
Világügyelő: rend, erő.
Neve ismert: Mir Szuszne Hum.
Sorsasszony: sors, túlvilág.
Neve ismert: Kaltes Ekva.
Holdöreg: varázslás, hónapok.
Etposz Ojka.
Vén Földanya: test, vér.
Neve ismert: Joli Tórem.
Napleány: nappal, életerő.
Neve ismert: Hotal ekva.
Tűzleány: éjszaka, életerő.
Neve ismert: Naj Ekva.

A Megyer törzs másik fontos panteonja a kínai hatású mellett:

Teremtő Égatya.
Teremtő Földanya.
Csillagkirály.
Szélanya.
Holdkirály.
Vízanya.
Napkirály.
Tűzanya.

Tehát az istenek közül többen is elemek: Föld, Szél, Víz, Tűz, és nem elem az Ég. Vagy ha Ég=Szél, akkor elem, de akkor Álom is elem. És ha Természet elem van föld helyett, akkor Föld és Ég ketten is csak elemszülők. A Földet és elemistennőket anyáknak nevezték. Megyer anyák: Nagyanyának nevezett Földanya, Három Anyának nevezett nővérek, akik zsidó Kabala-misztika Három Anyái is. Komjáthy-panteon három szent anyja: Föld istennő, Víz istennő, és halandó rendes Édesanya. Keleti finnugor Három Anya: Föld, Víz, Tűz, a mindig oltalmazni köteles nagyanyák, anyák, ifjú nénék istennői. Közép-Európában imádhatták a hozzájuk számban hasonló, Álomnénéhez dologban hasonló egy vagy három sorsistennőt, akikben a jáfetiták nyugati népei is hinni kezdtek. (A jáfetiták jelképe a bibliai Noé harmadik fia, Jáfet, a hamitáké Hám. Az őskor végén érkeztek Európába. Róluk később lesz majd szó.)

Finnugor és azon belül ugor és magyar történelem más népekével együtt töredékesen és röviden

Néhány jégkorszaki közép-európai ősisten az észak-európai lapp hitvilág alapján kigondolva: magzatok lelkét formáló Atya, testüket formáló Anya, növelő első Leányuk, fiúsító második Leányuk, születés után védelmező harmadik Leányuk. Ők hárman hasonlítanak a kvantumfizikai kölcsönhatások közül a magfúzióra, a pozitív béta-bomlásra és a delejesnek is nevezett elektromágneses erőre. (Delej=Dél-Éj, Délszak-Éjszak, eredetileg nem speciális varázserőt jelentett.) Hogy egyikük vagy mindannyiuk sorsistennő-e, vagy az egy másik személy, vagy hogy van-e egyáltalán ilyen istennő, abban falvanként eltérő hitekben eltérő módon hihettek, de talán falvakon belül is a faluközi házasságkötések miatt. Valószínűleg nem mindannyian voltak őselem-istenek, hanem az elemeknek olykor külön istenük volt. Három gyermekvédő istennőben hittek a görögök is, akik kereszténnyé válva már nem hitték őket isteneknek, de keresték a kegyeiket, mert  attól féltek, hogy a hálátlan párok gyerekeit büntetésből megölik. alig lehet olvasni róluk, lehet hogy egyáltalán nem azonosak a Moirákkal.

Lássuk az ismertebb lapp isteneket! Ázsiai mongolid külsejűvé vált északi nép, mely a jégkorszak utáni Európának több pontjáról is származik. Főisteneik Madder-Akka és Madder-Attje, az ő leányaik pedig Szar-Akka, Juksz-akka és Uksz-akka. A halál alvilági istennője pedig Jabme-Akka. De van istennője a szerencsének és tavasznak is, meg sok más mindennek is van istene és istennője. De lássuk a főistenek három lányát:

Lássuk a szittya eredetű észak-balkáni thrák növényisteneket görög nevükön nevezve:

Lássuk az arab egyistenhit eredetileg pogány istenének lányait:

Az arab többistenhit főistennői valószínűleg akkor váltak arab istennőkké, amikor az egyiptomiak a szittya vagy más nomád támadók hatására életfának kezdték hinni a csillagos égbolt istennőjét, Nutot. Nut jelképe a Tejút, mert az egyiptomi égen tótágast álló embernek tűnik, míg Északon a finnugor és turáni övezetekből nézve kétágú Világfának, amelynek ághajlatában a Lúd csillagkép látható, amit a görögök Hattyúnak neveznek.

És mielőtt következne néhány további hit és nép, a nyugati finnugor istenek valószínűsíthető eredeti elképzelése következik: Föld és Ég lányai Víz, Szél, Tűz, vagy Szél, Víz, Tűz, vagy Szél, Tűz, Víz sorrendben. Kínai Leányistenek: szélkavaró Fa, erős Tűz, édes Víz. Sumér férjeik eredeti sumér nevükön a kínai neveik helyett: égi Enlil, tengeri Éa, földi Enki. E négy istennő a négy elem, és eme lista a rézkorban kiegészül a fém elemmel, és ama öt elem bizonyos esetekben férfiasan befolyásolja a szerencsét, bizonyos esetekben nőiesen. Enki és Enlil marakodásáról szóló és szüleik teremtő munkájáról szóló mondák eredete következzék.

Enki a bőség zabolátlan földi istene, Enki pedig az igazság haragvó égi istene. Mindketten az igazi Égisten, An fiai, és állandóan marakodnak. Szüleik a világot az Ősvízből teremtették ily módon: a tengeristennő megutálta gyermekeit, köztük Enkiék szüleit, és el akarta pusztítani őket, de végül ő pusztult el. Testét kettévágták az istenek, és felső feléből lett a rézégbolttal alátámasztott tengerég, alsó feléből pedig a lenti tenger, melyből a szárazföldet szerezték. És akkor következzék egy kis jégkorszaki és óegyiptomi történelem, legvégül pedig visszakanyarodunk az őskori Közép-Európába.

Tehát a jégkorszaki Kínában a Kelet-Európai apák és indián apák közös ősei hittek a tengerből hozott föld mondájában, és a földi világot formáló marakodó fivérek mondájában. Ők a bőség istene és a hiány istene. Egyesek szerint a bőség istene a jó isten, a hiány istene a rossz isten, mások szerint viszont ők a kényeztető szeretetisten és szigorú igazságisten. A kínai taoizmus szerint az ember útjai a szeretet és az igazság, az Ég útjai a sötét és a világos, a Föld útjai a lágy és a kemény. A finnugor teremtésmondák szerint a főisten segítő búvármadara hozta föl a földet. De a középkori bogumil eretnekség hatására egy madárbőrbe bújt rossz istenben kezdtek el hinni. Ha már ismét meg lett említve a finnugor népnév, essen végre szó a finnugor, jáfetita és egyiptomi génekről és istenekről.

A Kelet-Európában, Közép-Európában és Közép-Ázsiában a jégkorszak óta többször is elterjedt apai haplocsoport: R1. Alcsoportjai: R1a és R1b. (Az indiánoké a Q-haplocsoport.) Egy Kaszpi-tó menti R1b-szubkláb ketté vált jáfetitára és egyiptomira. Így a jáfetiták a tengerből született Nap-láng-villám istenüket meghagyván elkezdtek hinni a Napistenlányban és a Holdistenben, aki a finnugoroknál akkoriban még nem volt a főistenközösség tagja.

Néhány egyiptomi főisten:

Első jáfetita főistenek:

  1. Égatya,
  2. Földanya,
  3. Napistenlány,
  4. Katonaisten,
  5. Varázslóisten, a Katonaisten ikre,
  6. Hajnalistennő,
  7. Viharisten.
  8. Valamint: Tűzisten,
  9. Tengeristen, alája tartoznak a vízistennők,
  10. Szélisten, egyszerre két helyen lévőnek ábrázolva,
  11. Lóanya, ikerszülő, bőségistennő,
  12. Pásztoristen, aki félig állat,
  13. Papkirályisten, valószínűleg történelmi személy,
  14. Kovácsisten, a legfőbb isten kovácsa.

Tehát legalább hét kedvenc istenük volt, legföljebb tizennégy. Később minden jáfetita népnek más kedvenc hét istene lett.

A kurgán-kultúra finnugorjai pedig emiatt a Föld és Ég tizenkét titángyermekében hittek, és félszemű meg százkezű torzszülött testvéreikben. Tehát a torzszülött óriások nélkül tizennégy főisten görög nevükön:

  1. Teremtők: Gaia, a földanya,
  2. Uránosz, az égatya.
  3. Víz: Thétüsz, a harmatistennő,
  4. Ókeánosz, a tengeristen: leányaik a folyók, tavak és tengerek istennői.
  5. Levegő: Phébe, a ragyogás,
  6. Kheosz, az égbolt: gyermekeik Aszteria, a csillagos éjszaka és Létosz, a homály.
  7. Fény: Theia, a sugárzás,
  8. Hüperión, a világosság: gyermekeik Szelené, a holdistennő, Éósz, a hajnalistennő, Hesztia a tűzistennő és Héliosz, a napisten.
  9. Sors: Themisz, a rendistennő,
  10. Kriosz, a száguldásisten, aki Eurübiával, Uránosz testvérének, Gaia fiának, Pontosznak, a Fekete-tenger mélyének istenének és Gaiának a lányával nemzett két fiút: Pallaszt, a háborút és Perszészt, a pusztítót, valószínűleg egy katonabuzdítót és egy gyilkosbuzdítót. Vagy nem nemzett, hanem maga Kriosz a vadító, és családját a görögök találták ki.
  11. Álom: Mnémoszüné, az emlékezet,
  12. Iapetosz, az ölő. Nem nemzett gyermekeket, mindig magához szólítja az embereket a halálba.
  13. Természet: Rheia, a növekedés,
  14. Kronosz, az aratás: gyermekeik vagy leányaik a növények.

A titánpanteon tehát a keleti és nyugati finnugor panteonok egyesítése jáfetita hatás alatt. A titánokat a hamita balkáni pelazgok bolygóisteneknek vélték. És ha már szóba jöttek az őskori keleti finnugor istenek, a keleti panteon mondáinak rekonstrukciója előtt meg kell említeni a híveik társadalmának lehetséges felépítését. Anyák uralkodtak, a falu főasszonya istennőnek számított, egyben az egyetlen emberszabású istennek. A többi isten állat volt, akiknek világügyelő lúdfiuk párzásból született, akkoriban úgy hitték, embergyerek nem párzásból való, hanem egy lélek méhbeköltözéséből vagy a Szélistentől. A falusi anyaisteneket varázslóknak tartották, akik öregkori gyengülését bajokozó jelenségnek vélték, ezért túletették őket, szobrokat formáztak róluk, megfigyelték anyai mellük és hasuk hízását, és föláldozták saját maguknak, és szobrocskába költöztették a lelküket. Ha örökös leányaik ifjú korukban haltak meg, amikor már megvolt az anyamellük, de még nem lettek anyák, ők is szoborba lettek költöztetve. A szobrok némelyikét gyerekek készítették, valószínűleg unokák vagy kistestvérek. A gyermekeket, a falvak összes gyermekét a nagybácsik tanították tisztességre, csak ők lehettek igazán szigorúak a rokoni körökben, de a nagyobb lányokat anyjuk kötelezte a tűzhely és kistestvérek őrzésére.

Habár a nagybácsik fontosak voltak, a férfiak némelyikének abszolút megbecsülését mégis a tudományos pálya jelentette, amely a kötelező túlvilági beavatással szerzett varázstudás birtoklása volt. Beavatásuk bántalmazó formájú volt, hogy tudják, milyen érzés másoknak a legnagyobb borzalom. Ezt mindenképpen tudniuk kellett. Nem lettek gyilkos hajlamúvá a beavatás traumájától. Ez az egyik oka, hogy a férfiak gyilkosságai és gyerekkori traumái közti gyakori, de nem mindig meglévő összefüggést nem ismerték fel, nem úgy, mint a nők esetében. A másik ok az volt, hogy a férfiak fegyverforgató vadászok és katonák voltak, ölő emberek, akik fegyelmezték magukat, hogy ne kínozzák testileg az állatokat, ne bőszítsék a legkönyörtelenebb bosszúra az ellenséges falvakat túl sok vagy túl szörnyű halálokozással. ÉS AMI MÉG FONTOS: a biztonságérzet hiánya miatt sem szép dolog azt élvezni, hogy mások hamarabb nyiffannak ki, mint én, mert ehhez is el kell nyomni a lelkiismeretet. E bevezető után következzenek a panteon szerkezetéből kikövetkeztetett mondatöredékek, amik e bevezetőt ihlették, mint a társadalom leképeződése.

Ősugor mondatöredékek

A Föld fája táplálta a Tüzet, és a Tűz főzte a húst a bőredénybe öntött Vízben. A Víz féltékeny lett a Tűzre, mert őt szerették a főzés segítéséért a legjobban, de őt kevésbé tisztelték ezért. Leste az alkalmat, hogy megölhetné. Egyszer a legidősebb lánynak elege lett az unalmas tűzőrzésből, és késsel megszúrta a tüzet, aki gyilkos dühében fölgyújtotta a lányt. Azóta vannak tűzvészek. A Víz fölajánlotta a megmaradt családtagoknak, hogy eloltja a Tüzet. El is oltotta. Az Ég pedig a Földre lett féltékeny, mert kevésbé becsülték bölcsességéért, mint úrasszonyát. Ezért bosszút állt az emberiségen és a természeten, hideg északi szélfúvással megteremtette a telet. Árka elhozta világba a halált. A Víz elborzadt, hogy mi lett az ő féltékenységének második következménye, ezért havat teremtett, hogy beburkolja a természetet, és az embereknek legyen hova ásni elgyengült társukat a szélviharban, amíg nem hoznak neki segítséget. Végül a Világügyelő küzdött meg atyjával, az Éggel, legyőzte őt, és megtisztította a rosszakarattól. Ezután Álomanya engedelmével elrendelte, hogy a csak legfiatalabb élő lány örökölheti szülei szállását.

Őskori finnugor istenek és népek még egyszer, utoljára, jáfetita tűzistennők

A szittya tűzistennő Tabiti, talán szamojéd eredetű lehet, a nyugati jáfetita tűzistennők pedig egész biztosan finnugorok. A finnugorok ősnépek a jobbára jégkorszaki Kelet-Európából származnak, ismeretlen nyelvű testvéreik többnyire Közép-Európából. Duna, Tisza, Dráva, Száva, Mátra, Tátra, Fátra az ő földrajzi neveik több ezer éves torzulásai, amely a gyakori nyelvváltásoknak köszönhető. Mára az északkelet-európai, nyugat-szibériai és magyarországi leszármazottak tekinthetők finnugoroknak. A bronzkorban a jáfetiták terjeszkedni  kezdtek Eurázsiában, és velük együtt mentek a vízimadarak népéhez a pusztai finnugorok. Így egyesültek újra az erdeiekkel, és az ő urálinak nevezett nyelvük vált minden finnugor és szamojéd ember anyanyelvévé, majd vált ketté finnugornak és szamojédnek nevezett alapnyelvekre. A finnugor pedig kettévált a keletiek ugor alapnyelvére és a nyugatiak finn-permi alapnyelvére. A szamojédok Napistennőben és Holdistenben hittek, mint az ugorok. Az erdei obi-ugorok nyelve hamar elvált az erdő-puszta határi megyerekétől, de lehettek megyer nyelvjárású obi-ugorok és obi nyelvjárású megyerek is. Erről tanúskodik a székely-magyar rovásírás uNK rovásjele, amely holdat jelenthet, és a megyer nyelv G hangját is jelölhette. A Nap jelentésű aMP rovásjel pedig a B hangot. A vizimadarak népének ugor tagjairól egyébként azt is el lehet mondani, hogy a ló házaisítói, míg a Jamna-kultúra vagy Jamnaja-kultúra jáfetitái és finnugorjai a kerék föltalálói, és eközben lett hármójuk szent állata a ló. Az ugorok a középkorban egyesültek az alánokkal és a türkökkel, és megalapították az ősmagyar népet a magyarok istenével. De lássuk a korábbi finnugor bejöveteleket a kárpát-medencébe és nyugati Tűzistennőket.

A tűzistennőimádó jáfetiták a kárpát-medencén keresztül hódították meg Európa egy részét. És itt telepedtek le a titánimádó finnugor apák sok hamita földműves és őseurópai éppen-földműves között. Az őskori finnugor bevándorlásról majd Közép-Európa őskorának újratárgyalásakor ejtsünk szót. Egyelőre nézzük meg a jáfetita európai tűzistennőket egy rövid időre. Először csak Napistenlányban hittek a jáfetiták az ugorok és szamojédok ismeretlen nyelvű rokonainak hatására, évszázadokkal később pedig a Tűzhelyistennőben, aki az uráli, szittya és kelta vallások némelyikében Napistennő is lehetett. A görögök hittek a szűz Hesztiában, a latin rómaiak a sűz Vestában, akinek szűz papnői voltak. Brigidnek, a kelta anyaistennek is voltak papnői, akiknek a kereszténység jegyében apácákká  kellett válniuk, és csak akkor őrizhették szent tüzüket, ha már nem hittek istennőjében. Az istennő helyettese egy kitalált ember, szent Brigitta lett.

És végül következzék ismét az őskori Közép-Európa, ahogy az ígérve lett. Ősi közép-kelet-európai anyai génjük az U5a1, amelyet a nyugat-európai testvérek hamiták majdnem kiszorítottak, mielőtt kisebb számban északkeletre is kivándoroltak volna hamitáink az ottani európai őslakosok közé, és sokan még nyugatra is. Mára szintén nem túl többséginek számít a jégkorszaki kelet-európai eredetű U5a2-haplocsoport. Ez talán finnugornak is gondolható. De ennek bejövése előtt is hihettek olyan istenekben, mint a lappok. A vízistennőket a Földanya kifakadt vérének gondolhatták, ami elpárologhat, így felhő lesz, amiből eső esik, csapadék lesz, és a Föld fölfrissül. A léleknek csak lélegzett formájában hitettek, a szabadlelket messziről jött önálló őrszellemnek tekinthették. A dél-ázsiai birodalmakban még az ókorban is csak halandó lélekben hittek a tőlünk sokkal távolabb élő népek. A test és vér tehát Földanyától származik, az isz és a lélekzet pedig Égatyától. A Tűz elemet a legidősebb Leányisten képviselte, az erős magerő vélhető őrzője. A lapp Vízisten jáfetita és finn hatásra tengeri férfinak van ismerve vagy képzelve. A jégkorszak után sok ember kivándorolt északra a Kárpát-medencéből, és ezek a népek keveredtek az erdőbe települő harcibaltások jáfetita csoportjaival, a finnugor csoportokkal pedig a vízimadarak soknyelvű népe. Növényneveiket pedig átvették a pusztaiak. a magyar nyelv növénynevei ugyanazokra a növényekre vonatkozóan többnyire középkori jáfetita szavak.

Ujgurok, onogurok és más kifelejtett népek: a befejezés utáni új fejezet

A méltatlanul kifelejtett népek. Ujgurok, és rokonaik a székelyek és magyarok. A székelyek az onogur törzsszövetség tagjai voltak. Mivel részben ugor származású nép, ezért hisznek a Világügyelőben. Mivel másrészt az ujgurok Tárim-medencei őseitől származnak, ezért láthatók székelykapuk a Belső-Ázsiától Európáig tartó Selyemút mentén. Az oguz származású ujgurokat jelenleg elnyomják az álnok kínaiak, akik a birodalmuk lelki és testi szabadságának teljes megszüntetésén túl az egész világ lelki és gazdasági szabadságára jelentenek veszélyt, és mérhetetlen aljasságukat Jézus sem bocsátja meg. Köznépük is hitvány, mert nem vándoraikat befogadó országok felé nem mutatnak hálát. Az előbb említett és sokat sanyargatott ujgurokról tudni lehet még azt is, hogy Magyarországon néhány őstörténész összetévesztette őket az ugorokkal, de őseiknek szomszédaitól származnak a harcias hunok, a medveistenítő békés ajnuk és a szintén harcias japánok. Belső-Ázsia népei legelőször is Kelet-Európából, Kelet-Ázsiából és tévesen Nyugat-Ázsiának nevezett délnyugati Ázsiából származnak, annak Közel-Keletnek nevezett részéről. Innen pedig több későbbi kivándorlás történt Turánon keresztül Kelet-Európába. Az ujgurok imádták az indai teremtő Brahmát, imádták a fűket és fákat éltető Szél-istent, a Napot, a Holdat, az Erő istenét és bizonyos prófétákat. A szamojédek kedvenc istenei: Vízé, halászaté, erdőé, vadászaté, tűzhelyé. Az ajnuk kedvenc istenei: tengeré és halászaté, erdőké és hegyeké és medvéké, tűzhelyé. Az ajnukat leigázó, gyilkoló ás álnokul elnyomó japánok legfontosabb istenei: égben a három kőoszlop, középső, férfi, női, valamint az alászállt teremtő házaspár, és gyermekeik az ómikamik, azaz Napistennő, Holdisten, tengeri Viharisten, Szélisten, Tűzisten, akik a szittya és szarmata-jász istenekre hasonlítanak, talán a hunok is bennük hittek.

Egy másik japánokkal szomszédos és leigázott nép, a rjúkjúi királyság népe, a karate kitalálói. Legfontosabb isteneik: Ég, Föld, Tenger, tűzhelyi, árnyékszéki védőistenek, valamint a finn és karjalai Ilmatarhoz hasonló teremtő Amamikju istennő a rjúkjúi nép ősanyjaként. De még utoljára legyen szó ismét az ujgur ősvallásról: valószínűleg földben, Égben, Szélben, Tűzben és Vízben hittek az őseik, majd a hunok és szarmaták árja őseivel keveredvén hinni kezdtek a Nap, Hold és Erő isteneiben, akiket addig nem tartottak isteni rangú nagy lényeknek. És több más vallás hatott még az ő vallásukra, mire a türkök nyelvrokonainak, az oguzoknak egyik törzsévé váltak. A türk alapnyelv pedig az uráli rokona lehetett. A türk népnév másik kiejtése török, amelynek népcsoport oszmán népe a keresztény Magyar Királyságot évszázadokra leigázta. Türkök voltak a bolgárok is, akik egyik csoportja a Balkánon beolvadt az elszlávosodott thrákokba, és ez a keveréknév szlávul beszélő bolgár nevű népként lett névadója Bulgária államnak. A thrákok paleo-balkáni hitvilágának istenei: Ég, Föld, Nap, Hold, Szél. Holdistennő=Szélistennő. Legimádottabb isteneik: Égisten, Napisten, Holdistennő. Ezeket az isteneket a félig manicheus vallású székelyek azonosították saját Égistenükkel, Világügyelővel, és Boldogasszonnyal. Ezért lett kukurbita hatásra holdistennőszerű az obi-ugor Kaltes, és napistenszerű az obi-ugor Világügyelő. A pogány-biblikus-manicheus kukurbita mozgalom táltosai a Kárpát-medencében alapították vallásukat, és ők terjesztették el a bogumil teremtésmondát. A manicheizmus a zarathusztrizmuson, buddhizmuson, kereszténységen és az eredeti tűzimádó szittya valláson alapul. A kereszténység a zsidó valláson és picikét a félbuddhista szkitopoliszi szittya valláson alapul.

És e fejezetben még utoljára  székely rovásírásól pár szó a folytatás előtt: betűformái átmeneti formák a mediterrán, germán és türk betűk formái között, és némely olvasáskényelmesítő betű létrejötte vagy régebbi betű kiejtésének lehetséges átalakulása szláv hatásra utal. Az ilyen apróságokat figyelembe véve nem kell ezeket a székely-magyar betűket türk és hamisított kínai betűkkel rokonítani. No, most jöhet a folytatás, a korábban megírt következő fejezet, de előtte említődjön meg, hogy a részletes irodalomjegyzék tovább bővül az itt leírtakat megalapozó szövegek címének még részletesebb felsorolásával. Az irodalomjegyzék címe: Ajánlott irodalom. Most már jöhet az utolsó fejezet, kijavítván előző fejezet kerekes-lovas történelmét.

Magyar genetika: elkülönített fejezet

Egyéb bizonygatások tudósok felfedezéseinek összehasonlításával és egy kis vallásos belemagyarázás

Anyai listában U2 picikét javítva, apai lista kiegészítve, alatta rövid szöveg javítva.

Kelet-Ázsiában elem-istenekben hittek, Kelet-Európa környékén lapp istenekben. Aztán bevándorló nőkkel beszélgetve egyeztettek hiteket, és így lett az ugor vallás őse. Ennek őskori iráni változata a táblázatban:

Földanya.
Égapa.
Termékenységisten.
Időisten.
Álom/Sorsistennő.
Vízistennő.
Napistennő.

Ez hatással lett a teljesen másmilyen sémita és hamita hitekre. Náluk: a tenger veszélyes őskáosz, a sumér-akkád sorsisten férfi, a napisten is férfi. Egyiptomban a Napisten teremtő isten, és a föld-ég szülők férfi-nő, nem nő-férfi.

Szóljunk ismét a lapp istenek ősnépéről. Tehát U2, U4, U5 és I2, R2. U5 és I2 egész Európában nagyon elterjedt volt, U4 leginkább Közép- és Kelet-Európában, R1 Kelet- és Közép-Európában. Minden tágabb, falunyi rokoni kör legalább egy totemtől származtatta magát. Népek közötti genetikai, régiesen mondva vérségi rokonságok többnyire nők bevándorlásaitól lettek. Az anyakultusz miatt az anyák nem lehettek szigorúak, a ritkán látott vadászó apák pedig főnökök lettek volna feleségeik helyett, ha szigorúak lettek volna. A nagynénik gyöngéd hittanítók és pótanyák voltak, de a nagybácsik már taníthatták erélyesen is a rendes viselkedést. A közös hiteket a nők és a táltos férfiak együtt őrizték, a házasodó népek egymáshoz igazították külön hiteiket, mint hiányos tudásokat. A bevándorló nők és férfiak beolvadtak a befogadó rokonságokba. Ekkor még szervezett népek nem voltak.

Ezek a szervezetlen népek miben hihettek: egész Európában a 20. századik hittek abban, hogy az alvás révülés. Közép-Európában bizonyíthatóan hittek a lapp istenekben. Az ókori szittyák ókori ősei Turánban vagy Belső-Ázsiában kezdtek el hinni a Nap, Hold és csillagos levegő-Égbolt isteneiben, mint három testvérben, akiknek anyjuk Föld, atyjuk kék levegő-Égbolt. Akkád Napisten=uráli Tűzistennő. Akkád Holdisten: helyettesíti uráli Vízistennőt. Akkád csillagisten=uráli Szélistennő.

A közép-európai őskori hit pedig így festhetett: minden vidék külön földi világ, mert különösek. A vizek is külön világok, mert többen vannak, és másmilyen növények, állatok vannak bennük, mint a földön és égen. Az ég a madarak országa. A legősibb elemek a föld, víz, levegő. Az ősistenanya földből és vízből húst és vért formál, férje az ősistenatya lélegzetet és iszt a levegőből. Legidősebb leányuk a tűz és szerelem istennője. Ukkó és Gönüz félig türk istenekként közép-európai módra így teremtenek állatgyermeket a Yotengrit első kötetében: az Ukkó földistennő ölében átnedvesített agyagot a naporcájú Gönüz égisten a Nap sugarával megvilágítja.

A lelkeket néha lepkével is jelképezték tanító meséinkben, egészen a 20. századig. Amikor a gyermekek afelől érdeklődtek, hogy honnan, s hogyan jöttek e földre, egy mese szerint szüleik a következő választ adták: “Amikor az édesapa a mezőn járt, egy lepke szállt a kezére, s abból rögtön tudta, hogy egy megszületni akaró lelkecske keres otthont. Így hát elindult az édesapa a kis lepkével hazafele. Amire hazaért az édesapa, az édesanya tejből, lisztből, mézből szép testecskét gyúrt, szemet, szájat is adott neki; az édesapával hazaérkező pillangó azonnal lelkecskévé változott, s bereppent a testecskébe. Így születtél fiacskám…”

Ősnép és rózsafüzér

Nők elfinnugorosodása kőkorban: háromszor annyian, mint közép-európai eredeti finnugorok. Férfiak visszafinnugorosodása bronzkorban: tűzistennőkultusz miatt, háromszor annyian voltak, mint a mindvégig finnugorok. Aztán árja vagy kelta vagy germán, ilyesmi öntudatuk volt a hamitákkal együtt, manapság finnugor öntudatunk van. A magyar nyelv az ugorból származik, az finnugorból, az pedig az uráliból, amely a finnugor és szamojéd népek korábbi nyelveivel keveredett a bronzkorban, így a szókészlete és a hangállománya nem volt egészen egységes. A kurgán-kultúra lovasnépe az uráli és indoeurópai alapnyelveket beszélte. A Kárpát-medencében a hamita anyai H5 kevés volt, annál több volt az európai H. Az újkőkorban sok I2 és R1 apák helyett lett hamita férjük őslakos nőknek, később újra R1 és I2 lett többségben.

Az újkőkori, rézkori és bronzkori hitek a Kárpát-medencében: lapp hit, hamita hit, finnugor titánhit, jáfetita hitnek tűzistennő-kultuszú változata. Lapp-hit istenei: testformáló anya, lélekformáló atya, tűzhelyi első leány, magzatfiúsító második leány, gyermekvédő harmadik leány. Thrák istenek görög nevükön: Zeusz, Démétér, Hádész, Dionüsszosz/Apollón, Artemisz, Perszephóné. Artemisz állatok és Hold istennője, Perszephóné lélekzeté és csillagoké, tehát ők ketten a lélekző állatok és az éjszaka istennői, ők ketten együtt a kabbalában a Leány. Szűz Mária egyesülvén Atyával az Anya és a Leány. A Fiú emberi neve pedig Jézus, aki gabona és vad növények isteni személye. Mária és Atya együtt hatnak a rózsafüzérben, amelynek klasszikus formuláját Hunyadi János születése előtt egy évvel alkották meg Németországban. Hunyadi János származása ismeretlen, mások szerint román. Gyűrűtartó hollója Máté Imre táltos költő szerint Yotengrit naptartó kárókatonájára emlékeztet. Hunyadi János hitt a rózsafüzér ima segítő erejében, mindig ezzel készült föl az oszmán-törökök elleni harcra.

De több, mint száz évvel később már nem sokan imádkozták a rózsafüzért, mert megszűnt a nyugati kereszténység egysége, és lett gyűlölködés és sok régi dologban nem hívés. A protestáns keresztény papok közül kevesen hittek a rózsafüzérben, a kevéske táltos pedig a zsidók bunkó védőistenével kapcsolatos erőelszívónak tartotta azt, de volt rá pogány megfelelőjük, csak nem tudták sokaknál használtatni, mint üldözött eszközt. A kukurbiták pedig szintén gyanús keresztények lettek, ráadásul ők sem voltak egységesek, mert nem mind tartották Jézust igazi Krisztusnak. Ez politikai acsarkodásokat okozott, amit tetézett az a körülmény, hogy senki nem tudta eldönteni, hogy a támadó szultán vagy a trónkövetelő osztrák király a rosszabb-e. Így a Magyar Királyság nagy részét könnyen hosszú időre bekebelezte a török. És közben többször is voltak európai háborúk e bekebelezett területen, ami miatt nem történt népességgyarapodás, míg Európa más részein történt. Számos anyai (és apai) finnugor vérvonal kipusztult, de a szomszédos népekben szerencsére fönnmaradtak, ahogy az anyaiak listája föntebb az unalmas génösszefoglaló táblázatban olvasható. A rózsafüzérről olvasni lehet a kukurbita lap utolsó fejezetéből átkattintva a Márk-evangéliumos témát folytató lapra.

Bővített kiadás: emberi alfajok a magyar nemzettestben

Látható, hogy a bronzkornál későbbi kisebb bevándorlások is okozhatnak nagy keveredést, mert éghajlati, domborzati vagy lélektani okokból egyes alfajok többfelé öröklődhetnek fiúba, lányba. Arról nem is beszélve, hogy a kelta, germán és szláv kultúrális hatások jelentősek a kárpát-medencei néphagyományban, és hogy a kárpát-medencei évkör hatással lett a nyugat-európai wicca vallások évköreire, mint állítólagosan, de nem valóságosan kelta évkör; még mielőtt a wiccát ötvözték volna a kárpát-medencei néphittel pannon wicca néven.

(Megjegyzés: két új alrassz írva ladogaihoz.)

Zárás: legtöbb szótövünk szláv eredetű, így vadon élő növényeink neveinek többsége is, de a leggyakrabban használt szótövek és alapszavak finnugor, uráli, urál-altáji eredetűek, a kultúrszavak meg mindenféle eredetűek. Alapszavak, kultúrszavak és jövevény alapszavak hangzása egyaránt lehet szabályosan különböző az eredeti vagy rokon nyelvi hangzástól. Tehát: alapfogalmaknak nagyon gyakran használt szótövei és ama leggyakoribb szótövek hangzásának szabályos eltérései.

Új lap: Istenek és erők.

Zárófejezet: a Regnum Marianum népei és az ugor nyelv lehetséges emlékei

Végül a helyi kárpát-medencei népekről, itt Európa közepén.

Egyelőre csak egy rövid érdekesség. A Teknyőkaparó című 35 perces és 51 másodperces dokumentumfilmben megkérdezett öregek fajtái.

  1. 0.40: dinári.
  2. 0.45: dnyeperi.
  3. 1.01: dnyeperi.
  4. 1.33: dinaroid.
  5. 1.35: dinaroid/pamiroid.
  6. 1.37: dinaroid.
  7. 2.00: alföldi.
  8. 2.18: dinári és mongoloid.
  9. 2.48: dinári.
  10. 3.00: gorid.
  11. 3.25: alföldi.
  12. 3.40: dnyeperi.
  13. 4.00: alföldi.
  14. 6.55: mongolo-dinarid.
  15. 7.05: mongoloid.
  16. 7.15: meghatározhatatlan/dinaroid.
  17. 8.35: borreby?
  18. 8.45: dinaro-pamirid.
  19. 9.05: dinaroid.
  20. 9.55: pamiroid.
  21. 10.00: dnyeperi.
  22. 11.45: dnyeperi.
  23. 11.48-49: mongoloid.
  24. 12.50: pamíri.
  25. 12.55: dnyeperi.
  26. 15.30: dinári.
  27. 16.05: pamíri.
  28. 16.55: pamíri.
  29. 19.45: mongolo-alföldi.
  30. 20.00: mongolo-pamíri.
  31. 26.35: dnyeperi/nordikus.
  32. 29.30: dnyeperi és dnyeperi.
  33. 35.25: dnyeperi.

Turáni:

  1. 2.00: alföldi.
  2. 3.25: alföldi.
  3. 4.00: alföldi.
  4. 19.45: mongolo-alföldi.

Pamíri:

  1. 9.55: pamiroid.
  2. 12.50: pamíri.
  3. 16.05: pamíri.
  4. 16.55: pamíri.
  5. 20.00: mongolo-pamíri.

Mongoloid:

  1. 2.18: mongoloid.
  2. 7.05: mongoloid.
  3. 11.48-49: mongoloid.

Keletbalti:

  1. 0.45: dnyeperi.
  2. 1.01: dnyeperi.
  3. 3.40: dnyeperi.
  4. 10.00: dnyeperi.
  5. 11.45: dnyeperi.
  6. 12.55: dnyeperi.
  7. 29.30: dnyeperi.
  8. 29.30: dnyeperi.
  9. 35.25: dnyeperi.

Dinári:

  1. 0.40: dinári.
  2. 1.33: dinaroid.
  3. 1.35: dinári/pamiroid.
  4. 1.37: dinaroid.
  5. 2.18: dinári.
  6. 2.48: dinári.
  7. 6.55: mongolo-dinarid.
  8. 7.15: meghatározhatatlan/dinaroid.
  9. 8.45: dinaro-pamíri.
  10. 9.05: dinaroid.
  11. 15.30: dinári.

Egyéb:

  1. 3.00: gorid.
  2. 8.35: borreby?
  3. 26.35: nordikus.

Ősmagyar és kun fajta: turáni. Szarmata és jász fajta: pamíri. Avar és besenyő fajta: mongoloid. Finnugor, árja és szláv fajta: keletbalti. Balkáni fajta: dinári. Német és szláv fajta: alpesi. Német fajták: nordikus, borreby.

Híres turáni és pamíri magyarok: mongoloid Csukás István író a Nagykunságból, dinaroid Karaul táltos a Dél-Dunántúlról, alpinoid Nagy Feró énekes a Dél-Dunántúlról, Papp Lajos szívsebész a Dél-Dunántúlról.

SZLOVÁKOK, ROMÁNOK, MAGYAROK, ŐSLAKÓK: Az őslakók sosem pusztultak ki, bár sokszor sok új ember jött be, akik békés vagy békétlen módon házasodtak sokakkal. És teljes kipusztulások vagy kitelepítések sem voltak a nagyobb régiókban, bár vidékek néha néptelenedtek el vagy települtek be. Erdély genetikája: közép-európai. A románok nem felejtették el nyelvüket szláv nyomás alatt, hanem ügyesen összekombinálták a kettőt. Vannak ma már síksági és erdélyi románok. És az erdélyi románok sok jó magyar tulajdonságot átvettek a magyarok beolvasztása közben, de aki magyar maradt, sokszor már románosan viselkedett. A szláv ajkú szlovák nép pedig úgy lett magyar vérű és zenéjű, hogy beolvasztott ő is. Az alföldi magyarok pedig a hegyi telepeseket olvasztották magukba, mert csak a magyar és kun falvaknak csak a fele pusztult el a török korban, és azok is sokszor menekülők házaiként, nem lakók házaiként. Aztán sok magyar család visszatelepült, és menedékhelyeikről Tóthnak, Horváthnak, és hasonlóknak lettek elnevezve. A városi német származású családok vezetéknevei viszont sokszor nem magyar nyelvűek voltak, így a magyar nyelvű Németh vezetéknév német menedéki magyart jelent, a német nyelvű Ungár név pedig olyan magyar származású németet, aki évszázadok óta német vérű.

A felvidéki és erdélyi hegyi beolvadások pedig így történtek a hegyvidékek kisebb pusztulása ellenére: mivel a keresztény egyházak versengtek egymással az illem eltúlzásában, mert Magyarországon egyformán erősek voltak, és így versengeniük kellett, a túlzásaik miatt megtiltották a legnagyobb erejű népességeknek a háborús férfihiány miatti többnejűséget. A kisebbségi csoportoknak viszont szabad volt, így sok magyar nő szlovák és román férfiakhoz ment feleségül, ezért sok női gén eltűnt, elköltözött, és kihalt az Alföldről és a Dunántúlról. Aztán eme közösségek beolvasztottak magyar férfiakat is. Így az erdélyi románoknak vannak erdélyi őseik is, de síksági románoknak több a balkáni ősük. De hát sok mongoloid avar és besenyő utód fönnmaradt a Dél-Alföldön, és így a Kárpát-medencei táltoshit eredeti ősmagyar szibériai változata is. Mert a táltoshit klasszikus területe a Dél-Alföld, ahol szibériai módra a fölös csontot vélték a táltosság jelének. (Megjegyzés: a videós felsorolás után javítva a fajták kategorizálása. És kelet-ázsiai gén mindig kevés vagy közepes mennyiségű volt, de ha csak gazdag sír vizsgálva, akkor soknak tűnik.)

Végül pedig az evangélistákat jelképező állatok értelmezése a középkori Magyar Királyság szempontjából: Tengri magyar turulsasa, európai királyok címeroroszlánja, zsidók emberként jótékonykodó Messiása, görög Zeusz isten szent bikája. Tehát ahogy görögül pergamen testére lett leírva a zsidó evangéliumok lelke, úgy az európai kultúra tüzét magába fogadja a türelmes magyar tengervíz, mint jáfetita tűzistent a vízsitennő tűzoltáskor.

Legutolsó fejezet kiegészítései

Ősmagyar fazekasság fejletlen volt, bőrdíszművesség és ötvösművészet fejlett volt. Ha németek hoztak Magyar királyságba új dolgokat mesteremberként, az nem eltüntette a régi magyar mesterséget, hanem kiegészítette. Árpád-korban munkaerőhiány miatt jöttek, néha pótnépként is, török kor után már jobbára pótnépként. Török kor utáni német paraszt építhetett téglaházat, ezért a magyar parasztnak is meg kellet engedni a paticsház helyébe ezt. Az Árpád-korban francia bencés szerzetesek jöttek újfajta földművelést tanulni a Magyar Királyságnak alföldi részére áttelepített elszlávosodott avarjaitól és avarszerű onogurjaitól. A francia bencések Szűz Máriát anyaként és királynőként tisztelték. Az ősmagyar törzsek is össze-vissza voltak már ekkor telepítve a királyságban és katonaősapáik génjei részben kihaltak. Eme gének nagyrészt árja gének voltak, és ilyen félig finnugor, félig árja génekkel rendelkező délnyugat-szibériai elődjeik találták fel a kerék könnyebb küllős változatát ott, ahol évezredekkel korábban már háziasítva volt a ló a jáfetita idők előtt. A régebbi és újabb népek keveréke volt a kerék újítója, és az Ádám-Éva-mítoszból megalkotta a az Indiában fönnmaradt Purusa-mítoszt, amelynek kihalt turáni változatából lett a germán Ümír-mítosz Közép- és Észak-Európa határában valamilyen vándoroknak köszönhetően.

A francia bencésekről még annyit, hogy meghatározták,  hogy mik legyenek az európai lovagi becsület szabályai. Ezt Artúr király is meghatározta Angliában. Ez nyugatra került szarmaták hatása, melyet a Szkítiától Camelotig című könyv tanúsít. És a francia bencések fejleszteni tudták a középkori építészetet, mint templomújítók, és ezt tanulták meg tőlük az eleve építéssel foglalkozó építészek. Akiknek pogány őseik Dionüszosz tiszteletére építettek színházakat az ókorban. Szabadon viselhettek fegyvert, így szabad kőművesek voltak, akiknek építészettel nem foglalkozó örököseik később politikai mozgalommá váltak. És ugyan még nem ezt az álszent politizálást, de az újfajta templomépítési módot bírálta a kukurbiták hatására kialakított tarot kártya 15. adulapjának ábrázolása. És ha már magyar kultúra és avar kultúra: a földanya és égatya kínai változatának eszközei megvannak a szabadkőműves szimbolikában is, de azzal szembefordulnak titokban.

És kettőskereszt Holddal és sugaras fénylővel a kínai életfa avar másolatán alapszik szibérai égitestes díszítéssel egyeztetve. És ebből lett a horvátok korábbi címere, meg a bencések egyik magyar címere. A legrégebbi megmaradt kettőskeresztjeink sajnos már teljesen bizánci stílusúak. És amúgy a horvátok későbbi címere meg így lett: volt egy osztrák nemesi címer, ami országos címerré lett, és azonos a mai piros-fehér-piros zászlóval, és voltak lengyel meg cseh vörös zászlók fehér állatokkal, egy sassal és egy disznóval, akik a cseh és lengyel krónikások szerint úgy viselkednek, mint magyar krónikás szerint a fehér szőrű Csodaszarvas. És az egyik magyar király spanyol feleségének piros-sárga címere hasonlóan csíkos volt, mint az osztrák. Így hát kialakult közép-európai mintára az árpádsáv, amelynek sakktáblásítása lett a második és ma is használt horvát címer. Az ősmagyarokról meg még annyit, hogy Turán és Szibéria határáról még jobbára európai géneket hoztak magukkal, és az őslakosok háromszor annyian lehettek, mint a honfoglalók.

A kiegészített végfejezet legelejének elmaradt kifejtése

A Dunántúl és a Felvidék még mindig lappféle, de az Alföld és Erdély már a rézkor vége vagy bronzkor eleje óta különféle népekkel jött ugorhitű törzsek szálláshelye e honlapnak erőltetett következtetése szerint. Ezt szemléltetni a görög ábécé közép-európai lehetséges ősének betűneveinek finnugoros és ugoros elemzése, és ezek összehasonlítása germán rúnanevekkel és a székely rovásírás betűinek jelentéseivel. A rúnanevek és a székely rovásnevek már nem finnugor vagy ugor, hanem magyar nyelvi elemzéssel lettek vizsgálgatva. A székely jelentések többsége Szekeres Istvánnak A székely és ótörök írás jeltörténete című egyetemi tankönyve alapján lettek ideírva, a rúnamagyarosítások pedig itteni elméleterőltetések. A germán rúnák talán szarmata eredetűek, írta egyik vagy néhány méregdrága, bár érdekes könyvében Michelangelo Naddeo olasz nyugdíjas üzletember, angolul írván ezt valaki elmélete által. A betűnevek felsorolási módja: főpontokba Naddeo-féle pannonikus ábécéhez gondolt finnugoros rovásnevek, melyek sémita hangjelölő képírásnak betűneveiből lehettek kitalálva egy feledékeny kereskedő által, aki sokat utazott portékáival. Aztán alpontokba a germán és székely betűk dolgai. A pannonikus betűnevek a finnugor alapnyelv ugor nyelvjáráscsoportjának megyer nyelvjárásához tartoznak, mert e nyelvek korszakai közt nem volt éles határ. E lehetséges betűnevek szótárolvasgatás által megfejtve, amely a szavak eredetét bemutató, úgynevezett etimológiai szótár.

Érdekességek: ha jut észbe, akkor írva lesz röviden. Ennyi ide elég is lesz.

Tehát mégis lenne pár dolog ide írva. Manysi hangzású megyer rovásjelek a székely ábécében:

Kultúrtörike

Környezetvédelem

Ajánlott irodalom, előtte rövid génösszefoglaló